Szegedi Tudományegyetem | Több millió ember életét tenné elviselhetőbbé a nanokapszulába zárt megoldás

Hírek, Események

Médiafigyelő

Internet

2019.

Internet

Több millió ember életét tenné elviselhetőbbé a nanokapszulába zárt megoldás

2019. július 03.

4 perc

A neurológiai betegségekre ható nanokapszulába zárt speciális hatóanyagot fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem professzorai. A vér-agy gáton áthatoló kapszula több millió ember életére lehet pozitív hatással, azonban ahhoz, hogy patikában kapható gyógyszer készüljön az alapkutatásra épülve, még több évre, és nem utolsósorban rengeteg pénzre van szükség.

Kutatások igazolták annak a vér-agy gáton átjutó speciális nanomedicinás kapszulának a hatékonyságát, amelyet a Szegedi Tudományegyetem professzorai, Dékány Imre és Vécsei László partnereikkel közösen fejlesztettek ki. A kutatómunkában meghatározó szerep volt Toldi József biológusprofesszornak, illetve Krizbai Istvánnak, az MTA doktorának, az SZBK laboratóriumvezetőjének.

– A kinurenin program régen kezdődött, körülbelül 20 éve dolgozunk együtt Toldi József biológus és Fülöp Ferenc gyógyszerkémikus professzorokkal. Utóbbi az új molekulák szintézisét felügyeli, Toldi professzor pedig élettani és farmakológiai vizsgálatokat végez. Kutatásaink során bebizonyosodott, hogy a kinurénsav, pontosabban kémiai részecskéi pozitívan képesek befolyásolni több neurológiai betegség, például a migrén, a Parkinson-kór vagy a Huntington-kór állatkísérletes modelljeiben a tünetek kialakulását. Az anyamolekula, azaz a kinurénsav azonban nehezen jut be a központi idegrendszerbe, és ezzel jelentősen korlátozódik a vegyület alkalmazhatósága – magyarázta Vécsei László, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinika igazgatója, az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport vezetője.

Egy Baráti beszélgetéstől egészen a kutatásig

Az az ötlet, hogy a hatóanyagot „be kellene csomagolni", egy baráti beszélgetésen született. – Dékány Imre kémikus a SZAB elnöke volt, én pedig az alelnök. Egyik beszélgetésünkkor mesélte, hogy közismert fájdalomcsillapítókat csomagoltak be olyan fehérjealapú kapszulákba, amelyek állandóvá tették az adagolást. Ekkor kértem meg őt, hogy a kinurénsavat próbálja meg becsomagolni – magyarázta a neurológus. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, Dékány Imrének és kutatóinak nanotechnológiás eljárást kellett alkalmazniuk.

Miniatürizált Hatóanyagcsempészet

– Ez a kapszula nagyon pici, 100-150 nanométer átmérőjű, fehérjealapú, ami képes megkötni a 2-10 nanométer méretű gyógyszermolekulát, egyfajta magot képezve köré, majd a hagymához hasonlítható biopolimer héjjal még egyszer befedi – részletezte Dékány Imre, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék, valamint az Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet professzora. Ez a speciális nanokapszulás csomagolás, mint egy trójai faló, úgy csapja be és csempészi át a hatóanyagot a vér-agy gáton.

– Ezzel az eljárással a gyógyszermolekula a nanokapszulában bezárt állapotban van, azonban amint hozzáér a sejtmembránhoz, rákapcsolódik. Az ekkor kialakuló kölcsönhatás következtében lokálisan úgy adja le a hatóanyagot, hogy nem a keringési rendszerbe jut, hanem az agyba. Így tud közvetlenül a központi idegrendszerre hatni – fogalmazott az idén a Magyar Érdemrend Középkeresztjével kitüntetett Dékány Imre.

Az alapötlet még messze nem gyógyszer

Vécsei Lászlótól – aki szintén megkapta ezt az elismerést – megtudtuk, ez a speciális kapszula neurológiai betegségek alapmechanizmusát tudná megfelelő irányba befolyásolni.

– A Huntington-kór állatkísérletes modelljében azt tapasztaltuk, hogy a kinurénsav-analóg több mint 30 százalékkal megnövelte a genetikusan módosított egereknek a túlélését. Kedvező hatásokat tapasztaltunk a migrén kísérletes modelljeiben is – ecsetelte a neurólogus. Ugyanakkor megjegyezte, nagyon óvatosnak kell lenni, mert igaz, van egy alapötlet, ami szabadalmaztatva van, az azonban, hogy ez gyógyszerré váljon, nagyon hosszú folyamat.

– Ez az alapkutatás első lépése, messze van még attól, hogy a patikában lehessen kapni – tette hozzá Dékány. Ehhez szükséges ipari partner, hiszen egy gyógyszer kifejlesztése több milliárd dollár is lehet.

Nem csak a humángyógyászat érdeklődik

Dékány Imre elmondta, amióta kifejlesztették a kapszulát, sokan megkeresték őket, már több kutatócsoportjuk is foglalkozik különböző nanokapszulák fejlesztésével. Érdeklődik egy gyógyszergyár, szemészeti célra is fejlesztenék, emellett az állatgyógyászatban is alkalmaznák a technológiát, az állatoknál ugyanis még fontosabb a hosszan tartó hatóanyag. Ezt a speciális kapszulát a növényvédelemben is fel lehetne használni. Vécsei professzor hangsúlyozta, az országban évente mintegy 30-35 ezer embert ér szélütés, megközelítően 35 ezren szenvednek Parkinson-kórban, a sclerosis multiplexes betegek száma pedig eléri a 9000-et, és másfél millióra tehető azok száma, akik migrénben szenvednek.

Link: delmagyar.hu