Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Stratégiai jelentőségű együttműködést indított el a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara és a Karolina Gimnázium. A partnerség célja, hogy a kar modern infrastruktúráját és oktatói tudásbázisát kihasználva a gimnázium 11–12. évfolyamos, a robotika és a programozás iránt érdeklődő tanulói egyetemi környezetben, kiválóan felszerelt laboratóriumokban dolgozva, a kar oktatóinak segítségével már az egyetemi éveik előtt valódi mérnöki szemléletet és gyakorlati tapasztalatot szerezzenek.
Az SZTE Mérnöki Kara és a Karolina Gimnázium hiánypótló partnerségének célja a középiskolások pályaorientációjának segítése valódi mérnöki gyakorlattal. Januártól a 11–12. évfolyamos tanulók ötalkalmas, intenzív laborképzés keretében ismerkedhetnek meg az egyetemi oktatói tudásbázissal és infrastruktúrával.
A diákok öt, egymást kiegészítő foglalkozáson ismerkedhettek meg a mérnöki gondolkodás különböző területeivel. Az első alkalom a LEGO Mindstorms EV3 robotikai platformra épült, amely játékos formában mutatta be a programozás és az automatizálás alapjait, a szenzorok és motorok működését, valamint a grafikus programozási felületen történő esemény-, ciklus- és feltételkezelést. Ezt követte a digitális technika és logikai rendszerek alapjainak gyakorlata, ahol a diákok logikai kapukat, reléket és egyszerű vezérléseket építettek, és megismerték a digitális és analóg jelek közti különbséget, a bináris számrendszer alapjait, valamint kombinációs és szekvenciális áramköröket hoztak létre LED-es próbapaneleken.
A mérnökképzés sikeressége nagyban függ attól, mennyire tudatosan érkeznek a hallgatók az egyetemre. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A harmadik foglalkozás az elektronika világába vezette be a diákokat: alapvető elektromos jelenségeket, soros és párhuzamos kapcsolásokat, LED-es jelzéseket, reléket, potmétereket és motorvezérlést tanulmányoztak, miközben feszültséget, áramot és ellenállást mértek különböző műszerekkel. A negyedik alkalom a pneumatikus vezérlésekre koncentrált, ahol a sűrített levegős rendszerek elemeit és ipari alkalmazásait ismerhették meg, egyszerű működtető köröket szereltek, és gyakorolták a pneumatikus logikai kapcsolások kialakítását. Végül a diákok a LabVIEW grafikus programozási környezetben dolgozva valós mérési adatokat dolgoztak fel, virtuális műszereket hoztak létre, és ismerkedtek a blokkok, vezetékek és vezérlőelemek grafikus interfészének használatával, így betekintést nyerve a mérnöki szoftveres világba.
A mérnökképzés sikeressége nagyban függ attól, mennyire tudatosan érkeznek a hallgatók az egyetemre. Prof. Dr. Sárosi József, az SZTE Mérnöki Karának dékánja szerint a program szakmai koncepcióját úgy alakították ki, hogy az szervesen illeszkedjen a kar magas szintű képzési standardjaihoz, ugyanakkor figyelembe vegye a Karolina Gimnázium diákjainak már meglévő, átlagon felüli digitális ismereteit.
– A foglalkozások tervezésekor abból indultunk ki, hogy a Karolina Gimnázium diákjai már komoly előzetes tudással és tapasztalattal rendelkeznek. A LEGO-robotikában, az algoritmikus gondolkodásban, a csapatmunkában és a versenyhelyzetekben szerzett ismereteikre építve olyan egyetemi szintű folytatást kerestünk, amely valódi előrelépést jelent számukra. A program fókuszában a mérnöki gondolkodás áll: a problémák elemzése, a rendszerszintű szemlélet, valamint a tervezés–megvalósítás–tesztelés teljes folyamata. Mindenképpen előnyös, ha egy sikeres pályaorientáció eredményeként olyan, a mérnöki szakterület iránt elkötelezett diákok jelentkeznek hozzánk, akik már reális képet kaptak az egyetemi képzésről. Ezzel a programmal reményeink szerint nemcsak jövőbeli hallgatókat nyerünk a Mérnöki Kar számára, hanem későbbi szakembereket is Szegednek és a régiónak – mondta Prof. Dr. Sárosi József, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának dékánja.
A Karolina évek óta tudatosan építi a „Karolina Digitális Manufaktúra” nevű programját. Fotó: Korponai Éva
A Karolina évek óta tudatosan építi a „Karolina Digitális Manufaktúra” nevű programját, ahol a gyerekek már óvodás koruktól kezdve találkoznak az algoritmikus gondolkodással. Ez a „tanulási út” a First Lego League és a World Robot Olympiad (WRO) versenyein keresztül vezet a nemzetközi sikerekig, így a 11. évfolyamra érve a diákok már komoly rutinhoz jutnak a programozás és a csapatmunka terén. Az egyetemi együttműködés ennek a folyamatnak a csúcspontja, amely kitölti a 10. osztály utáni szakmai űrt, és valódi tudományos mélységet ad a korábbi tapasztalatoknak.
A projekt jelentősége azonban messze túlmutat a technikai ismeretek átadásán. A Mérnöki Kar számára ez a partnerség a pályaorientáció egyik leghatékonyabb eszköze. A kar célja, hogy a középiskolások ne csak prospektusokból vagy nyílt napok rövid bemutatóiból alkossanak képet a hivatásukról, hanem közvetlen tapasztalat útján ismerjék meg a mérnöki lét mindennapjait: a problémák elemzését, a rendszerszintű szemléletet, valamint a tervezés, a megvalósítás és a tesztelés folyamatát. Ez a tudatosság kulcsfontosságú a későbbi lemorzsolódás csökkentésében. Azok a hallgatók, akik már középiskolásként otthonosan mozognak az egyetemi laboratóriumokban és reális elvárásokkal kezdik meg tanulmányaikat, sokkal sikeresebben veszik majd az akadályokat a felsőoktatásban.
Az együttműködés mindkét fél számára sikertörténet. A Karolina Gimnázuim számára teljessé vált a diákok informatikai életpályája, a Mérnöki Kar pedig olyan motivált fiatalokat ismerhetett meg, akik a jövő szakembereivé válhatnak. Ez a típusú hídépítés a középiskola és az egyetem között példaértékű modell lehet a hazai oktatásban, hiszen bebizonyítja, hogy a tudatos tehetséggondozás és a modern ipari szemlélet korai bevezetése a kulcsa a jövő mérnöki sikereinek.
Kovács-Jerney Ádám
