A szegedi Füvészkert csodái: Közép-Európa legnagyobb, szabadtéri indiailótusz-állománya is itt látható

Szeged nem csak a napfényéről, hanem virágos tereiről, parkjairól is híres. Ám ha valaki szívesen töltene el pár órát egy csendes, nyugodt kertben, ahol a keleti növények jól megférnek a trópusiakkal, ahol a rovaroknak külön épületük van, ahol a gyerekeknek is jut játszósarok, vagy a romantikára vágyóknak rózsával körülvett kis pavilon – nos, nekik jó szívvel ajánljuk a belvárosától rövid buszozással (vagy autózással) elérhető Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjét.

A gyerekek is jól érzik itt magukat, hiszen a sokféle érdekes növény mellett van lehetőségük „kalandozni” a rejtett kis ösvényeken, a patakokon átívelő hidakon, birtokba vehetik a játszóhelyeket, van hol piknikezni és szaladgálni is.

A kert kialakítása – a kezdetek

A Füvészkert alapjait 1922-ben tették le, amikor a kolozsvári egyetem Szegedre költözött, és a város egy szántóföldet ajándékozott az intézménynek azzal a céllal, hogy itt füvészkertet hozzanak létre.

Győrffy István akkori igazgató kezdte el a növények telepítését, gyűjtőutakat szervezett, artézi kutat fúrtak, növénynevelő üvegházat építettek, majd 1931-ben elkészült az első tó is. A híressé vált indai lótusz első példányai 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából került ide lovaskocsival.

A kertben Greguss Pál professzor igazgatásának idején alakult ki az oktatást szolgáló gyűjtemény, benne például a rózsakert, a sziklakert, a rendszertani gyűjtemény.

Az évek során számos olyan faj is került a Füvészkertbe, amely a kihalás szélén áll, vagy saját élőhelyén már ritkaságnak számít, de fontos eszmei és természetvédelmi értékkel bír.

Az elmúlt évek újdonságai

A SZTE Füvészkertje folyamatosan bővül, szépül. Az elmúlt években is számos újdonsággal gyarapodott, így aki régebben járt itt, biztosan talál új érdekességet.

Például 2014-ben adták át az új trópusi üvegházat, ahol a régi növények mellett trópusi folyók és tavak vízi- és vízparti növényei láthatók: tündérrózsák, papiruszsás, vízijácint, vízidara, brazil óriáslapu is.

De itt él a kancsóka, a páfrányok, egy szép vízfolyás melletti növényfal is. A kaktusz-kedvelők is bőven találnak ritkaságokat.

Ekkor készült el a kert híres lótuszos tava köré a japánkert is, amely ebben a régióban egyedülálló.

2015-ben az ázsiai növények gyarapodtak, újabb bambuszok, kaméliák, rododendronok, díszcseresznyék, nőszirmok kerültek a kertbe. A sziklakert is megújult, és kis vízeséses szurdokvölgyet alakítottak ki.

23 védett növényfaj több, mint 2000 egyede került a Füvészkertbe, lágyszárúak, gyümölcsfák, szőlő is.

2016-ban nyílt meg a trópusi lepkekert, majd több ezer hagymás növényt is elültettek, tulipánokat, nárciszokat, sáfrány, gyöngyvirágot.

2018 újdonsága volt a rovarfogó növénygyűjtemény kialakítása, kancsókák, harmatfűfélék, kürtvirágok kerültek ide.

Érdekességek a Füvészkertből

Különlegességnek számít az üvegházban látható 1200 növényfaj, a több mint 7 méter magasra megnövő trópusi fák, közöttük fán lakó színes orchideák, broméliák, valamint páfrányok, pozsgások és kaktuszok.

Az istenek eledelének nevezett kakakófa is megtalálható itt, melynek jellegzetessége a törzsön csomókban fakadó kb. 1 cm átmérőjű fehér virágok és a belőlük több, mint fél év alatt fejlődő termések.

Érdekes darabja a gyűjteménynek az ezüst akácia, amit sokan – tévesen – mimózának is hívnak. A fürtös virágokból a porzók kinyúlnak, de ha fáznak, vagy esik, akkor összecsukódnak (ám érintésre nem záródnak be). Az illatszeripar, parfümgyártás fontos alapanyaga, de cserzőanyag, gumiarábikum, textilipar és gyógyászat is használja.

A rovarfogók legismertebbje a Vénusz légycsapója is megtalálható itt. A levél szélén végigfutó fogszerű nyúlványok a nagyobb méretű zsákmányállatok körül szorosan összezáródnak, és a növény „megeszi” áldozatát. Az emésztés egy naptól néhány napig is tart.

A Darwin által élő kövületnek nevezett növények a földtörténeti múltban széles körben elterjedtek, de ma már csak kevés leszármazottjuk él, ezért a kipusztulás szélén állnak, így fokozott figyelmet és védelmet érdemelnek. Ezek közül a kertben megtalálható például a szecsuáni ősfenyő, a hegyi mamutfenyő, vagy a páfrányfenyő is.

A kertben található tó leghíresebb „lakója” az indiai lótusz, Közép-Európa legnagyobb, szabadtéri indiai lótusz állománya, és mára a tó vízfelületének több mint a felét birtokolja. De él itt még tavirózsa, vízijácint, rucaöröm, füzéres süllőhínár is.

A Füvészkertben közel 250 gyógy- és fűszernövény is látható, szagolható. A tanyaudvarban a ház körüli veteményes és virágos kiskert növényei élnek.

Bővebben a Füvészkertről ITT

Kutatás, oktatás, programok

A Füvészkertben a növények gyarapítása, gondozása mellett kutató és oktatómunka is folyik, 2006-tól az országban elsőként a környezeti nevelés is megjelent a kert szolgáltatásai között, óvodások, iskolás csoportok számára. De tartanak hétvégi programokat, bemutatókat, tematikus rendezvényeket, táborokat is.

A diákság mellett a szegediek vagy a kirándulók is szívesen látott vendégek akár egy sétára, akár például a Föld Napja, vagy a Lótusz Napok rendezvényein.

Bővebben a programokról ITT

Nyitva tartás:

március: 9 - 17 óráig

április 1 – szeptember 30-ig: 9 - 18 óráig

október: 9 - 17 óráig

november 1- február 28-ig: 9-16 óráig

Minden nap nyitva

Link: szeretlekmagyarorszag.hu