Játéknak tekinti a kísérletezést Fülöp Ferenc kémikus, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának elnöke, akit Prima Primissima díjra jelöltek. A szegedi kutató ezzel a magyar tudomány kategóriában megkapta a Prima-díjat.
– Nagyon nagy dolog bekerülni a jelöltek közé. A kémikusok közül eddig velem együtt összesen három vegyészt díjaztak a 16 év alatt. Nemrégiben felhívtak telefonon, hogy jönnének rólam egy bemutatkozó kisfilmet készíteni, így tudtam meg, díjazott vagyok, nagyon meglepett – mesélte Fülöp Ferenc, akit Prima Primissima díjra jelöltek az idén. 17 éve minden évben tíz kategóriában három-három embert választ ki egy bizottság. Ez a három személy kapja a Prima-díjat, egy közülük pedig Primissima-díjat. Ez utóbbit idén a december 6-i gálán hozzák nyilvánosságra. A magyar tudomány kategóriában a szegedi kutatón kívül Ádám Veronika biokémikust és Szász Domokos matematikust jelölték a díjra. Így az már biztos, Prima-díjat kapott a szegedi gyógyszervegyész.
Fülöp Ferenc Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja elmondta, óriási presztízzsel bír ez az elismerés. Úgy gondolja, azért került be a díjazottak közé, mert a magyar aktív korú kémikusok között neki a legjobb az idézettsége, emellett tanítványai között öt-öt MTA-doktor és professzor van, közülük három tanszékvezető. – Elég aktív vagyok a gyógyszerkutatásban, harminc szabadalmam van, egy közülük egy gyógyszergyárnál van, jelenleg dolgoznak a gyógyszer fejlesztésén. Büszke vagyok arra, hogy egy kanadai kollégám a legígéretesebben használható molekulának nevezte a bétaaminosav-származékokat, amivel mi foglalkozunk a Gyógyszerkémiai Intézetben – magyarázta.
A kutató azt is elmesélte, hogy elég korán, még általános iskolás korában eldőlt: vegyész lesz. Szankon nőtt fel, az ottani általános iskolai kémiatanára elvarázsolta kísérleteivel, emellett bátyja meglepte a 200 kémiai kísérlet című könyvvel, így elkezdett otthon kísérletezni.
– Elmentem a patikába, és vettem vegyszereket, de egy idő után a patikus nem adott. Majd egyszer elküldtek az iskolából, hogy vegyek közületi számlára pár dolgot, később ezt kihasználtam, és bár saját pénzemből fizettem, de mindig kértem számlát, így egy kis trükkel jutottam a kísérletezéshez szükséges eszközökhöz – mesélte mosolyogva a kutató. Azt is elmondta, munkáját még mindig játéknak tekinti, persze komoly játéknak, ám a mai napig élvezi a molekulák összerakását.
Link: delmagyar.hu