Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Megtartotta székfoglaló előadását a 2025-ben akadémikusnak választott és a Szegedi Akadémiai Bizottság kötelékébe tartozó mind a kilenc tudós. Ezek a „beavatási szertartáshoz” hasonlatos elemekkel kísért ismeretterjesztő programok utólag is megtekinthetők az MTA YouTube csatornáján. Az SZTE és az SZBK, valamint az NJE legújabb akadémikusai prezentációinak címe csokorba kötve visszaadja, hogy melyek a tudományos élet MTA-tagsággal jutalmazott dél-alföldi témái.
„Esti olvasmányként természet- és társadalomkutatók olvassák, lapozgassák egymás műveit, kíséreljék meg követni a másik gondolatait, lessék a másik témához közelítését, kutatói megoldásait” – javasolta Glatz Ferenc történész. Az MTA 1996-2002 közti elnöke kezdeményezte, hogy az 1995 óta székfoglalót tartó akadémikusok nyújtsák be szövegeiket, hogy kinyomtathassák és közre adják azokat, mert szerinte „új szintézisre van szükség a kutatói gondolkodásban”.
Az Akadémia továbblépett: a legnagyobb videomegosztó portálon 2013 óta az akadémiai székfoglaló előadások is megtekinthetők. E prezentációk többsége már nem csupán a szűk kutatói közösségnek szól, hanem az ismeretterjesztést és a tudomány népszerűsítését is szolgálja.
„Új akadémikusok a Szegedi Tudományegyetemen és az universitas vonzásában” címmel megírtuk, hogy a 2025-ben megválasztott 110 akadémikus közül hét tudós az SZTE polgáraként, egy kutató az SZBK munkatársaként nyerte el az MTA rendes vagy levelező taggá választással járó rangot. Ha az időrendet nézzük, akkor a szegedi kutatói műhelyekben dolgozó nyolc új akadémikus közül elsőként Bakró-Nagy Marianne (SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar), legutóbb Kemény Lajos (SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar) tartott akadémiai székfoglaló előadást.
Az MTA Szegedi Területi Bizottsághoz tartozó akadémikusok szemszögéből nézve a székfoglaló-sorozathoz tartozik Popp József (kecskeméti Neumann János Egyetem) az MTA rendes tagjaként tartott előadása is.
A székfoglaló nem egyszerű prezentáció, inkább „rituális szertartás”, amellyel az új tagot befogadják az akadémikusok közösségébe. Az MTA 756 választott tagja közül a Szegedi Akadémiai Bizottság kötelékébe 37 kutató tartozik. A tudós szempontjából szakmai elismerés, mérföldkő az életúton az MTA-tagság.
Beszédes az akadémiai székfoglaló címe, amellyel meghirdetik a programot. A cím meghatározza a kutató témáját, utal a módszerére. Prezentációjában az előadó általában visszatekint legfontosabb eredményeire, majd fő témáját kifejtve igazolja, hogy méltó az akadémiai tagságra. Gyakran zárul a székfoglaló a jövő kutatási irányainak a meghatározásával. A zárszó többnyire a köszöneté.
A meghívottak köre ugyancsak sokjelentésű. A családtagokon, barátokon kívül fontos a munkatársak, kollegák, szakmai mentorok, munkahelyi vezetők jelenléte. Például az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettesei közül a jelenlegi tisztségviselő, Kónya Zoltán és elődje, Kemény Lajos akadémiai székfoglaló előadásán megjelent – többek között – az SZTE rektora, Rovó László és kancellárja, Fendler Judit is.
Maga a ceremónia, a „beavatási szertartás” a laudációval kezdődik. Ezt többnyire az adott akadémiai osztály vezetője ismerteti. Ő az, aki az új akadémikus előadását követően átadja az MTA tagságról szóló oklevelet.
A 2025-ben akadémikusi rangot nyert, a SZAB kötelékébe tartozó 9 kutató az MTA 11 szakmai osztálya közül 7 közösséget erősít. Bakró-Nagy Marianne (SZTE BTK) az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudomány Osztálya; Gyimóthy Tibor (SZTE TTIK) és Molnár Lajos (SZTE TTIK) az MTA III. Matematikai Tudományok Osztálya; Popp József (NJE) az MTA III. Agrártudományok Osztálya; Kemény Lajos (SZTE SZAOK) az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya; Hohmann Judit (SZTE GYTK) és Kónya Zoltán (SZTE TTIK) az MTA VII. Kémiai Tudományok Osztálya; Papp Balázs (SZBK) az MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztálya; Voszka Éva (SZTE GTK) az MTA IX. Gazdaság és Jogtudományok Osztálya munkájába kapcsolódik be.
A kutatóhelyek erősorrendjét is mutatja, hogy a 2025-ös akadémiai közgyűlésen akadémikussá választott tudósok közül 3 az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar, 1-1 az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, az SZTE Gazdaságtudományi Kar, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar; továbbá a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont, valamint a kecskeméti Neumann János Egyetem szakmai közösségét reprezentálja.
A 2025-ben akadémikussá választott és az MTA Szegedi Területi Bizottságához csatlakozó kutatók közül időben elsőként, 2025. szeptember 10-én tartotta meg székfoglaló előadását a kecskeméti Neumann János Egyetem professzora, POPP JÓZSEF. Az MTA rendes tagja sok adattal illusztrált előadásának címe: „A fenntartható fejlődés kihívásai az európai zöld megállapodás tükrében”.
Az SZTE hírportálon „A ’Jubileumi Tudományünnep’ dél-alföldi eseménysorát a SZAB és a régió egyetemeinek közös kecskeméti rendezvénye nyitotta meg” című tudósításban beszámoltunk már arról, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetemen 2025. november 4-én Popp József akadémikus előadásában kifejtette: a fenntartható fejlődés korlátai közül kiemelkedik a globálisan korlátozott biokapacitás. Az ökológiai lábnyom túllépheti a biokapacitást, de csak átmenetileg, mert ha feléljük a természeti tőkét, a gazdaság összeomlik. Az MTA III. Agrártudományok Osztálya kutatói közösségét erősítő kutató levelező tagjaként 2019. november 29-én tartott székfoglalójának címe: „A fenntartható élelmiszerellátás kihívásai az energia- és környezetbiztonság tükrében”.
Az SZTE professzorai közül elsőként 2025. szeptember 15-én tartotta meg levelező tagi székfoglaló előadását BAKRÓ-NAGY MARIANNE akadémikus, aki az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudomány Osztályának ugyanúgy tagja, mint az MTA Szegedi Területi Bizottságának. „A népnév színeváltozása” című prezentációja kitekint a múltra, jelenre, jövőre.
Laudációja kiemeli, hogy Bakró-Nagy Marianne az uralisztikai kutatások kiemelkedő személyisége. „A Szegedi Tudományegyetemen az alapító Hajdú Péter utódjának, Mikola Tibornak váratlan halála miatt 2001-ben egyetemi tanárként vállalta el a Finnugor Nyelvtudományi Tanszék vezetését, de korábban oktatott a Pécsi Tudományegyetemen és az ELTÉ-n is. Az ELTÉ-n a Finnugor nyelvészet PhD-program, Szegeden az Uráli nyelvészet PhD-program kidolgozója volt, bennük elméleti kurzusok kötelezővé tételével. A finnugor szakot az SZTE-n az általános nyelvtörténet, a tipológia és a szociolingvisztika tantervi beépítésével akkreditáltatta.” Az irányításával összeállított „The Oxford Guide to the Uralic Languages” című kötet „az uralisztika egészének a dicsőségére válik”.
„Rezsimváltó tulajdonoscserék Magyarországon 2010-2025” címmel 2025. október 15-én megtartott székfoglalóját követően kapta meg VOSZKA ÉVA az oklevelet, amely igazolja: 2025-ben rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia.
2019 óta az MTA levelező tagja, az Akadémia IX. Gazdaság és Jogtudományok Osztálya munkájába kapcsolódik be Voszka Éva. Örömteli eseményként közölte az SZTE Gazdaságtudományi Kara, hogy – a budapesti közgazdasági egyetem közgazdász és az ELTE szociológus diplomájával rendelkező – professzora 2020. október 27-én megtartotta MTA levelező tagi székfoglaló előadását. A Covid-19 járványhelyzet miatt az előadást a kollegák és barátok sajnos nem tudták meghallgatni, és online bekapcsolódásra sem volt lehetőség. Az „Állami vagy magántulajdon? Adalékok egy dichotómia értelmezéséhez” című székfoglaló olvasható a Közgazdasági Szemle 2020. decemberi számában is. Az alapkérdés: fontos-e, hogy a vállalatok állami- vagy magántulajdonban vannak.
„Érti ezt valaki? Programanalízis millió sor felett.” Ezzel a címmel tartotta székfoglaló előadását az MTA levelező tagjává 2019-ben megválasztott GYIMÓTHY TIBOR, aki 2025-től az Akadémia rendes tagja az MTA III. Matematikai Tudományok Osztályában. A 2026. január 28-i székfoglalójának címe: „Tűt a szénakazalban – hibalokalizáció nagy programokra”.
Gyimóthy Tibor a hazai szoftverfejlesztés és -tesztelés egyik vezető kutatója, akinek munkássága közvetlen gyakorlati alkalmazásokkal bír. Az SZTE hírportálon legutóbb a „Smart Rendszerek” projekt vezetőjeként, a program lezárása kapcsán mutattuk be munkájának egy szeletét. Korábban arról nyilatkozott, hogy a 10 partner együttműködésével létrejött MILAB munkájában egyetlen vidéki tudományegyetemként vesz részt az SZTE.
Az „Operátorstruktúrák szimmetriáiról” címmel 2026. január 28-án tartotta meg székfoglaló előadását MOLNÁR LAJOS, akit az MTA 2025-ben tartott 199. közgyűlése választott levelező taggá.
„A szegedi matematikai iskola alapítói: Riesz Frigyes és Haar Alfréd” címmel 2026. január 21-én is előadást tartott Molnár Lajos az MTA székházában a "Pillanatképek a magyar matematika elmúlt két évszázadából" című konferencián. Így járult hozzá az MTA200 rendezvénysorozatban az Akadémia III. Matematikai Tudományok Osztálya bemutatásához.
„Természetes vegyületek a gyógyszerkutatásban; új eredmények, kihívások, perspektívák” címmel 2025. október 22-én tartott székfoglaló előadást HOHMANN JUDIT, akit a Magyar Tudományos Akadémia 2025-ben rendes taggá választott.
A 2019-ben az MTA levelező tagjává választott Hohmann Judit 2021. október 19-én tartott székfoglalót „Természetes vegyületek a gyógyszerkutatásban: egy korszak vége vagy új aranykor?” címmel. Hangsúlyt kapott, hogy a természetes anyagok kutatása a biológiai, a kémiai és az orvostudományok számára egyaránt fontos ismeretekkel szolgál. Az MTA VII. Kémiai Tudományok Osztályához tartozó előadó akkor arra kereste a választ, hogy a múlt sikerei után vajon van-e még a természetes vegyületeknek jelentőségük napjaink gyógyszerkutatásában, van-e létjogosultságuk a modern gyógyszerkutatási technológiák (kombinatorikus kémia, HTS szűrőrendszerek, bioinformatika, proteomika, genomika) térhódításának korszakában?
2025 óta az MTA VII. Kémiai Tudományok Osztályában az MTA levelező tagja KÓNYA ZOLTÁN, aki székfoglaló előadását 2025. október 28-án „A zeolitoktól a nanoszerkezeteken át a bio-nanotechnológiáig – a változás és a folyamatosság kémiai narratívája” címmel tartotta.
Az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyetteseként az SZTE hírportál sok tudósításában szerepel Kónya Zoltán neve. Számos szabadalommal rendelkezik, így Gábor Dénes-díjas kutatóként a magyar feltalálók napja alkalmából kérdeztük. Az mta.hu legutóbb 2025 novemberében mint a Chemical Review egyik fontos cikke egyik szerzőjeként említette Kónya Zoltán nevét. A többszerzős publikációban a kutatók kifejtik, hogy a megújuló hidrogénnel és szén-dioxiddal előállított üzemanyagok ígéretes lehetőséget kínálnak a fosszilis energiafüggőség és a szénlábnyom csökkentésére.
„A gyulladásos bőrbetegségek immunológiája: alapkutatástól a betegágyig” címmel 2026. február 18-án tartott székfoglaló előadást KEMÉNY LAJOS, akit 2025-ben választott rendes taggá az MTA.
Az MTA V. Orvosi Tudományok Osztályát akadémikusi levelező tagként erősítő Kemény Lajos azt a székfoglalóját „Az immunrendszer szerepe gyulladásos bőrbetegségekben” címmel 2019. november 13-án tartotta meg. A hámsejtek immunrendszerben betöltött szerepével kapcsolatos kutatási eredményeit ismertette, valamint ezek jelentőségét gyulladásos bőrbetegségek kialakulásában és kezelésében. Aktív az ismeretterjesztésben is Kemény Lajos, aki „Környezeti ártalmak és a melanóma: új lehetőségek a megelőzésben és terápiában" címmel tartott előadást az MTA 196. közgyűlésén. Az SZTE hírportálnak 2022-ben, amikor a Szegedért Alapítvány Tudományos Kuratórium Szőkefalvi-Nagy Béla-díját átvette, azt nyilatkozta, hogy „Egy kutatónak hinnie kell abban, hogy létre tud hozni valamit”.
48 évesen lett az MTA levelező tagja PAPP BALÁZS, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóintézet csoportvezető tudományos tanácsadója. „Evolúciós genomikával a szuperbaktériumok ellen” címmel 2025. október 14-én tartotta meg székfoglaló előadását.
Az MTA VIII. Biológia Tudományok Osztályát erősítő kutató lazán, többek között PhD-hallgatóin keresztül kapcsolódik a Szegedi Tudományegyetemhez. A SZAB 2026. február 26-i közgyűlésén is bemutatta eredményeit, a genomika alapú fágterápia korszakát. Papp Balázs mindkét előadásában kitért a szinergia, a különböző tudományterületek együttműködésének a jelentőségére.
Összeállította: Újszászi Ilona
Fotó: Bobkó Anna / SZTE IKIKK,
A nyitó kép Kemény Lajos akadémiai székfoglaló előadásán készült. Fotó: Bobkó Anna /SZTE IKIKK
Forrás – Glatz Ferenc: Új szintézis
