Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Stocker Mercédesz, az SZTE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolájának hallgatója az ókori görög mitológia képregényekben való megjelenését kutatja, főként Héraklész ábrázolásaival foglalkozik. Miért nyúlnak vissza az alkotók a mitológiai történetekhez és alakokhoz? Milyen médium a képregény? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a doktorandusz hallgatóval.
Stocker Mercédesz PhD-hallgató már alapképzése során is Héraklész alakjával foglalkozott, annak tizenkét próbájával, közülük főképp az alvilágjárásával és annak ábrázolásaival, valamint két Héraklészt szerepeltető drámával: Euripidésztől Az örjöngő Héraklész cíművel és Senecától az Őrjöngő Hercules cíművel. Mindkét mű a Héraklész alvilágjárását követő történéseket taglalja. Mercédesz mesterképzésén döntött úgy, hogy habár marad Héraklésznél, elindul a popkultúra irányába, ez az indíttatás pedig PhD tanulmányai során is vele maradt: éppen ezért egyik témavezetője a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékről segíti.
A képregények kultúránként más-más jellemzőkkel bírnak: az amerikai típusú képregények például – amelyeken belül Mercédesz az amerikai szuperhős képregénnyel foglalkozik – más igényekhez igazodnak, mint a francia-belga típusúak.
– A mitológiát – ahogy az irodalmat is – mindig az adott kor emberének igényeihez formálták. Kezdetben a mitológiai történetek drámákban, vázafestészetben jelentek meg. Később, a középkorban, reneszánszban festmények formájában, majd színházi előadásokban, utána regényekben, és eljutunk a mai igényekhez: a képregényekhez, rajzfilmekhez, videójátékokhoz, sorozatokhoz – adott áttekintést Stocker Mercédesz.
A mitológia modern ábrázolásaival kapcsolatban is beszélhetünk adaptációról, valamint átvételről. Ezeken belül is több kategória van: motívumátvételnek számít, amikor modern környezetbe helyeznek antik karaktereket, akiknek vagy megtartják a jellemvonásait, vagy újakkal ruházzák fel őket. Erre Mercédesz példaként említette a Superman képregényt, amelyben Lois Lane-t két oldal erejéig kentaurként ábrázolják. De teljes történetet adaptál például a 300 című képregény vagy film. – A lényeg nem az, hogy miként marad fenn a görög mitológia, hanem az, hogy egyáltalán fennmarad. A modern adaptációk arra ösztönzik az embereket, hogy még ma is foglalkozzanak a mitológiai történetekkel, karakterekkel – hangsúlyozta a hallgató.
Stocker Mercédesz PhD-hallgató. Fotó: Bartha Karina
Héraklész minden korban vegyes megítélésnek örvendett, és alakját szélsőségekbe taszították. Azonban a megpróbáltatások leküzdése mindig is erős motívuma volt alakjának. Mercédesz elmondta, a képregényadaptációkban is ez jellemző: agresszív, erős, harcias a karakter. Érdekesség, hogy a DC Comics Wonder Women karakterét a megjelenéskor mitológiai hősökhöz, köztük Héraklészhoz hasonlítva mutatták be („As lovely as Aphrodite – as wise as Athena – with the speed of Mercury and the strenght of Hercules”). – A Wonder Woman alakja nem csupán ennyiben kapcsolódik a mitológiához, hiszen az amazonok törzsének tagja, akiket a görög mitológiából ismerhetünk. Hasonló ihletésnek örvend az egyik legismertebb szuperhős, Superman is, illetve a Marvel Comics Marvel Kapitánya, akit ma Shazamként ismerünk. A karakter erejét előhívő S.H.A.Z.A.M. ugyanis egy betűszó különböző mitológiai hősök nevéből: azaz Solomon, Hercules, Atlas, Zeus, Achilles, Mercury – sorolta a doktorandusz. Kiemelte, Héraklész alakja a képregényekben nem csak ihletforrás új karakterek létrehozásához: ő maga mellékszereplőként megjelenik egy-egy szuperhős-képregényben. A Marvel Comics keretein belül az évek során még az Androméda-galaxisban egy űrszekéren is kalandozott, illetve egy képregényben a Bosszúállókhoz hasonló The Champions (A Bajnokok) tagja.
Mercédesz kérdésünkre elmondta, az alkotók valószínűleg azért nyúlnak vissza még mindig az ókori mitológiához, mert az emberek szeretik az ismerős karaktereket, lényeket, történeteket. – Rengeteg mitológiai történet van, és ezek mindig is szórakoztató tartalomként szolgáltak; élvezetes velük foglalkozni – mondta, és hozzátette, az ismerősség komfortérzetet ad: ő is szívesen elindítja otthon, akár háttérként egyéb tevékenységek mellé azokat a sorozatokat, amelyeket már ezerszer látott.
Vajon a képregények elvezethetik a nemolvasó közönséget az olvasáshoz? Stocker Mercédesz szerint a képregények befogadó közönsége nem feltétlenül fedi a regényekét, hiszen a képregény teljesen önálló műfaj; azonban saját tapasztalata szerint egy-egy történet vagy világ elvezethet más médiumok fogyasztásához. Ő például az ókori görög mitológiát a rajzfilmekből ismerte és szerette meg először, majd egyre jobban el akart mélyedni a témában, és olvasni is sokat kezdett róla.
Balog Helga
Fotó: Bartha Karina
