Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Kell-e versenyezni a Harvarddal, vagy az Oxforddal? Hogyan alakítja át az egyetemeket a mesterséges intelligencia és a Z generáció? És milyen marketingértéket jelent egy Nobel-díj? – többek között erről is beszélgetett Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja Azurák Csabával.
Az I/I-ben többek között szó esett arról, hogy a felsőoktatás az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, és az egyetemeknek ma már egészen más módon kell viszonyulniuk a hallgatókhoz. A beszélgetésből kiderült, hogy a felsőoktatási intézmények ezért egyre erősebb versenyben állnak a fiatalokért, miközben a demográfiai folyamatok, a technológiai változások és a Covid-járvány hatásai is új kihívásokat teremtettek.
Elhangzott az is, hogy ma már egészen más szempontok alapján választanak egyetemet a fiatalok. Nem csupán az számít, hogy milyen szakok érhetők el, hanem az is, milyen a kampusz, mennyire élhető az egyetemi közeg, milyen közösségi élet vár rájuk, illetve mennyire piacképes az adott diploma. Kitértek arra is, hogy a technológiai fejlődés alapjaiban változtatja meg a felsőoktatás szerepét. A gyorsan változó tudományos és gazdasági környezetben egyre kevésbé az a cél, hogy az egyetemek kész tudásanyagot adjanak át, inkább az, hogy gondolkodásmódot, problémamegoldó készségeket és alkalmazkodóképességet fejlesszenek a hallgatókban.
Szóba került az is, hogy az egyetemeknek a tanítás módszertanában is alkalmazkodniuk kell az új generációkhoz. A hagyományos, nagy előadótermekben zajló frontális oktatás egyre kevésbé vonzó a diákok számára, miközben a gyakorlati készségekre épülő, úgynevezett „skill-alapú” képzések iránt nő az igény.
Kitértek arra is, hogy Szeged különleges intellektuális környezetet jelent a magyar felsőoktatásban. A beszélgetésben felidézték Klebelsberg Kunó elképzelését a „Tisza-parti Göttingenről”, vagyis arról, hogy egy kisebb városban működő, erős egyetem képes különleges tudományos és kulturális koncentrációt létrehozni. Dr. Fendler Judit szerint az ilyen környezet gyakran kedvez a tehetségek kibontakozásának.
A hallgatók mentális jólléte is szóba került, hiszen a mai fiatalok körében több a pszichés probléma, ami részben a közösségi élmények csökkenésével és az online tér dominanciájával magyarázható. Az SZTE ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektet a pszichológiai támogatásra és a lemorzsolódás csökkentésére.
Téma volt az is, hogy az egyetemek szerepe ma már jóval túlmutat az oktatáson. A modern felsőoktatási intézmények regionális gazdasági és innovációs központként működnek, szoros kapcsolatban a vállalatokkal és a helyi gazdasággal.
További részletek az I/I-ben:
