Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
A szegedi Dóm téri Nemzeti Panteon alakjainak 54 százaléka tudós. Ez is kifejezi, hogy az egyetemi város „tudománybarát település” – derült ki az MTA SZAB székházának közelében, a Somogyi-könyvtár előtt felállított konténertárlat 2026. január 30-án tartott megnyitóján. A 200 éves MTA „Mozgásban a tudomány” mottójú interaktív kiállítása 2026. május 31-ig látogatható Szegeden.
A szegedi akadémikusok közül például Hohmann Judit gyógyszerész, Kemény Lajos bőrgyógyász, a SZAB két alelnöke, továbbá Németh T. Enikő nyelvész, illetve rajtuk kívül a Szegedi Tudományegyetem több más professzora is megjelent a 200 éves MTA körüli tudományt bemutató vándorkiállítás megnyitóján.
Az MTA Szegedi Területi Bizottság alelnöke, Hohmann Judit akadémikus is megtekintette az Akadémia 200 évére, benne a szegedi egyetemi városhoz kötődő tudományra is kitekintő tárlatot a nyitó napon. A „Mozgásban a tudomány” mottójú interaktív kiállítás Szegeden 2026. május 31-ig várja a látogatókat. Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI
Közelebb kerülni az emberekhez. Ez a célja a Magyar Tudományos Akadémiának azzal, hogy bicentenáriuma alkalmából interaktív vándorkiállítást visz a „Tudománybarát Település Mozgalom”, a „TuBa” támogatását vállaló helyekre. Szegedre Pécsről érkezett a TuBa-konténer.
– A tudományos sikerek és az MTA missziója is megjelenik a kiállításon – fogalmazott Vilmányi Márton (a fotón középen), a SZAB tudományos titkára, az SZTE Gazdaságtudományi Kar docense, mikor üdvözölte a tárlatnyitó vendégeit, köztük az MTA és a SZAB partnereit. Fotó: Sahin-Tóth István
A tudománynak a mindennapjainkra gyakorolt hatásáról beszélt köszöntőjében Kozma József matematikus, az SZTE nyugalmazott főiskolai docense, a szegedi önkormányzat Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottságának elnöke.
– Egy település fejlődése szorosan összefügg azzal, mennyire tudja hasznosítani a tudomány és a technológia eredményeit – jelentette ki a szónok, majd kérdezett és számolt.
158 emléktábla idézi föl Szegeden a tudománnyal foglalkozók alakját és teljesítményét – mondta Kozma József szegedi önkormányzati képviselő (jobbról). Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI
Mit gondolnak, a Dóm téri Nemzeti Panteonban szobrot kapott 121 személy között milyen arányban vannak jelen a tudósok? A középkori történetíró Temesvári Pelbárttal kezdve, a magyar nyelvet tudományos igényességgel a reformkorban megújító Bessenyei Györggyel és Kazinczy Ferenccel folytatva, a Magyar Tudományos Akadémiát alapító Széchenyi Istvánig, valamint szegedi büszkeségünket reprezentáló Riesz Frigyesig, Haár Alfrédig, Kalmár Lászlóig, Rédei Lászlóig, Szőkefalvi-Nagy Béláig, Szent-Györgyi Albertig összesen 65 tudós kapott itt emlékhelyet. Közülük hányan voltak akadémikusok, vagy az MTA vezetői, elnökei, főtitkárai az elmúlt 200 év alatt? A válasz: 25.
– Amikor egy közterület megújítása sorra kerül, természetes ebben a városban, hogy a helyhez illeszkedő, méltó emléket állítsunk a tudósok és a tudás előtt tisztelegve. A Dugonics tér megújításakor így született meg a különleges tudóssétány a legtökéletesebb alakzatokra, gömbökre vésve legújabb kori szegedi tudósaink nevét. Emléktábla hirdeti, hogy Karikó Katalin fát ültetett az Ady téri sétányon, az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ közelében – folytatta az összegzést Kozma József, aki szerint 158 emléktábla idézi föl Szegeden a tudománnyal foglalkozók alakját és teljesítményét.
Az MTA Szegedi Területi Bizottsága székháza szomszédságában, a Somogyi utca melletti terecskén a közeljövőben felállítanak egy impozáns műalkotást, amely Szent-Györgyi Albert munkássága előtt a C-vitamin ábrázolásával tiszteleg – jelentette be az önkormányzati képviselő.
– Minden századik szegedi lakos közvetlenül foglalkozik tudományos kutatással, és minden huszadik szegedi dolgozik olyan munkahelyen, amelynek lényegéhez tartozik a tudás és az innováció – folytatta a számolást a szónok, aki mondandóját Bay Zoltán, egyetemünk Elméleti Fizikai Tanszékének egykori professzora szavait idézve zárta: „Az emberi kultúrának a tudomány az alapja, ezért kell a legszélesebb körben terjeszteni.”
A tudomány a szegedi mindennapok része. Ünnepi időszak a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia vándorkiállításának szegedi bemutatkozása.
– A jövő felé tekint a tudomány. Erre is emlékeztet az MTA bicentenáriuma, nem csak a múlt nagyságának felidézésére – hangsúlyozta köszöntőjében az akadémikus Krisztin Tibor matematikus, a SZAB elnöke. – A tudomány nem statikus, hanem folyamatosan alakuló, élő tevékenység, mely mozgásban tartja a gondolkodást, a társadalmat, a mindennapjainkat is. Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI
Megszokott intézményei falai közül kilép a tudomány az interaktív tárlattal. A mozgás keltette gondolatok közül Krisztin Tibor – a SZAB-székház udvarának „bicikliző Einstein”-szobrára utalva – fölidézte a Nobel-díjas elméleti fizikus szavait: „Az élet olyan, mint a biciklizés. Ha meg akarod tartani az egyensúlyt, mozgásban kell maradnod.” Ez úgy is értelmezhető, hogy az élet, a tudomány olyan, mint a kerékpározás: mozgásban kell tartani ahhoz, hogy működjön.
– Fölfedező útra indul, aki belép a konténerkiállítás néhány négyzetméterére – mutatott Krisztin Tibor a konténer ajtajára. – Az MTA történetének nagy pillanatainak átélésén kívül megismerhetők itt a kutatók tudománnyal kapcsolatos gondolatai, az interaktív eszközökkel a csillagokig juthatunk. A helyi kulturális és oktatási intézmények bemutatkozása azt is megmutatja, hogy Szeged nemcsak befogadója, hanem alakítója is a tudománynak.
A kistelepülések is adtak nagy embereket a magyar tudománynak. A tárlaton bemutatott térképek tanulmányozása érdekes tanulságokkal szolgál a tehetségek és az ország sorsának alakulásáról, összefüggéseiről is.
– Közös élmény a kiállítás kicsinek és nagynak, fiatalnak és szépkorúnak egyaránt – ígérte Oberfrank Ferenc, a TuBa-kiállítás kurátora. Az MTA Titkárság köztestületi igazgatója hangsúlyozta: - Az Akadémia nem a tudósok belügye. Az MTA feladata a tudás szolgálatba állítása. Az MTA – a közelmúlt támadásai ellenére – máig az egyik leginkább tiszteletnek örvendő közintézmény, amit viszont nem ismernek eléggé az emberek. Ezzel a kiállítással el szeretnénk mondani, meg szeretnénk mutatni, hogy miért jó mindenkinek, hogy 200 éve van a Magyar Tudományos Akadémia.
*
A „Mozgásban a tudomány – MTA200” interaktív vándorkiállítás Szegeden, a Dóm téren, a Somogyi-könyvtár főbejárata előtt, a SZAB-székház közelében várja látogatóit 2026. május 31-ig. A tárlat keddtől szombatig 14 és 18 óra között, illetve az előzetesen jelentkező csoportok előtt délelőtt is nyitva lesz. Jelentkezni a titkarsag.szab@tab.mta.hu e-mail címen és a +36-62-553-913 vagy a +36-30-470-5286 telefonszámon lehet.
Újszászi Ilona
Fotók: Sahin-Tóth István / SZTE NKI
