Kállai 100 címmel a száz éve született Kállai Ferenc (1925-2010) színművész emlékére nyílt kiállítás az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban.
Megmondtam egy piros rózsaszálnak… Kállai Ferenc kedvenc nótája fogadta az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban a Kállai 100 kiállítás megnyitójának közönségét. A tárlatot a Nemzet Színésze születésének 100. évfordulójára a Klebelsberg Könyvtár Zenei Gyűjteménye és a gyomaendrődi Kállai Ferenc Népfőiskolai Alapítvány rendezte. A kiállításon Kállai Ferenc fiatalkorának és színészi pályájának fotói mellett tárgyi emlékek is megtekinthetők, többek között 1973-ban elnyert Kossuth-díjának oklevele és egy vers, amelyet Bodrogi Gyula színművész írt az idősebb pályatárshoz. A kiállítás anyagát Dr. Szonda István muzeológus, a gyomendrődi Kállai Ferenc Népfőiskolai Alapítvány elnöke, a Kállai Ferenc Művelődési Központ igazgatója állította össze és Kiszely Zoltán színművész, a könyvtár zenei gyűjteményének munkatársa gondozta.
Bodrogi Gyula verse Kállai Ferenchez
Kállai Ferenc 1925. október 4-én Krámper Ferenc néven született Gyomán. Szülei Krámper Ferenc és Galos Ilona a szolgáltatóiparban dolgoztak: édesanyja fodrász, míg édesapja borbélymester volt. Tizenkét éves koráig élt Gyomán, majd szüleivel Budapestre költöztek; ott a II. Rákóczi Ferenc Reálgimnáziumban érettségizett, majd felvették a Színművészeti Akadémiára.. 1948-ban a Major Tamás által vezetett Nemzeti Színház szerződtette. 1950. május 26-án eljátszotta első főszerepét a Nemzeti Színházban A Noszty fiú esete Tóth Marival című előadásban. 1977 és 1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1987-től egyetemi tanára volt.
Puskás Nikoletta, az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár általános főigazgató-helyettese ezekkel a szavakkal nyitotta meg a kiállítást:
- Egy színész, aki nem csak szerepeket játszott el, hanem korszakokat idézett meg, érzéseket közvetített és generációkat tanított arra, mit is jelent embernek lenni, szenvedni, nevetni, szeretni, küzdeni. Ez a kiállítás nem csupán relikviák gyűjteménye, minden fotó és emléktárgy mögött egy-egy történet rejlik. Egy-egy pillanat, amely megeleveníti számunkra az alkotás, a játék, az emberi kifejezés erejét. Olyan értékeket képviselnek ezek a tárgyak, amelyeket a mai napig tanulunk és tanítunk. Alázat a művészet iránt, kitartás a hivatásban és az örökös keresés önmagunkban és szerepeinkben.
Puskás Nikoletta, az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár általános főigazgató-helyettese. Fotó: Nemes Réka
A tárlaton Jakab Tamás Jászai-díjas színművész is megemlékezett Kállai Ferencről, egykori főiskolai tanáráról:
- Hálás szívvel gondolok arra, amit tőle kaptam! Kállai Ferenc vett föl a főiskolára 1980-ban. Ő volt az osztályfőnököm, ő volt a színészi mesterség tanárom, vagyis tőle tanultam meg a mesterségnek azt a részét, amelyet meg lehet tanítani. Akik csak tévéjátékokban vagy filmeken látták őt, azok el sem tudják képzelni, hogy milyen színészóriás volt a színpadon. Nekünk meg kellett néznünk esténként az előadásokat, és akkor a futó darab volt még a Döglött aknák, amit a Major Tamással játszott, vagy a Volpone, és sorolhatnám még az óriási előadásokat tőle.
A megnyitón a könyvtár Misidore kórusa Lakner Sándornak Petőfi Távolból című versére írt dalát adta elő Ambrus Bettina vezetésével.
Kiszely Zoltán bejelentette, hogy a Kállay 100 kiállításhoz kapcsolódik a Belvárosi Mozi is, ahol október 18-án 16 órakor a Szépek és bolondok című filmet lehet megtekinteni. A film amiatt is érdekes, mert 1977-ben Kállai Ferenc a Teheráni Filmfesztiválon ezért az alakításáért a legjobb férfi alakítás díját nyerte, megelőzve olyan művészeket, mint Gérard Depardieu vagy Paul Newman.
Bacsó Péter filmrendező dedikációja Kállai Ferencnek. Fotó: Nemes Réka
A kiállításmegnyitón végül Dr. Szonda István felidézte Kállai Ferenc gyomai gyermekkorának és színészi indulásának történeteit.
A Kállai 100 kiállítás 2025. október 31-ig tekinthető meg a TIK-ben.
Panek Sándor
A borítóképen: A Kállay 100 kiállítás megnyitója. Fotó: Nemes Réka
