Stratégiailag fontos előrelépés előtt áll az SZTE TTIK Informatikai Intézete. Két hiánypótló képzéssel gazdagodik az intézmény: várhatóan 2027 februárjától elindul a Villamosmérnök MSc és az angol nyelvű Mesterséges Intelligencia MSc szak. Az MI-képzés részleteiről Dr. Farkas Richárddal, a Mesterséges Intelligencia Tanszék egyetemi docensével beszélgettünk.
Dr. Farkas Richárd az angol nyelven induló Mesterséges Intelligencia Informatikus MSc szakfelelőse elmondta, intézetük már évek óta foglalkozott a gondolattal, hogy szükség lenne egy mesterséges intelligencia mesterszak indítására. A végső lökést az adta meg, amikor körülbelül egy évvel ezelőtt több egyetem – köztük a BME, az ELTE és az SZTE – közösen benyújtotta a szaklétesítési kérelmet. Az új mesterszak célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik képesek lesznek a mesterséges intelligencia-alapú rendszerek fejlesztésére és programozására.
„A cél az, hogy a mesterképzéssel felkészítsük a hallgatókat arra, hogy mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokat legyenek képesek létrehozni, és ezek kutatásán dolgozni. A képzés során a hallgatók megtanulják, miként kell megtervezni egy mesterséges intelligenciát is magába foglaló szoftvert, hogyan alakítható ki a felhasználói interakció, illetve milyen szempontok alapján tesztelhető és értékelhető ki a működése. Erre azért van szükség, mert egészen más módszereket kíván egy MI-alkalmazás kiértékelése, mint egy hagyományos szoftveré, különösen például a banki vagy egészségügyi rendszerek érzékeny környezetében, ahol nincs helye a hibáknak” – mondta el a szakfelelős.
Az új szakot programozói BSc végzettséggel rendelkezőknek tervezték meg, de más tudományterületekről érkező, biztos matematikai vagy adatelemzési háttérrel rendelkező BSc végzettségű hallgatókat is várnak, úgy, mint fizikusokat, matematikusokat, vegyészeket, vagy akár szociológusokat is.
Ahogy a szakfelelős részletezte, a képzés a gépi tanulás, generatív mesterséges intelligencia módszertanától és szoftvertechnológiától indul, de a matematikai alapok, amelyek az algoritmusok megértéséhez szükségesek ugyanilyen hangsúlyt kapnak a hálótervben. Mivel a mesterséges intelligencia ma már mindennap használt technológia, az MI jogi és etikai ismerete kötelező kurzus lesz. E tárgyak elsajátításához más karokkal is szorosan együttműködnek. A jogi kurzushoz például az SZTE Állam- és Jogtudományi Karával közösen állították össze a tematikát. A Mesterséges Intelligencia Informatikus MSc szakon a kötelező alapozó kurzusokon felül két specializáció közül választhatnak a hallgatók:
Dr. Farkas Richárd szakfelelős. Fotó: Fülöp Tímea
A programozók már a BSc-képzés során találkoznak a mesterséges intelligencia alapjaival, de ott csupán kis részét érinti a tananyagnak. A hallgatók megtanulják, hogy melyik módszert érdemes használni egy adott feladatnál, kisebb gyakorlati példákon keresztül látnak rá a mesterséges intelligencia működésére. Az új mesterszak ennél jóval mélyebb tudást nyújt. Az elméleti oktatás során a hallgatók megismerik a módszerek mögött működő algoritmusok működését és azok matematikai hátterét is. A képzés ugyanakkor erős gyakorlati lábakon áll: a diákok megtanulják, hogyan kell óriás adatbázisokkal dolgozni. Ehhez pedig nagy segítséget jelent az SZTE közelmúltban beüzemelt szuperszámítógépe. Ez a korszerű infrastruktúra új távlatokat nyit a mesterséges intelligencia gyakorlati oktatásában.
„A klasszikus szoftverfejlesztés és a mesterségesintelligencia–alapú rendszerek fejlesztése alapvetően máshogy működik. Ez utóbbi egy teljesen más, összetettebb gondolkodást kíván a hallgatóktól. Míg a hagyományos szoftvereknél minden lépés pontosan megtervezhető, hogy hogyan nézzen ki a weboldal, milyen adatbázist használunk hozzá, valamint, ha a felhasználó rákattint arra az adott gombra, pontosan mi fog történni. A mesterséges intelligencia esetében azonban nincsenek ennyire kőbe vésve az elvárások. Az MI-alapú rendszerek fejlesztéséhez sokkal nyitottabb gondolkodásra van szükség. Meg kell határozni, mi a valódi cél, mikor mondhatjuk, hogy jó vagy rossz a rendszer, és hogyan tudjuk javítani a teljesítményét” – fogalmazott a szakfelelős. Hozzátette, ez a munka adatalapú modellezést kíván meg. A fejlesztők különböző megközelítéseket tesztelnek, illetve azzal kísérleteznek, hogyan lehet egy-egy problémát más-más módon megoldani. Itt a kreativitás és a problémamegoldókészség éppen olyan fontos, mint az algoritmusok ismerete.
„Az egyik legfontosabb cél, amit már a tanterv megtervezésekor lefektettünk, hogy a hallgatóknak mindenképp erős és biztos matematikai ismeretekkel kell rendelkezniük. A lényeg, ha a kezükbe vesznek egy tudományos publikációt, – amelyekből a mesterséges intelligencia területén akár évi 50 ezer is születik –, értsék meg azt, a benne szereplő képletekkel együtt. Erre azért van szükség, mert ez a tudományterület rendkívül gyorsan fejlődik, s elengedhetetlen, hogy a hallgatók lépést tudjanak tartani a legújabb trendekkel. Ezért nagyon fontos, hogy képesek legyenek átlátni és értelmezni egy tudományos cikket” – mondta el Dr. Farkas Richárd. Kiemelte, a képzés angol nyelven zajlik. Erre azért van szükség, mert az informatikában a legtöbb szakirodalom is angol nyelvű, sőt később, akár hazai, akár nemzetközi környezetben dolgozik valaki, a mindennapi munkához is elengedhetetlen az angol szaknyelv ismerete.
A szakfelelős tapasztalatai szerint már a BSc hallgatók körében is nagy az érdeklődés a mesterséges intelligencia iránt, ahogy a cégek is égetően keresik a magasan képzett szakembereket. Így valóban hiánypótló szerepet tölt be az újonnan induló mesterséges intelligencia mesterszak. „Ma már nem elegendő három online kurzust elvégezni, sokkal mélyebb tudásra van szükség a piacon, különösen az olyan érzékeny rendszerekben, mint amilyen egy banki, vagy egészségügyi alkalmazás. Ezt a tudást szeretnénk a hallgatóinknak átadni” – zárta gondolatait Dr. Farkas Richárd.
Fülöp Tímea
Borítóképen: Dr. Farkas Richárd, a Mesterséges Intelligencia Tanszék egyetemi docense. Fotó: Fülöp Tímea
