Különleges belső utazásra invitál legújabb táncprodukciójában az SZTE egykori hallgatója

A Diverz Táncműhely alapját egy testvértrió, Katona Eszter, Katona Tünde és Katona Zsófia álmodta meg 2019-ben, majd 2020 januárjában további hét lelkes szegedi táncossal életre is hívták azt. A táncosok szorosan kötődnek a Szegedi Tudományegyetemhez: a jelenlegi nyolcfős csapat valamennyi tagja az SZTE-n végzett. Az alapítók közül Eszter a BTK-n szerzett diplomát német szakon, Tünde jelenleg is óraadó tanárként klasszikus balettet oktat az SZTE Sportközpontban, míg Zsófia – Tündéhez hasonlóan- a TTIK-n végzett informatika szakon. Bár életútjuk sokáig különböző irányokba terelte őket, a tánc szeretete szorosabbra fűzte a nővérek közötti köteléket.

Kreatív alkotóközösség, mely a mozdulatok nyelvén meséli el történetét

Esztert már egészen gyermekkora óta vonzotta a tánc. Diplomája megszerzése után úgy érezte, eljött az idő, hogy elmerüljön a mozgás művészetében. Ahhoz már túl későn kezdte, hogy professzionális táncosként hódoljon szenvedélyének, de még elég fiatalnak érezte magát ahhoz, hogy a táncon keresztül kihozza a testéből a maximumot. Így beiratkozott egy kétéves intenzív OKJ-s tánctanfolyamra. Eszter számára a hobbiból hamarosan szenvedély lett. Mint felidézte, a tanfolyamot követően szembesült vele, hogy nincs igazán olyan társulat Szegeden, ahol kamatoztathatná tudását. Hiszen már messze nem kezdő szinten mozgott, viszont, mivel felnőttként indult el az úton, a hivatásos táncos szakma sem jöhetett szóba. Tapasztalatai szerint ezzel a dilemmával nem volt egyedül, több táncos is hasonló cipőben járva kereste a helyét, ahol ki tudna teljesedni. Ez a hiány hívta életre a Diverz Táncműhelyt.

Katona Eszter, a Diverz Táncműhely egyik alapítója. Fotó: Szőke János.

Eszterhez hasonlóan húgai, Tünde és Zsófia is elvégezte az OKJ-s tánctanfolyamot, és a Táncpaletta tánciskola – amelynek Tünde ma már a vezetője – év végi gálaműsorára a három lánytestvér összeállított egy kis koreográfiát. A „Sister Trio” olyan jól sikerült, hogy a lányok elhatározták, belevágnának közösen egy nagyobb projektbe. „Annyira nagy élmény volt együtt fellépni, olyan jól működött a közös munka, hogy feldobtam az ötletet, nem készítenénk együtt valami nagyobb lélegzetű alkotást? Nem tudtuk, mi lesz belőle, de a húgaim lelkesen jöttek, s így hárman végigmenedzseltük az első projektünket. Egy nagy álmom vált ezzel valóra” – idézte fel a kezdeteket Eszter. Így indult el a Diverz Táncműhely tíz eltökélt, lelkes és kreatív alkotó, köztük kortárs-modern táncosok, hip-hop-osok és balettosok összefogásával.

Az ADAPT napjainkban aktuális társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet

A társulat első előadása, az ADAPT, egy kétéves projekt eredményeként született meg, és négy estére megtöltötte a színháztermeket Szegeden a Régi Zsinagógában és a Kisszínházban, valamint Hódmezővásárhelyen és Szentesen. Az előadás két modernkori problémát állított középpontba: a telefonfüggőséget és a környezetszennyezést. „Ezt a két negatív jelenséget úgy vittük színpadra, hogy szembeállítottuk egy utópisztikus világgal, ahol az emberek még harmóniában éltek egymással és a természettel. Ahogy haladt előre a történet, fokozatosan eltávolodtunk a harmóniától, és észrevétlenül belekerültünk a modern világ forgatagába, mígnem a végén a színpadot elárasztó műanyagzacskók szinte elnyeltek bennünket. Ezzel is érzékeltetve, hogyan sodródunk egyre távolabb a természetes, kiegyensúlyozott életformától” – mesélte Eszter.

Jelenet az ADAPT című darabból. Fotó: Horváth Péter

A produkció minden eleme a Diverz Táncműhely csapatának munkáját dicséri. Az alkotói folyamat valamennyi részét közösen hozták létre a koreográfiáktól kezdve, a zene összerakásán át a jelmezekig, ami azonnal magával ragadta a közönséget. „Hihetetlen volt, mennyi megható visszajelzést kaptunk, szinte nehéz is volt befogadni őket. El sem tudtam képzelni, hogy ennyire meg tudjuk szólítani az embereket, de valahogy mégis sikerült. És számomra ez a legcsodálatosabb: a táncon keresztül annyi mindent átadhatok, ami megérinti az emberek szívét. És valahol ez az egésznek a lényege” – vallja Eszter.

Jelenet az ADAPT című darabból. Fotó: Horváth Péter

Hamarosan debütál a társulat második előadása, a SOUL

A társulat második előadása, a SOUL - Sémáink útján, az önismeret kérdéskörét járja körül. Itt már mindegyik táncos főállás mellett, vagy éppen kisgyermekes anyaként – mint Eszter is – vesz részt a produkcióban. Az első bemutató óta a csapat összetétele is változott, hiszen ahogy teltek az évek, egy-egy táncos élethelyzete módosult: elköltöztek, munkát vállaltak, vagy családot alapítottak. Az ADAPT táncosai közül azonban egy hatfős keménymag, - két új táncossal kiegészülve - ismét színpadra lép, hogy a mozgás nyelvén meséljék el a SOUL történetét.

„Az életem egyik központi témája a pszichológia. Gyerekkorom óta érdekel, hogyan mennek végbe bennünk a különböző érzelmi folyamatok, hogyan küzdünk meg a lelki nehézségekkel. Kis koromtól kezdve elég sok mély dolgon mentem át, megtapasztaltam, hogy mennyire rossz, hogyha nem vagyok rendben. Ez az érdeklődés a pszichológia iránt sarkallt arra, hogy a második projektünk témájának az ember lelkében zajló folyamatokat válasszam. A többiek nagy lelkesedéssel fogadták a témafelvetésemet, mert mindannyiunkhoz közel áll a pszichológia, az önismeret. De hogyan lehet mindezt a tánc nyelvén megvalósítani? Ez volt az igazi kihívás” – idézte fel a darab megszületésének kezdeti nehézségeit Eszter.

Katona Eszter. Fotó: Szőke János

Hozzátette, az alkotás során fő szempont volt, hogy maga a történetmesélés ne legyen túl szájbarágós, de azért teljes homályban se hagyják a nézőket. Ezért, a jobb megértést segítve különböző eszközökkel élnek a színpadon: néhol például a zenére rávágott szöveggel tudják megmutatni a táncosok belső gondolatait. „Ezzel a technikával érthetővé tudjuk tenni azt, ami egyébként nagyon nehezen elmagyarázható.” A másik módszer, ami segíti a látottak feldolgozását, hogy a darab során a belső lelki folyamatokat speciális ruhába öltözött táncosok fogják megjeleníteni. Ezek a megoldások mind lehetőséget biztosítanak a nézőnek arra, hogy kialakítsa a saját interpretációját, s így egy kicsit mindenkinek mást ad az előadás, kicsit mindenki a saját élethelyzetéből kiindulva azonosulhat a SOUL üzenetével.

Itt a véghajrá, kevesebb, mint egy hónap múlva bemutató

Eszter abba is beavatott bennünket, hogy jelenleg a véghajrában van a csapat. Kevesebb, mint egy hónap múlva ugyanis, április 24-én a hódmezővásárhelyi Bessenyei Ferenc Művelődési Központban debütál a SOUL, majd április 26-án a mórahalmi Aranyszöm Rendezvényház ad otthont a táncelőadásnak. Kisgyermekes anyaként Eszter számára sok szervezést igényel, hogy időt nyerjen a háttérfeladatok elvégzésére, illetve hogy eljusson a táncórákra. Jelenleg heti négyszer próbálnak: ehhez rengeteg idő és energia szükséges. A projekt másik hatalmas kihívása számára az, hogy a férje munkahelye miatt időnként egy-egy hónapig kint kell lennie Németországban. De mivel annyira jó az együttműködés a csapatban, ez sem jelent problémát. A távolléte alatt a lányok átveszik az ő feladatait is, és gond nélkül zajlanak tovább a próbák és a háttérfolyamatok. Mivel mindannyian nagy leterheltség mellett vesznek részt a projektben, gyakran túlterhelődik valamelyikük, és átmenetileg csak kevesebb feladatot tud ellátni. Ilyenkor mindig akad valaki, aki beugrik helyette. Egymást támogatva és megtartva haladnak előre az úton.

Jelenet az ADAPT című darabból. Fotó: Horváth Péter

Ahogy Eszter elárulta, fellépőhelyet találni is nagy kihívás, hiszen mint minden mást, ezt a feladatot is a csapat tagjainak kell megoldaniuk. Nagy álmuk volt, hogy az ADAPT-hoz hasonlóan a SOUL-t is elhozzák a szegedi Kisszínházba, ám a teátrum telítettsége miatt sajnos ez most nem jöhetett létre. „Más városokban vannak még olyan helyek, ahol ősszel tudnának minket fogadni. Addigra nekem sajnos muszáj lesz kiszállnom a projektből. Számomra a május 4-i, hódmezővásárhelyi előadás lesz az utolsó szereplés. Hiszen az eredeti tervem szerint a SOUL csak egy pár hónapos táncprojekt lett volna, mielőtt egy újabb kisbabának szentelném magam. De annyira belendült a csapat, hogy a SOUL egy, az ADAPT-hoz hasonló nagy projektté nőtte ki magát. Amikor a SOUL megvalósításába belekezdtünk, a kisfiam három hónapos volt, most pedig már 19 hónapos. Most már tényleg itt az ideje, hogy a táncprojektről újabb babaprojektre váltsak. Mostanra a csapatszellem olyan mértékben megerősödött, hogy ősszel már nélkülem is fellépnek majd a lányok. Ennek nagyon örülök!” – árulta el Eszter.

Jelenet az ADAPT című darabból. Fotó: Horváth Péter

Önismeret és lelki harmónia

„A SOUL több, mint csupán egy előadás. Ez a táncprojekt mindannyiunk számára egy lelki utazás, egy feldolgozási folyamat. Mindannyiunknak vannak nehézségei, elakadásai, amelyekkel szembesülünk egy-egy koreográfia készítése során. Komoly mélységeken és magasságokon megyünk át együtt” – fogalmazott Eszter. Számára mindig is vágy volt a mozgás és a lélek mélyebb összekapcsolása, akár a táncterápia eszközeivel. Ahogy a próbák során egyre mélyebben megélték ezt a darabot, ráébredt, hogy valójában mindannyian résztvevői egy közös, gyógyító útnak. Erre az útra invitálják közönségüket is.

Fülöp Tímea

Borítóképen: a Diverz Táncműhely csapata (Boleman Kata, Forrai Regina, Fülöp Nikolett, Katona Eszter, Katona Tünde, Katona Zsófia, Kemény Kata Kira, Kolcsár Vanessza). Fotó: Szőke János