Hogyan hasznosíthatjuk a borászatban a poliaminokról megszerzett tudásunkat? Milyen stresszhatások érhetnek egy növényt? Pichererné Dr. Gémes Katalint, az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszékének adjunktusát a növénystresszről, a növekedés szabályozásáról, a stressz- és a különböző növekedésszabályozó anyagok gyakorlati jelentőségéről, illetve a görögországi ösztöndíjáról kérdeztük.
„És érdemes szolgálni, mivel az ember hát nem egymaga van tulajdonképpen, hanem társaságban, közösségben ... másoknak is örömet szerezni azzal, hogy vagyunk, és szolgálatukra állunk” – idézte köszöntő beszédében Dr. Fendler Judit kancellár Bálint Sándor néprajzkutató, „a legszögedibb szögedi” szavait. Bálint Sándor szellemi öröksége és gondolatai vezérlik ugyanis azt a kezdeményezést, ami március 29-én, szombaton indult el Ruzsán a Szegedi Tudományegyetem részvételével. A Bálint Sándor Jólléti Program Magyarországon egyedülálló társadalmi felelősségvállalási missziójának keretében az SZTE elkötelezett amellett, hogy tudását és erőforrásait a társadalom javára fordítsa, s Ruzsa vezetőségével szoros együttműködésben hozzájáruljon a település közösségének jólétéhez.
Melyik szegedi akadémikus levelezett Neumann Jánossal? Ki foglalkozott hazánkban először MI-vel? Ki alkotott „katicabogarat”? A kérdésre 2025. március 27-én a „Kalmár 120” című rendezvénysorozat válaszolt. Kalmár László (1905-1976) születésnapján a Szegedi Tudományegyetem koszorúzási ünnepséget és konferenciát tartott, majd megnyílt az SZTE Klebelsberg Könyvtár és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság kamaratárlata, amely 2025 őszéig várja az érdeklődőket a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra Informatikatörténeti kiállítása emeleti terében.