Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A látogatók elől elzárt, „titkos” helyek tárultak fel 2024. szeptember utolsó péntekén a Kutatók Éjszakáján. Az érdeklődők a fokozottan védett SZTE Biobankba is látogatást tehettek.
Ha Szegedre meteor csapódna be és kiöntene a Tisza, az SZTE Biobank biztonsági rendszere akkor is további két héten keresztül tudná biztosítani a hűtők üzemeltetését – mesélte viccesen a laikusok számára is izgalmas, túlzó elméleti példával élve Dr. Veréb Zoltán. Az SZTE Biobank szakmai vezetője további érdekességeket is megosztott a látogatókkal, akik olyan helyekre is bepillantást nyerhettek, ahova egyébként csak az itt dolgozó szakemberek járhatnak a mindennapi munka során.
Megtudtuk, hogy a 260 négyzetméteres biobank igen stabil lábakon áll: közel 2,5 méter beton az alapja. Az épület tulajdonképpen ház a házban, hiszen egy régi hangár épületben lett kialakítva, szendvics panelekből – összetett tervezői munka eredményeként. Belépni ide csak engedéllyel lehet, a kamerákkal megfigyelt területen belül pedig csak személyre szóló kártyákkal közlekedhetnek a laboratóriumokban és az irodán dolgozók.
 |
| Kutatók Éjszakája az SZTE Biobankban. Galéria: Bobkó Anna |
A tízfős csoportnak Jillingné Dr. Kaszler Nikolett laboratóriumvezető tartott előadást a szigorú minőségirányítási rendszerről és a biobanki folyamatokról: a partnerek bejelentkezésétől kezdve a minták fogadásáig és tárolásáig.
A világon a biobanki minták többsége patológiai szövettani, vagy ezekből származó sejtvonal, csak kevesebb, mint 10 százaléka őssejt, 5 százaléka DNS, a többi pedig egyéb, mint például nyál, vizelet, köröm és haj. A szegedi biobankban kutatási projektekből származó mintákat őriznek: onkológiai, diagnosztikai és klinikai kutatásokból származó, valamint a magyarországi Covid kutatások mintáinak nagy részét. Tervezett tárolási idejük 30 év. Érdekességként elhangzott, hogy a szegedi egyetemen lévő legrégebbi mintát nem a Biobankban, hanem a patológián őrzik: egy melanomás betegét, 1932-ből.
A minták tárolása speciális fagyasztókban - a legalacsonyabb hőmérsékleten: mínusz 80 Celsius-fokon – és a Liconic félautomata biobanki tárolórendszerben történik. Utóbbiban szintén mínusz 80 Celsius-fok van, valamint egy mínusz 30 fokos mintaátadó tér. Ide csak speciális védőöltözetben léphetnek be a szakemberek – ezt be is mutatta Jillingné Dr. Kaszler Nikolett.
Előírás szabályozza a teljes mintatárolást, még azt is, hogy meddig lehetnek nyitva a hűtők. Ezeket a tárolókat folyamatosan monitorozza a rendszer, hiszen a minták minőségének megőrzéséhez fontos az egyenletes hőmérséklet biztosítása. Ezt különböző biztonsági rendszerek is segítik, gyakorlatilag a biobank sosem áll le, folyamatosan működik minden körülmények között, legyen az áramszünet, vagy vízellátási zavar.
A szegedi biobank Magyarországról elsőként csatlakozott az Európai Biobanki Szövetséghez. Az egység unikális hazánkban, ekkora kapacitású, egységes infrastruktúra jelenleg nincs az országban.
Az akár évtizedekre visszakereshető minták és a hozzájuk kapcsolódó adatok jelentős segítséget nyújtanak az orvosbiológiai kutatásokhoz, valamint alapot biztosítanak a biomarker- vagy a gyógyszerkutatásokhoz is.
Fotó és szöveg: Bobkó Anna
