Több első véradó is volt a Rektori Hivatalban

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1948. április 7. óta működik, azóta ezen a napon tartjuk az egészségügyi világnapot. Idén ennek alkalmából az Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatósága (SZTE NKI) véradást szervezett a Rektori Hivatalba.

– Nagyon féltem, de pozitív élmény volt, szakszerűen kezelték a helyzeteket. Már korábban is szerettem volna vért adni, de mindig volt valamilyen kizáró tényező. Most adhattam; jó, hogy ezzel tudunk másoknak segíteni – mondta Horváth Lilla, az SZTE Oktatási Igazgatóság munkatársa, első véradó.

Az SZTE Junior Akadémia munkatársai, Dévai Ádám és Gustafik Gergő szintén félelmüket legyőzve lettek túl első véradásukon. Elmondásuk szerint ijesztő volt, mert nem tudták pontosan, mire számíthatnak, és hogy mennyi vért fognak tőlük levenni – megnyugodtak, mikor megtudták, hogy csak néhányszáz millilitert. Nekik is tervben volt egy ideje a véradás, most pedig elérkezettnek érezték az alkalmat, hogy a munkahelyükön tehették meg. – Mindenki segítőkész volt. Többször is megkérdezték, hogy minden rendben van-e, úgyhogy nagyon biztos kezekben éreztük magunkat. Teljesen jól vagyunk, kaptunk csokit és vizet. Várjuk az SMS-t, hogy kiszállították kórházba a vérünket – mondták.

Véradás a Rektori Hivatalban. Galéria: Lőrincz Ilona

Dr. Fődi Éva, az OVSZ Szegedi Regionális Vérellátó Központ szakorvosa is kiemelte, hogy az SMS sok véradónak fontos és jóleső.

A szakorvostól megtudtuk, populációnkban az A+ és a 0+ vércsoport a leggyakoribb. Fontos tényező, hogy a páciens az AB0 rendszeren belül a sajátjával kompatibilis vért kapjon, a legideálisabb pedig az, amikor az Rh-faktor is igazodik. – Van a lakosságnak olyan része, amelyik azért nem ad vért, mert gyakori a vércsoportja, emiatt arra számít, hogy majd mások adnak helyette. Nekik azért nincs igazuk, mert a betegek többségének is éppen a leggyakoribb vércsoportú készítményekre van szüksége – mondta Dr. Fődi Éva. A 0-s vércsoportúaknak azért is érdemes vért adniuk, mert az ő vérkészítményük mindenkinek adható – a legjobb ebből a szempontból Rh– faktorú 0-s vér. Az egészséges magyar lakosságnak körülbelül 3-4%-a véradó, azonban nem csak fizikális gátjai lehetnek a véradásnak. – Vannak olyan egyének, akik iszonyatosan félnek a tűtől vagy már a vér látványától. Nyilván nekik nem szoktuk javasolni a véradást, mert nagy valószínűséggel nem lesz egy sikeres és befejezett a folyamat. Őket szépen meg szoktuk nyugtatni, hogy nem ez a pályájuk; általában már a hemoglobin érték mérésekor történő ujjszúrás alatt kiderül ez – mondta a szakorvos.

Országos szinten körülbelül 390 000 egységnyi vérkészítményre van szükség, ez munkanapokra lebontva 1800 véradót jelent. – Megérezzük a szezonális betegségeket. Amikor az influenza begyűrűzik ősszel, télen, kevesebb a véradó; nyáron pedig a nagy meleg a visszatartó erő. Azt tapasztaljuk, hogy a donorok többsége csak akkor jön el vért adni, amikor hozzátartozójának vagy közeli barátjának van szüksége vérre. Azonban utána gyakran rendszeres véradóvá válnak, mert rájönnek, hogy nem is olyan nagy feladat ez, és megérzik, milyen jó segíteni – osztotta meg Dr. Fődi Éva a tapasztalatait.

– A Szegedi Tudományegyetem harmadik missziós tevékenységének részeként kiemelt szerepet kap a társadalmi felelősségvállalás, amelynek egyik legszebb és legfontosabb formája az önkéntesség. Az önkéntes véradás nemcsak életmentő segítség, hanem az egyetem közösségén belül erősíti az összetartozás érzését is – hallottuk Prof. Dr. Csóka Ildikó stratégiai főigazgatótól. Az SZTE IKIKK operatív vezetője, a Harmadik Missziós Fejlesztések Klaszter szakmai vezetője elmondta: a véradáshoz hasonló akciók lehetőséget teremtenek az egyetemi hallgatók és dolgozók számára, hogy aktívan hozzájáruljanak embertársaik jólétéhez, miközben példát mutatnak a közösségi szerepvállalásról. Az SZTE ezzel is bizonyítja, hogy az oktatás és kutatás mellett elkötelezett a társadalmi értékek iránt.

SZTE Infó
Fotó: Lőrincz Ilona