Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Akkorára nőtt az SZTE Móra Szakkollégium Móra Kárpát-medencei Interdiszciplináris Szakkollégiumi Konferenciája, hogy jövőre már két konferenciát kell rendezni belőle. A hét végén lezajlott háromnapos esemény méreteiben felülmúlta a legnagyobb magyarországi szakkollégiumok konferenciáit: 221 hallgatói előadás hangzott el 42 szekcióban, a természettudományok és a humántudományok széles körét felölelve.
Rendszerint a szakkollégiumi konferenciákon jelentkeznek először előadással azok a hallgatók, akik szakdolgozatukhoz végezték el első kutatásaikat vagy témájuk már tudományos diákköri dolgozattá is érett. Az előadások jó alkalmat nyújtanak arra, hogy konferenciarutint szerezzenek, kikísérletezzék előadásuk időbeosztását, megfigyeljék, milyen módon tudják fenntartani a közönség figyelmét egy előadás alatt. Sokat jelent, hogy előadásukat szakértő oktatók hallgatják meg, akik elmondják észrevételeiket vagy új szempontokat adnak a kutatáshoz. Az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium hallgatói konferenciáján mostanra már évek óta visszatérő, népszerű oktatók szerepelnek a szekciók élén.
Laskai Fanni (Móra Ferenc Szakkollégium) előadása a jogtudományi szekcióban. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Dr. Poór Péter biológus a konferencia növénybiológiai szekcióját vezette:
– Harmadik alkalommal veszek részt a konferencián mint szekcióvezető és mindig nagy öröm számomra, hogy négy-öt előadásban tehetséges biológus hallgatók bemutatják a növények kapcsán végzett kutatásaikat! Jó érzés, hogy a közönség aktívan becsatlakozik és egyfajta szakmai beszélgetés alakul ki a teremben. A konferencia helyszíne, a szervezők gondos és segítőkész munkája barátságos és sajátos atmoszférát teremt. A hazai és határon túli fiatalok, mentorok és szakmabeliek kötetlen beszélgetések alkalmával, a kávé- és ebédszünetekben fontos beszélgetéseket folytathatnak. Sok hasznos információ cserél ilyenkor gazdát és a személyes találkozások alkalmával barátságok is kötődnek – mondta az SZTE Biológiai Intézet Növénybiológiai Tanszékének egyetemi docense.
Dr. Poór Péter biológus, egyetemi docens a növénybiológiai szekció elnöke. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A biológia tárgyból idén is a legtöbb előadással neveztek a hallgatók, a tárgy különböző diszciplínáiból összesen 9 szekciót szerveztek a hétvégén.
– Idén különösen változatos volt a biológiai program. A növénybiológiai szekcióban először a Sinorhizobiumról, egy nitrogénfixálásban részvevő baktériumról hallhattunk, és emellett más mikrobiális készítményekről is, amelyek a talajban alkalmazva a növények terméshozamát fokozhatják. Egy másik előadásban a növények védekezése kapcsán az illékony szerves vegyületek közül az alpha-pinénről és annak innovatív felhasználási lehetőségeiről volt szó, míg egy hallgatónktól az SZTE Füvészkert fásszárú inváziós fajainak térbeli terjedését ismerhettük meg. Ezeket a munkákat mindig áthatja az új és ismeretlen felfedezésének vágya és az innovációra törekvés, amit napjainkban különösen fontosnak tartunk.
Soós Veronika (SZTE) előadása az irodalomtudományi szekcióban. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Dr. Kelemen Zoltán, az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének egyetemi docense az első irodalomtudományi szekció elnöke volt; ő a kezdetektől részt vesz a Móra Szakkollégium hallgatói konferenciáin. A péntek reggeli hóhelyzet miatt a Budapestről érkező hallgatók csak vasárnap tarthatták meg előadásukat, így itt többet lehetett beszélgetni a témákról. A szekcióban Soós Veronika – a Szegedi Tudományegyetemen Dr. Szilágyi Zsófia hallgatója – Tárgyak és terek Kádár Erzsébet novelláiban címmel tartott előadást Kádár Erzsébet (1901–1946) prózájáról. A Nyugat novellapályázatát 1936-ban elnyerő, majd 1940-ben Baumgarten-díjjal jutalmazott Kádár Erzsébet kisprózája lélekállapotokat, társadalmi különbségeket, családi drámákat volt képes kisvilágokban, egy szoba enteriőrjével, egy ruhatár darabjaival metaforaként jellemezni.
A szekció másik előadásán Kozma Klaudia (SZTE Móra Szakkollégium) a mitikus rémtörténetek alapszerzőjének, H. P. Lovecraft amerikai írónak a recepciójáról, fikciós világának továbbéléséről beszélt. Dr. Kelemen Zoltán – összehasonlító irodalomkutatóként maga is ismerője a Nyugat írónemzedékeinek és nem mellesleg Lovecraft kedvelője – a szekció előadásai után úgy értékelte, a konferencia idén is hasznos volt a hallgatóknak, akik ilyen helyzetben előadási gyakorlatot tudnak szerezni, kérdezni és reagálni tudnak egymás előadására. Az irodalomkutató saját szerepét abban látja, hogy az előadás utáni beszélgetések során a hallgatók figyelmét új, kapcsolódó kutatási irányokra hívja fel.
Dr. Kelemen Zoltán irodalomkutató, egyetemi docens, az irodalomtudományi szekció elnöke. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Dr. Gorcsa Oszkár, az SZTE BTK Történeti Intézet egyetemi tanársegédje, aki nemrég még a konferencia PhD-hallgató előadója volt, idén már a történettudomány egyik modernkori szekcióját vezette. Kifejezetten jó színvonalú előadásokról számolt be, külön kitért arra, hogy a legjobb hallgatók az elsődleges történeti források kutatására építették fel előadásukat. A konferencia a történészhallgatók között is népszerű volt, történettudományból 7 szekciót kellett szervezni.
Az SZTE Móra Ferenc Kollégium 2024-es konferenciája 221 hallgatói előadóval túlnőtt minden eddigi mértéket. A hallgatók egymásra is kíváncsiak voltak; egyes szekciókra regisztrációt kellett bevezetni az érdeklődés miatt. Idén 13 középiskolás diák is vett részt az előadások pénteki napján, jövőre pedig tervben van a hallgatói konferencia további népszerűsítése a középiskolákban. Kovács Attila, a szakkollégium igazgatója elmondta, hogy növekvő népszerűsége miatt jövőre egy bölcsészet- és társadalomtudományi, valamint egy természettudományi konferenciára osztják ketté az eseményt. Kovács Attila úgy látja, a hallgatói konferenciák így is tovább fognak bővülni, hiszen a hallgatóknak szükségük van az OTDK előtti felkészülésre, valamint egyes pályázatokhoz elvárás is a konferenciarészvétel. Jövő tavasszal a biológiai és a humántudományi OTDK-t is a Szegedi Tudományegyetemen rendezik.
Kovács Attila, a Móra Ferenc Szakkollégium igazgatója köszönti a konferencia résztvevőit. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A Móra Kárpát-medencei Interdiszciplináris Szakkollégiumi Konferencia 2013-ban 16 PhD-hallgató részvételével nyílt meg először; 2016-ig kari konferenciákat rendeztek 3-4 szekcióval, majd 2017-től szervezték össze egyetlen nagy szakkollégiumi találkozóvá ezeket. Az összesített hallgatói konferencián előbb 64, a következő években 90, majd 120 előadó regisztrált. A Covid 2020-ban lehetetlenné tette a rendezést, egy évvel később viszont az ország legnagyobb online konferenciáját tartották 140 előadással, három különböző online teremben.
A Móra Kárpát-medencei Interdiszciplináris Szakkollégiumi Konferencia rezüméi itt olvashatók.
Panek Sándor
Marjai Tamara (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium) előadása a növénybiológiai szekcióban. Fotók: Kovács-Jerney Ádám
