2018-ban indult az SZTE Prezilimpia országos verseny, amelyen előadói képességeiket csillogtathatják meg a jelentkező fiatalok. A folyamatosan fejlődő, egyre rangosabb megmérettetésről Dr. Garamhegyi Ábelt, az SZTE GTK oktatóját és Dr. Badó Attila jogász professzort, az SZTE Junior Akadémia elnökét kérdeztük.
A Prezilimpia országos versenyt 2018 tavaszán hirdette meg első ízben a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara és az Ez a Beszéd Szeged Toastmasters Klub. A verseny eredeti célja az volt, hogy a hazai gazdasági felsőoktatási intézmények hallgatói számára kínáljon megmérettetési lehetőséget és járuljon hozzá egyúttal az eljövendő közgazdászok nyilvános beszédkészségének fejlesztéséhez. 2022-ben az SZTE Junior Akadémiával együttműködésben az SZTE Prezentációs Versennyel összeolvadva immár tudományterülettől független prezentációs versenyként folytatta tovább pályafutását az SZTE Prezilimpia és nyerte el jelenlegi formáját.
A magyar és angol nyelvű tehetségkutatóban a hallgatók a klasszikus prezentációs verseny mellett a szórakoztató prezentációs karaoke-n is részt vehetnek, amely során ismeretlen diasor előtt kell rögtönözniük, összefüggő és szellemes prezentációt bemutatniuk.
A versennyel kapcsolatban megkértük a verseny szervezőit, Dr. Garamhegyi Ábelt, a Gazdaságtudományi Kar oktatóját, valamint Dr. Badó Attila egyetemi tanárt, az SZTE Junior Akadémia elnökét, hogy válaszoljanak következő kérdéseinkre:
Dr. Garamhegyi Ábel, a Gazdaságtudományi Kar oktatója, valamint Prof. Dr. Badó Attila egyetemi tanár, az SZTE Junior Akadémia elnöke.
Mi a verseny célja?
Badó Attila: Az egyetem régóta hangsúlyt helyez a hallgatók prezentációs készségének fejlesztésére. Számos egyetemi kolléga foglalkozik ezzel, tart kurzusokat annak érdekében, hogy a hallgatók megfelelő módon tudjanak egy témát előadni, bemutatni. Az előadói készség azon hallgatói képességek közé tartozik, aminek fejlesztésére minden egyetemi karon, minden hallgató számára szükség van. Nincs olyan szakterület, ahol ne lenne fontos az, hogy a fiatal diplomások képesek legyenek az információ hatékony átadására. A Szegedi Tehetséggondozó Tanács sok éven át rendezett a karok bevonásával SZTE Prezentációs Technikák elnevezésű versenyt. Amikor a GTK részéről Garamhegyi Ábel és Révész Balázs megkeresett minket azzal, hogy érdemes lenne az összegyetemi versenyt az általuk „Prezilimpia” néven indított prezentációs versennyel felváltani, könnyen egyetértésre jutottunk, és azóta a GTK és az SZTE Junior Akadémia közösen szervezi ezeket a versenyeket a Toastmasters Retorika Klub közreműködésével. Már az elnevezés is rendkívül találó, és a kitalált feladatok is alkalmasak arra, hogy a hallgatók érdeklődését felkeltsék.
Garamhegyi Ábel: Olyan lehetőséget szeretnénk teremteni, ahol az élő beszéd, a meggyőzés képességének tanulása, gyakorlása kerül előtérbe. A versenyzők felkészítés után igazán „éles” környezetben tesztelhetik, mire képesek és még mit kell fejleszteniük.
Miért éri meg hallgatóként jelentkezni a versenyre?
Garamhegyi Ábel: Komoly felkészítést kapnak a döntősök és persze végignézik egymást, a többi szereplőt. Talán ez még inspirálóbb és tanulságosabb lehet nekik! No, és ne feledkezzünk el az értékes díjakról sem, a verseny összdíjazása évről évre félmillió forint fölött van.
Milyen támogatást kapnak a versenyzők a felkészülés során?
Badó Attila: A versenyzőket a Toastmasters szakemberei készítik fel a versenyre, ami érződik is a prezentációkon. Valóban nagyon magas színvonalú lett ez a verseny, egészen kiváló előadókat láthat és hallgathat a közönség.
Milyen szempontokat vesz figyelembe a zsűri az értékelés során?
Badó Attila: A jó prezentációk több olyan ismérvvel rendelkeznek, amelyek együttesen eredményezhetik azt, hogy a zsűri a legmagasabb ponttal jutalmazzon egy előadást. Nyilván külön is lehet értékelni, hogy az előadásnak mennyire strukturált a tartalma, mennyire érdekfeszítő a bevezetése, vagy mennyire kreatív a vizuális eszközök használata. Ám a beszámolók szerint a zsűri tagjaiban ezektől függetlenül is viszonylag gyorsan kialakul egy-egy prezentációról olyan összbenyomás, ami az értékelést alapjaiban meghatározza. Persze létezik egy olyan, előre elkészített táblázat is, amiben pontszámokban is megjelennek az értékelési szempontok. Azonban a lényeg mégis az, hogy egy hallgató mennyire tűnik önazonosnak, és mennyire nyűgözi le a közönséget a mondanivalójával és a személyiségével. Miután a közönség is szavaz, jó látni, hogy a nézők és a zsűri értékítélete mennyire közel szokott állni egymáshoz.
Garamhegyi Ábel: Sok-sok szempontot értékelnek a megjelenéstől a tiszta beszéden át a vetített diák külleméig. De ezeket a szempontokat maguk a versenyzők is tudják előre, ez is egy jó keretet ad ahhoz, hogy eldöntsék, mitől hatásos és jó egy prezentáció.
Mi volt az a legemlékezetesebb prezentáció vagy résztvevő, akit eddig a versenyen láttak, és mi tette őket különlegessé?
Badó Attila: Valószínűleg minden zsűritag tudna egy-egy emlékezetes példát mondani, de számomra az számított különleges teljesítménynek, amikor egy ukrán hallgató, nem sokkal a háború kitörése után, egy kiváló prezentációval szerezte meg a második helyet a versenyen. Miután korábban is ismertem őt, és pontosan tudtam, hogy az események miatt mennyire el van keseredve, nagyon jó volt látni, hogy így is milyen rejtett tartalékokat volt képes előhozni.
Garamhegyi Ábel: Sok-sok remek prezentációt láttunk az évek alatt. Voltak visszatérő versenyzők is és olyanok, akik egészen újszerű, meglepő oldalról mutatták be a kiadott témát. Mindig különlegesek a külföldi hallgatók, hiszen egy új kultúrát is bemutatnak a nyilvános megszólalásban. Szóval egyet-egyet nem, sokkal inkább sokakat tudnék csak kiemelni.
Milyen terveik vannak a versennyel kapcsolatban, hogyan szeretnék fejleszteni, esetleg bővíteni?
Badó Attila: Mindenekelőtt a kari válogatási folyamaton szeretnénk változtatni, és a karoknak jóval több időt szeretnénk biztosítani arra, hogy a Prezilimpia versenyre felkészülhessenek. A versenyen az SZTE karairól delegált hallgatók vehetnek részt, a kari forduló minden megkezdett 10 számú indulója közül 1 fő. Szeretnénk mobilizálni a hallgatóságot, és bátorítani őket, hogy minél többen mutassák meg, mire képesek. A zsűrit és a nézőket rendszeresen lenyűgözik a produkciók, de örülnénk annak, ha a mostaninál jóval több versenyzőt sikerülne bevonni a kari válogatókba.
Garamhegyi Ábel: Már elindult a Prezilimpia Junior, ami a középiskolásoknak hirdetett verseny-változat. Szeretnénk a többi hazai egyetem részéről is több versenyzőt látni, akár az online selejtező helyett helyi fordulókkal. Majd meglátjuk, mire elég a lendület…
Önök szerint milyen képességekkel, tulajdonságokkal kell rendelkezniük a versenyre jelentkező hallgatóknak?
Badó Attila: Közhelyeket tudnék sorolni, így inkább csak azt hangsúlyozom, hogy nem színészeket várunk a versenyre. Bárki jelentkezhet, aki szeretné megszokni azt a szituációt, amikor viszonylag nagyobb közönség előtt egy előre meghatározott témáról kell prezentálnia.
Garamhegyi Ábel: Kell egyfajta bátorság, eltökéltség, hogy megszólaljunk 70-100 ember előtt. Szükség van komoly figyelemre, hogy érezhessük a közönség érdeklődését. És persze számtalan – tanulható – technika kell a szép, tiszta és érthető beszédhez.
Mit tanácsolnának annak a hallgatónak, aki gondolkozik a versenyen való induláson?
Badó Attila: Azt tanácsolnám, hogy ne gondolkozzon.
Garamhegyi Ábel: Jöjjön! Nincs mit veszíteni!
Szöveg és fotók: Szalánczy Eszter