Az SZTE hallgatói ingyenes jogi segítséget nyújtanak a rászorulóknak

Nagy-Elekes Petra kiemelte, a könyv a jogklinikai oktatási módszertan hazai és nemzetközi vonatkozásait járja körül, különös tekintettel az amerikai jogi oktatásra. A jogklinika módszertan, és ezáltal a könyv mottójaként is szolgál az az ősi kínai mondás, miszerint „hallom és elfelejtem, látom és emlékszem, csinálom és megértem.” A módszertan lényege, hogy a joghallgatók, tutor oktatók (gyakorló jogászok vagy egyetemi oktatók) felügyelete mellett, a társadalom alulreprezentált csoportjaihoz tartozóknak nyújtanak jogi segítséget. A jogklinika egy olyan oktatási forma, ahol a joghallgatók valós jogi problémákkal és ügyfelekkel találkozva szereznek gyakorlati tapasztalatot. Ez a fajta oktatás Magyarországon is egyre elterjedtebb, de még mindig nem kötelező elem a jogi karok tantervében.

Nagy-Elekes Petra kiemelt, a könyv a jogklinkai oktatási módszertan hazai és nemzetközi vonatkozásait járja körül Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A jogklinika egy amerikai gyökerekkel rendelkező, gyakorlati tanulást támogató oktatásmódszertani elem, melyet a ’60-as években joghallgatók kezdeményezésére emeltek be az amerikai egyetemi oktatásba. Az USA-ban a hallgatóknak nincs kötelező szakmai gyakorlat előírva a diplomájuk megszerzéséhez, így a jogklinikában való részvétel biztosít számukra lehetőséget a gyakorlati ismeretek elsajátításához.

– A jogklinikának kettős célja van: oktatási és szociális. Az oktatási cél lényege a jogászi kompetenciák (problémamegoldó készség, kommunikációs készség, jogászi etika, lényeglátás stb.)

fejlesztése, míg a szociális cél: a társadalom rászoruló tagjainak való segítségnyújtás. Ez utóbbi cél szoros kapcsolatban áll az egyetemek harmadik missziójával: a társadalmi felelősségvállalással. Az oktatási célnak nagy szerepe van abban, hogy a jogi oktatás elméletorientált jellegét a gyakorlat irányába billentse. Évtizedek óta éri kritika a hazai jogi oktatást az elmélet túlzott szerepe miatt, ebben tud segítséget nyújtani a jogklinika, amelynek keretében a hallgatók, a megszerzett elméleti tudásukat a gyakorlatban is próbára tehetik, mindezt egy tutor szakmai felügyelete mellett. A felsőoktatási közegben ezt úgy kell értelmezni, hogy a jogot hallgató diákok tutor oktatók irányítása mellett nyújtanak támaszt a jogi segítségre szoruló személyeknek és az ezt igénylő szervezetek tagjainak – tudtuk meg Kálmán Renátától, az SZTE ÁJTK Közjogi Intézet adjunktusától.

A jogklinikának kettős célja van: oktatási és szociális Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A házon belüli jogklinikák esetében a hallgatók az iskola épületében találkoznak az ügyféllel, meghallgatják, majd az oktatóval vagy gyakorló jogásszal történő konzultációt követően továbbítják irányába a megoldási javaslatukat. A házon kívüli jogklinikák az egyetem falain kívül, egy civil szervezet vagy ügyvédi iroda berkein belül működnek, egy ott dolgozó jogász vagy ügyvéd irányítása mellett. Ez utóbbi előnye a házon belüli jogklinikához képest, ahol inkább egy-egy ügytípusra koncentrálnak, hogy a diákok testközelben vesznek részt az esetekben és az ügytípusok szélesebb palettájával találkozhatnak. A szimulációs jogklinikák esetén a hallgatóknak nincs közvetlen kapcsolatuk ügyfelekkel, „tét és felelősség nélkül”, az oktatók által választott valós vagy fiktív jogeseteket dolgoznak fel. Ide sorolandóak a tárgyalási-szimulációk, mediációs technikák, jogesetmegoldó versenyek stb.

– A jogi ismereteket terjesztő jogklinikák (ún. street law) azzal a céllal létesülnek, hogy a társadalom jogi kultúráját és jogi tudatosságát erősítsék. A hallgatók iskolákba, javítóintézetekbe stb. járnak előadást tartani az adott csoportot érintő jogi kérdésekről – hangsúlyozta a beszélgetés során Kálmán Renáta.

A házon belüli jogklinikák esetében a hallgatók az iskola épületében találkoznak az ügyféllel, meghallgatják, majd az oktatóval vagy gyakorló jogásszal történő konzultációt követően továbbítják irányába a megoldási javaslatukat Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A könyvbemutató alkalmával felmerült, hogy milyenek a hallgatói visszajelzések a jogklinika módszertan kapcsán? A könyv megírása során több kérdőíves kutatást is végzett a szerző annak érdekében, hogy a hallgatók motivációját, illetve az egyes jogklinika által fejlesztett jogi kompetenciákat feltérképezze. A motivációt illetően az elsődleges az elméleti ismeretek gyakorlatbéli

próbatétele, illetve a jogi pályához szükséges jártasságok elsajátítása. A jogklinika programban résztvevők önbevallásos visszajelzései alapján valamennyi készségük és képességük fejlődött a módszernek köszönhetően.

A jogklinikai módszertan – A jogklinika szerepe Magyarország és az Egyesült Államok jogászképzésében című kötetről beszélgettek a 95. Ünnepi Könyvhéten Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A beszélgetés konklúziója, hogy a jogklinikai képzési modul hatékony eszköz lehet a jogászképzés modernizálására és a joghallgatók gyakorlati jártasságainak fejlesztésére. A hazai jogi karokon egyre bővülő jogklinikai programok azt mutatják, hogy egyre nagyobb az igény a praxisorientált oktatás iránt.

– A hazai jogászképzésben a frontális, tanárközpontú rendszere érvényesül. A jogklinikai képzési modul mind logikájában, mind koncepciójában eltér a klasszikus képzési rendszerektől. Egyre több törekvés van a helyzet megváltoztatására, melynek ékes példái a szegedi, a pécsi, a miskolci, a debreceni jogi karokon és az ELTE jogi karán működő jogklinika programok. Ugyanakkor egy szisztéma átalakításához „nem elegendő, ha néhány oktató vagy tanszék innovatív eszközök alkalmazásával modernizálja az oktatás módszerét, hanem rendszerszintű változásra van szükség” – hangsúlyozza a téma szakértője, Kálmán Renáta.

SZTEInfo

Borítókép: Az SZTE hallgatói ingyenes jogi segítséget nyújtanak a rászorulóknak Fotó: Kovács-Jerney Ádám