Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A padból a sorok mögé. Hetente megjelenő könyvajánló SZTE-s szerzők tollából származó művekről. Minden héten mutatunk egy könyvet, amelyre érdemes odafigyelni.
Hermann Róbert – ifj. Bertényi Iván – Romsics Ignác – Eörsi László – Valuch Tibor – Tölgyessy Péter – Szalay-Berzeviczy András: Címlapon Magyarország Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848-2020
„A nyugati címlapmegjelenések elmúlt másfél évszázados történetét nézve összetett, ambivalens viszony köti hazánkat a világ fejlettebb részéhez. A „negatív nyugati sajtó” oly sokszor hallott, panasszal teli frázisa ugyanolyan elragadtatás, mint az önmagasztaló, dicshimnuszokat zengő, mitikus történetírás.”
Az 1848-2020 közötti időszakot a nyugati sajtó tükrében neves történészek elemzik és mutatják be. Az utolsó fejezetet Szalay-Berzeviczy András jegyzi, aki a Szegedi Tudományegyetem alumnusa. 2005-ben alapította saját vállalkozását, a TranzPress Kft-t, amely mára hazánk vezető nyelvi szolgáltatójává vált. 2010-ben indította el hazánk egyetlen személyre szabható nemzetközi médiafigyelő és elemző üzletágát egy saját, felhőalapú alkalmazás, a PressMonitor kifejlesztésével. Cége időnként saját gondozásban ad ki egy-egy, a magyar könyvpiacon hiánypótlónak minősíthető könyvet. 2021-ben például nemzetközi médiafigyelési tevékenységükhöz közel álló témában jelentették meg a Címlapon Magyarország – Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848 – 2020 című könyvet.
A kötet az 1848 és 2020 közötti időszakot mutatja be a nyugati sajtó által készített címlapok és cikkek alapján, amelyek tükrözik hazánk fontos történelmi eseményeit és alakjait. Ez a könyv nem csak egy átfogó történelmi dokumentum, hanem egyedülállóan gazdag és sokoldalú művészeti alkotás is, amely mélyebb megértést nyújt Magyarország múltjáról. Az írók és a kutatók összegyűjtöttek közel 400 külföldi címlapmegjelenést és további 400 vezércikket, publicisztikát, hogy bemutassák, hogyan értékelte és reagált a média világszerte a magyar történelem sorsfordító pillanataira. A kötet részletesen elemzi, mely hazai események, személyek és eredmények érték el a nemzetközi sajtó figyelmét, és kerültek a legbefolyásosabb lapok címlapjára. Szalay-Berzeviczy András és társai nem csupán egy történeti áttekintést kínálnak, hanem beavatnak bennünket a sajtó és média világának összetettségébe is. A könyv nem csupán a mainstream sajtóorgánumokra összpontosít, hanem felhívja a figyelmet a kisebb és szélsőséges lapok jelentőségére is, valamint az esetleges politikai befolyásra az újságírásban. Az egész könyv gazdagon illusztrált, alapos kutatásokon alapul, amely mélyebb betekintést nyújt Magyarország történelmének és nemzetközi megítélésének komplex világába.
Spoiler! Az utolsó bemutatott címlapon Dr. Karikó Katalin található, akinek szívből gratulálunk Nobel-díjához!
Szalay-Berzeviczy Andrásnak és az TranzPress Kiadónak köszönjük a recenziós példányt.
SZTE Alma Mater
