Fókuszba kerül az agy az idei március második felében is. Az Agykutatás Hete nemzetközi program-sorozat 2023. március 16-án ismét „beszippantja” Szegedet. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban fejtágító előadásokra, laborbemutatóra és a Teaházba, illetve a rajzpályázat online kiállítására várják az érdeklődőket. A Szegedi Tudományegyetem kutatói például a 21. századbeli kábítószerekről és a dizájner drogokról beszélnek.
Drogok: gyógyszer vagy kábítószer? Erre a kérdésre is választ kapnak azok, akik Magyarországon 4 város 6 helyszínének valamelyikén részt vesznek az Agykutatás Hete programjain.
A Brain Awareness Week rendezvénysorozat Amerikából indult. A program szülőatyja egy közgazdász volt, aki megelégelte, hogy az agykutatás vívmányai csak egy szűk, tudományos körben terjednek. Programsorozatával arra motiválta a kutatókat, hogy minden évben tartsanak népszerű előadásokat. Az így létrejött Agykutatási Hete rendezvénysorozat ahhoz az alapelvhez tartja magát, hogy a legnemesebb tudomány az, amelyik a legegyszerűbben tudja az eredményeit ismertetni.
Az agykutatás eredményei iránt érdeklődő széles közönséget Szegeden a Temesvári körúton az SZBK Kondorosi Ádám termébe és laboratóriumaiba várják. A változatos programokon a Szegedi Tudományegyetem előadói is közreműködnek.
„Orosz rulett vagy illegális emberkísérlet?” Ez a kérdés is fölmerül a dizájner drogok esetében. „Újabbnál újabb típusú drogok árasztják el az országot. Ezek a drogok sokszor a gyógyszeripar káros hatású melléktermékei, sokszor zuglaborok vegyészeinek kreálmányai. A hatásuk pedig kiszámíthatatlan” – hangsúlyozza Dr. Sija Éva, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Igazságügyi Orvostani Intézet munkatársa. Az igazságügyi toxikológus szakértő előadása bemutatja, jelenleg milyen drogok árasztják el a drogpiacot. Milyen veszélyei vannak ezeknek, és hogy tudjuk kimutatni a legeslegújabb drogokat is. Ki, mit és mennyit nyer a szeren, és ki, mit és mennyit veszít?
„Szemléletváltás és új kihívások.” Ez jellemzi a drogokat 21. században – véli Dr. Benyhe Sándor. Az SZBK Biokémiai Intézetében dolgozó tudományos tanácsadó előadásában arra is fölhívja a figyelmet, hogy „az erős és nehezen gyógyítható drogfüggőséget, továbbá túladagolás miatti halált is okozó opioid vegyületek közül jelenleg nem az illegális utcai heroin, hanem inkább a fájdalomcsillapításra használt gyógyszer, a fentanil okolható az úgynevezett ópiát krízis felfutása miatt”. „A változatos megjelenésű kannabisz drogok (fű, hasis, marihuána, THC) megítélése ellentmondásos és országonként is jelentős különbségeket mutat. Hazánkban a törvényi szigor érvényesül, ugyanakkor itthon is terjednek gyógyító hatásúaknak tekintett kannabisz „csodaszerek”, elsősorban különféle olajok formájában.”
A pásztázó tű-szondás mikroszkópokat, ezen belül is az atomi erő-mikroszkópot is láthatják „munka közben” az érdeklődők. A fáziskontraszt mikroszkóp segítségével élő agyi sejteket láthatnak, megcsodálhatják az agyi hajszálerek speciális szerkezetét, a vér-agy gát működését.
Az Alzheimer-kór jellemző tünetei a memória romlása, magatartásbeli változások, az idegsejtek pusztulása. Ez az egyik leggyakoribb neurodegeneratív betegség, amelynek tanulmányozási módszereit, például az állatmodellek alkalmazását is megismerhetik az agykutatók munkájára kíváncsi látogatók. Az agykutatás új útjairól és eszközeiről szerezhető benyomás a laborbemutatókon.
Az Agykutatás Hete 2023. évi szegedi rendezvényeiről és magyarországi programjairól további információ az agykutatashete.hu honlapon olvasható. A részletes szegedi program itt elérhető.
Az amerikai DANA Alliance for Brain és az Európai Idegtudományok Társasága 1996-ban elindított globális együttműködése jegyében eddig több mint 80 országból sok ezer partner vesz részt az akcióban, amelyhez Magyarország 1997-ben csatlakozott.
SZTEinfo
Fotó: képernyőkép, archív
Korábban írtuk az Agykutatás Hete programjairól:
Agykutatás hete a Biológiai Kutatóközpontban
Szent-Györgyi egykori tanítványa is részt vett az Agykutatás Hete programján