Bezár

SZTEhírek

IMG_7705

Násztánc a Tiszán

Násztánc a Tiszán

2022. június 16.
4 perc

A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a kérészek rajzása a Tiszán. A jelenség a 20. század végétől fogva igazi hungaricum. A napnyugta előtti órákban már több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok, (Polingenia longicaudák) melyek népszerűségéről, és turisztikai jelentőségéről Prof. Dr. Czóbel Szilárdot, az SZTE MGK professzorát kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

HÁROM ÉV UTÁN VÉGRE A FELSZÍNEN

 

A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéik rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. A faj első említése Arisztotelésztől származhat, ugyanakkor, az máig nem teljesen biztos, hogy a tiszavirágról beszélt a görög filozófus. Az viszont már teljesen bizonyos, hogy 1634-ben egy belga orvos megfigyelte, és le is írta a kérészfajt. A kérész lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után, június elején a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.

 

A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja. A vízből kibúvó lárvák leginkább a folyó fölé benyúló faágakon, parti köveken, a stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal. A rovarokat már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak, és a különféle madarak, köztük tőkésrécék, sirályok is. A kikelő szárnyas egyedek a vízfelszín közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, és a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja mintegy hétezer petéjét.


20220615_203100

 

EGYRE NAGYOBB TURISZTIKAI SZEREPPEL BÍR A RAJZÁS

 

- Mi történik a nőstényekkel, miután a vízbe rakják a mintegy hétezer petéjüket?

 

- A nőstények szintén elpusztulnak tömeges rajzásuk (kirepülés, násztánc, párzás, peterakás) után, életük utolsó "táncába" azonban mindent beleadhatnak, de a párosodás után feljebb repülnek a folyón, hogy lerakják 7-8000 petéjüket, majd utána ők is elpusztulnak.

 

- Mettől-meddig tart a tiszavirágzás?

 

- A rajzás egy-egy folyószakaszon körülbelül 10 napig tart és szakaszokra osztható, ez az előrajzás, a főrajzás és az utórajzás. A rajzás a meleg, szélcsendes júniusi estéken a leglátványosabb. Bár nem lehet pontosan megjósolni, de általában évente június 10. és 20. között szokott általában megtörténni, 17 és 18 óra között kezdődik, és 19:30 és 20:30 között fejeződik be. Leglátványosabban, és legnagyobb tömegben a Tisza mentén figyelhető meg a szépséges rajzás, de a Bodrogon, a Kőrösökön és a Maroson is látható.

 

- Az elmúlt években még nagyobb szenzációnak örvendett a jelenség, mint eddig. Mi ennek az oka?

 

- Ez egy nagyon látványos természeti jelenség, ami még azoknak a figyelmét is felkelti, akik nem szoktak kirándulni, nem érdeklődnek annyira a természet szépségei iránt, csak éppen belecsöppennek a rajzásba (pl. egy tiszai hídon). Sok ember a pandémia időszakában fedezte fel a kirándulás, a természetjárás örömeit, és azóta nagyobb érdeklődéssel fordul a természeti értékek iránt, így ez is közrejátszhat abban, hogy fokozódik az érdeklődés a tiszavirágzás iránt is. De az is hatással lehet minderre, hogy a Tisza-menti településeken is megfigyelhető a rajzás, így a folyóparti nagyvárosokban élők is testközelből, mindössze a folyópartra lesétálva élvezhetik ezt az egyedülálló látványosságot. Ráadásul a jelenség a 20. század végétől igazi hungaricum, a faj igazi magyar különlegesség amiatt, hogy mára már csak a Tiszában és mellékfolyóin látható, ez a korábban Európa síkvidéki folyóin széles körben elterjedt kérészfaj.

 

- Van marketing vagy turisztikai értéke mindennek a folyó menti városokban?

 

- Feltétlenül, hiszen a természeti látványosságok, csodák megtekintése iránt fokozódik az érdeklődés mindenhol a nagyvilágban. Hazánkban az egyik leglátványosabb ilyen jelenség a tiszavirágzás, így a folyóparti településen élők, szállásadók, turisztikával foglalkozók ügyes marketinggel ebben az időszakban is vonzhatnak belföldi és külföldi turistákat, érdeklődőket, akik kifejezetten a tiszavirágzás miatt töltenek el néhány napot a környéken. Úgy gondolom, hogy még szélesebb körben megismertetve a tiszavirágzás páratlan élményét, jól időzített és hatékony marketinggel még tovább lehetne növelni az érdeklődők számát.


 

A KÉRÉSZEK TÁNCÁT RENDŐRÖK ŐRZIK

 

A Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság folyamatosan gyűjti az adatokat arról, hogy mikor várható a kérészek tömeges rajzása, és természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és halászati őrökkel közösen ellenőrzi a kapitányság illetékességi területét - tájékoztatta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitánysága néhány napja az MTI-t. A tiszavirág védett kérészfaj, a rovarok természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint.

 

A természet védelméről szóló törvény kimondja: tilos a védett állatfajok elpusztítása, az élő és az elhullott egyedek gyűjtése is. A védett rovarok elpusztítója szabálysértést követ el, és 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Természetkárosítást is elkövethet, aki a rovarok telepét károsítja meg vagy jelentős mennyiségű egyedet gyűjt. Felelnie kell annak is, aki a rajzásba kisgéphajóval belehajt és megzavarja, elpusztítja a kérészeket.


SZTEinfo - Pósa Tamara


Fotó: Molnár Dóra


Forrás: MTI/Magyar Mezőgazdaság

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek