„Hatalmas mérföldkő az életemben, hogy világbajnok lettem” – interjú Mocsári Bencével az SZTE-GTK hallgatójával

– Világbajnok lettél a Marosvásárhelyen megrendezett duatlon-világbajnokságon. Milyen élmény volt ez a verseny?

– Hatalmas mérföldkő az életemben, hogy világbajnok lettem. Sokat jelentett, hogy rengeteg magyar szurkoló drukkolt nekem Marosvásárhelyen, nagyon jól esett, hogy magyar nyelven hajráztak mellettem. Nézelődni nem sok időm volt közben, de amit láttam a tájból az szép volt és a pályavezetés is izgalmasra sikerült. Az emelkedőkre nem számítottam, így a második futás már fárasztó volt, de végül összejött minden.

– Hogyan készültél erre a versenyre?

– Kicsit rögtönözve jött, mert előtte két héttel Lengyelországban voltam Európa-bajnokságon, ami szintén duatlon volt, pedig triatlonnak indult, csak az időjárási körülmények miatt nem lehetett megtartani az úszást. A lengyelországi szereplés nem sikerült túl jól, lelkileg is nehéz, hogy végül duatlon lett belőle, illetve egy megfázás is rontott kicsit a helyzetemet. Utána elindultam Marosvásárhelyen, ahonnan jó szerepléssel tértem vissza. Kicsit más a felkészülés, mint a triatlonnál, de nem sokkal, annyi, hogy az úszás része kimaradt, a futásból pedig több volt. Ahhoz képest jól sikerült, hogy előtte beteg voltam.

– A duatlon vagy a triatlon áll hozzád közelebb?

– Abszolút a triatlon. Egész évben erre készülünk, fejben is úgy áll össze a sorrend, hogy úszás, kerékpározás és futás. Valószínűleg nehezebb erre készülni, mint a duatlonra, ahol csak futás és kerékpározás van, de nekem a triatlon a specialitásom, az jobban fekszik. Másfajta gondolkodást igényel a kettő, a távok is máshogy épülnek fel. A duatlonban elsőre 5 kilométert kell futni, ami már elve megterhelőbb, mint a triatlonnál a kezdő úszás. Utána 20 kilométer kerékpározás következik, majd a végén 2 és fél kilométer futással zárul a sprint duatlon.

– A világbajnokságon most melyik volt a nagyobb kihívás? A futás vagy kerékpározás?

– A futás, ami azért esett rosszul, mert reggel kellett menni. A kerékpározásnál sok volt a szintemelkedés, amit az Alföldön nem nagyon tudunk begyakorolni, így az is kihívás volt. Az emelkedőkre való felkészülésre van egy elektromos programom, amit okos görgőnek hívnak, ott be lehet állítani a különböző pályákat és leszimulálja, hogy milyen érzés lenne ott tekerni. Úgy is lehet rá készülni, hogy felváltunk a legmagasabb fokozatra a kerékpáron, hogy erősítsük az izmokat vagy keresni is lehet egy kisebb emelkedőt és azon fel-le tekerni. Ez a három lehetőség van, vagy elmenni valahova edzőtáborba, de az már jóval költségesebb.

– Mi a következő célod a világbajnoki cím után?

– A legközelebb egy bemelegítő verseny lesz Baján rutinszerzés céljából, utána pedig Angliában következik egy világbajnoki futam. Az egy nagyon nehéz verseny lesz, kíváncsi leszek az időjárásra is, de valószínűleg számíthatunk esőre. Emellett megcéloztuk még a 2024-es párizsi paralimpiát is, ahova jó esélyem van kijutni, mert jelenleg a világranglista 9. helyén állok. Az én kategóriámból a PTS 5-ből 10-12 fő fog kijutni, de a kvalifikációs időszak csak jövőre indul. Szeretnék minden versenyen ott lenni, hogy pontot szerezzek, mert csak így lesz esélyem, hogy kijussak az olimpiára és megvalósuljon az álmom.

– A sportolás mellett hogyan haladsz a tanulmányaiddal?

– Még két félévem van hátra, szépen haladok, jövőre kezdem el a szakdolgozatomat írni, ami a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos. Az autómentes szegedi belváros marketingje és társadalmi elfogadottsága lesz a téma. Ez relatív egy kézzelfogható terület, ami idővel bekövetkezhet a városban. A témavezetőm jóban van a Szeged Vision csoporttal, akik ezt az egészet kezdeményezték, így tőlük sok információt tudok begyűjteni. Izgalmasnak találom ezt a témát, mert környezetbarát egyéniség vagyok.

– Hogyan hangolod össze a sportolást a tanulással?

– A versenyek miatt egyre nehezebb így a szak vége fele, de valahogy mindig sikerül megoldanom, jelenleg most a gazdasági jog vizsgámra tanulok. Sokszor előfordul, hogy éjfélig fent maradok, ez kicsit megterhelő, de valahogy muszáj megcsinálnom. Az oktatók ebben a félévben is elfogadóak voltak a sportkarrieremmel kapcsolatban, így ez is nagy segítség.

– Mi a terved, ha végeztél az egyetemen?

– Gondolkozom mesterképzésen, illetve szeretnék szakmát tanulni. Gyakorlatias ember vagyok és a diploma mellé szeretnék egy kézzelfogható szakmát is. Most nézegettem a villanyszerelői képzést, ami érdekel, de szívesen foglalkoznék mezőgazdasággal is. Még bizonytalan, hogyan alakul, mert sok minden vonz.

– Milyen terveid vannak még a nyáron a vizsgaidőszak után?

– Pihenés, mert hosszú volt ez a félév. Sok kreditet vettem fel, ami megviselt egy kicsit. Szeretek a kertben dolgozni, de tervezek nyaralást is, viszont ott is szerepet kap majd az edzés. De így is megnyugtató lesz majd a tengerparton a víz csobogását hallani, meg szeretnék búvárkodni is.

SZTEinfo - Mátó Gábor