Bezár

SZTEhírek

Makra_Laszlo_SZTE_honlap_Lancet

Vezető amerikai tudományos folyóiratban publikált az SZTE professzora

Vezető amerikai tudományos folyóiratban publikált az SZTE professzora

2021. március 17.

A Dr. Makra László által, társszerzőként jegyzett cikk központi témája a koronavírus fertőzés terjedése és a pollenkoncentráció összefüggése. A PNAS, egy nagy nemzetközi szakmai elismertségű, tudományos folyóirat, amelyben publikálni komoly szakmai elismerésnek számít.

Dr. Makra László az SZTE Mezőgazdasági Karán dolgozik, a Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet oktatója. 20 éve foglalkozik a pollen-klíma kapcsolatrendszer vizsgálatával. Jelentőségét az adja, hogy a pollennel kapcsolatos nemzetgazdasági károk a legtöbb országban óriásiak, Magyarországon évente becslések szerint meghaladják a 200 milliárd Forintot.


KORONAVÍRUS ÉS POLLEN - HOGYAN FÜGG ÖSSZE?


A most megjelent, az eddigi legátfogóbb kutatás a pollen és a koronavírus kapcsolatrendszeréről a nemzetközi szakirodalomban. Egyúttal ez az eddigi legszéleskörűbb kutatási projekt az aerobiológia témakörében. A 154 társszerző közreműködésével készült publikáció a PNAS-ban jelent meg. A Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA című folyóirat az Amerikai Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának a periodikája.


Magyarországról Dr. Makra László professzoron kívül a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársai, Magyar Donát és Szigeti Tamás vettek részt a projektben. A kutatást az is indokolta, hogy ha pollen kerül a légutakba, a szervezet legyengülve reagál a légúti vírusokra.


A kutatók öt földrész, 31 országának 130 régiójában vetették össze a levegő pollenszennyezettsége és a koronavírus-fertőzöttség adatait. Figyelembe vették további komponensek, nevezetesen a társadalmi tényezők közül a népsűrűség és a lezárások, míg a környezeti feltételek közül a hőmérséklet és a páratartalom fertőzésre gyakorolt hatását is.


-2020 március 12-én a WHO hivatalosan bejelentette a globális COVID-19 járvány kezdetét. Nagyjából ugyanekkor az északi félteke jelentős részén egy kiterjedt meleg, déli légáramlat hatására a fák virágba borultak, ami nagyarányú pollenkibocsátáshoz vezetett - kezdte a kutatás okának kifejtését a Szegedi Tudományegyetem oktatója. Céljuk az volt, hogy elemezzék, bizonyos időjárási feltételek mellett kimutatható-e pozitív összefüggés a SARS-CoV-2 fertőzés és a levegő pollenkoncentrációja között.


A KUTATÁS EREDMÉNYEI


- Összességében, a lezárás időbeli előfordulásától eltekintve, a vizsgált környezeti tényezők közül a pollen hatása volt a legjelentősebb, amit nagyjából hasonló súllyal a levegő hőmérséklete, és a relatív páratartalom követett – mondta Dr. Makra László. A levegő pollenkoncentrációja változásának a hatása átlagosan négy nap késéssel jelent meg a napi fertőzési arányokban. Megjegyzendő, hogy a fertőzési arányok meghatározásában a társadalmi és környezeti tényezők súlya, és sorrendje is országonként eltérő. Magyarország esetében a legfontosabb szerepet a lezárás játszotta, ezt követte a páratartalom, a harmadik pedig a pollenkoncentráció.


A gyakori légzőszervi vírusok – mint amilyen az influenzavírus – okozta fertőzések csúcsa télen vagy kora tavasszal tapasztalható. Ismert, hogy a levegő alacsony hőmérséklete megnöveli ezeknek a vírusfertőzéseknek az előfordulását. Bár a levegőben lévő pollen és a fertőzési arány közötti összefüggés szignifikánsan pozitív volt, azonban a hatás nagysága kicsi. Ez azt jelzi, hogy a pollen csak egy, a számos környezeti tényező közül, amelyek befolyásolják a SARS-CoV-2 fertőzést.

 

A FOLYTATÁS


- A jövőben a magas vírusterjedési hullámok elkerülése érdekében a levegő hőmérsékletének, páratartalmának és pollenkoncentrációjának veszélyes kombinációja esetén szigorúbb védelmi intézkedéseket javaslunk. Például részecskeszűrő maszkok viselése tavasszal, a fa pollen magasabb koncentrációjának időszakában. Ösztönözni kell a megbízható, valós idejű bioaeroszol-mérő hálózatok kiépítését, valamint a polleninformációs és előrejelző rendszerek használatát. Ha figyelembe vesszük a folyamatos éghajlatváltozás és az urbanizáció óriási hatását a levegő pollenkoncentrációjának hosszú távú trendjeire, valamint az újonnan megjelenő vírusfertőzésekre, rendkívül fontos előrejelezni a jövőben várható járványokhoz köthető egészségi kockázatokat, és megfelelő intézkedéseket kell tenni annak lehető legnagyobb mértékű csökkentésére – összegezte a kutató.


A projekt folytatásaként közvetlenül szeretnék tanulmányozni, hogy van-e ok-okozati összefüggés a pollen és a COVID között. A cikkben vizsgált 31 országban külön-külön elemezni fogják, hogy milyen a szénanátha elterjedtsége a COVID-betegek körében - kevesebb, több vagy azonos az általános populációéhoz képest. Ezenkívül terveznek egy biomonitoring vizsgálatot, amelynek során klinikai információkat és mintákat gyűjtenek a SARS-CoV-2 pozitív betegekből, mind a pollenszezonban, mind azon kívül.


SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek