A kezelt krónikus betegek oltását javasolja Prof. Dr. Lengyel Csaba

A magyar lakosság közel fele szenved valamilyen krónikus betegségben. A népesség kétharmada ugyanis túlsúlyos vagy elhízott, amelyhez számos betegség társulhat, mint például a magas vérnyomás, a közel egymillió embert érintő cukorbetegség, vagy a cukorbetegséget megelőző szénhidrát-anyagcsere zavar.

– A COVID-19 fertőzés kimenetelének kockázatát növelik a krónikus betegségek, gyakrabban alakulnak ki szövődmények, és nagyobb eséllyel halnak bele a betegek a fertőzésbe – hangsúlyozta Prof. Dr. Lengyel Csaba belgyógyász, diabetológus, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ (SZAKK) elnöke, a Belgyógyászati Klinika igazgatója. Mint kiemelte, ezért rendkívül fontos, hogy kérjék a koronavírus elleni védőoltást a kezelt krónikus betegek. Akinek azonban a betegsége nincs egyensúlyban, például lázas, akut anyagcserezavarral küzd, vagy hirtelen kialakuló magas vérnyomás, esetleg más társbetegség vagy fertőzés jelentkezik nála, nem adható be a védőoltás. – Javaslom, hogy minden krónikus beteg konzultáljon a kezelőorvosával, hiszen a gondozás alatt lévő pácienseket ismerjük, rendszeresen járnak ellenőrzésre, ezért a gondozó orvos pontosan tudja, hogy oltható-e az illető, vagy sem. Nincs olyan betegem, aki ne kérdezte volna meg az oltással kapcsolatos véleményemet. Kevés kivételtől eltekintve, mindenkinek javasoltam az oltást – fogalmazott a professzor. A kivételek közé tartoznak például a várandósok és a szoptatós édesanyák, mert velük kapcsolatban még nincsen oltási tapasztalat.

- Meggyőződésem, hogy az oltások esetleges mellékhatása és a COVID-fertőzés tünetei nem vethetők össze – szögezte le Prof. Dr. Lengyel Csaba. Rámutatott, hogy a súlyos COVID-fertőzés számos szervrendszert érinthet, nemcsak a tüdőt, hanem a teljes keringési rendszert, a központi idegrendszert, a vesét, valamint a gyomor és bélrendszert is. Sajnos sokan megtapasztalták már, hogy sokféle tüneteik vannak egyszerre, és ezek a betegség akut szakaszában szinte elviselhetetlenek. Ráadásul az esetek egy részében maradványtünetekkel kell számolni. – Nem tudjuk, hogy ezek a tünetek mennyi ideig tartanak, ezzel kapcsolatosan sincsenek még hosszútávú tapasztalataink – fogalmazott a professzor.

SZTEinfo - Lévay Gizella