Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Több neves szaklap publikálta azokat a tudományos eredményeket, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem kutatói értek el az agykutatás területén. Dr. Lőrincz László Magor az, SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi docense és kollégái, svájci, amerikai és brit tudósokkal együttműködve vizsgálták az agy működését és gyógyszerezési lehetőségeit.
Dr. Lőrincz László Magor 2013 óta dolgozik a Szegedi Tudományegyetemen. Egyik fő kutatási területe az agyműködés. Posztdoktorális kutatóként Wellcome Trust, Marie Curie és Human Frontier Science Program ösztöndíjasként kutatott az Egyesült Királyságban és a lisszaboni Champalimaud kutatóintézetben is, ahol az agyi állapotváltozások sejtes és hálózati mechanizmusait kutatta. Munkáját többek között a Bolyai ösztöndíj, a Bolyai+, az NKFIH és a Nemzeti Agykutatás Program is támogatja. Tudományos munkájában segítségére van Dr. Raffai Tímea és Sere Péter is.
 |
| Dr. Lőrincz László Magor középen |
Legutóbbi eredményeit az amerikai Idegtudományi Társaság (Society for Neuroscience), illetve a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga (International League Against Epilepsy) hivatalos lapjai publikálták.
- Berni, stanfordi és harvardi kollaboráció keretén belül azt találtuk, hogy egy magasabb rendű fiziológiás és pathológiás agyműködésekért (impulzivitás, szenzoros információfeldolgozás, depresszió) felelős agyterület, az agytörzsi raphé mag és az autonóm funkciókat ellátó (táplálkozás, energiaegyensúly, alvás-ébrenlét) hipothalamikus mag kölcsönös gátló kapcsolata, befolyásolni tudja az állatok agyi állapotát, ébrenlétet eredményezve. Az eredmények azt sugallják, hogy az automatikus funkciók és magasabb rendű funkciók irányítása között összefüggés van, ez befolyásolja az agyi állapotot és ennek megtaláltuk a sejtes szubsztrátumait – mondta el a publikáció hátterét a kutató.
A témában írt, teljes, angol nyelvű cikk itt olvasható.
A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Karán is oktató tudósnak nem ez az egyetlen jelentős sikere. Egy másik területen elért felfedezései is felkeltették a nemzetközi szaksajtó figyelmét.
-A krónikus szívelégtelenség kezelésére használt Ivabradin nevű gyógyszert sikerült átjuttatni a vér-agy gáton, így szisztémás alkalmazás során csökkentette a genetikailag epilepsziás állatok epilepsziás rohamait. Remélhetőleg a gyógyszer segíthet az absence epilepsziában szenvedő gyerekek és tizenéveseken – magyarázta a kutatás jelentőségét Dr. Lőrincz László Magor, aki elmondta közeljövőre vonatkozó terveit is. - További terveink fiziológiás és pathológiás agyi állapotváltozások sejtes mechanizmusainak feltárása, különös tekintettel az absence epilepsziához társuló kóros folyamatok mögött álló sejtes és hálózati működések feltárására.
SZTEinfo/Lévai Ferenc
Fotó: Sahin-Tóth István
