Bezár

SZTEhírek

Screenshot_2020-11-24_Scientific_Reports

Az SZTE Neurológiai Klinika és az SZBK közös lipidomikai kutatása segíthet az SM és GBS betegségek kórlefolyásának pontosabb követéséhez és megértéséhez

Az SZTE Neurológiai Klinika és az SZBK közös lipidomikai kutatása segíthet az SM és GBS betegségek kórlefolyásának pontosabb követéséhez és megértéséhez

2020. november 24.

A sclerosis multiplex, és a ritka betegségnek számító Guillain-Barré-szindróma kórlefolyásának követését és megbízhatóbb prognózisát is segítheti az SZTE Neurológiai Klinika és az SZBK Lipidomikai Csoport közös transzlációs kutatása, melynek eredményeiről a rangos Scientific Reports tudományos folyóiratban számoltak be.

Cerebrospinal fluid lipidomic biomarker signatures of demyelination for multiple sclerosis and Guillain–Barré syndrome” címmel jelent meg a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports tudományos folyóiratban a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinika és az SZBK Lipidomikai Csoport munkatársainak közös közleménye, amely ide kattintva olvasható. (szerzők: Péter Mária Ph.D. /MTA SZBK/, Török Wanda MD /SZTE Neurológiai Klinika/, Petrovics-Balog Anna MD /SZTE Neurológiai Klinika/, Vígh László akadémikus /MTA SZBK/, Vécsei László akadémikus /SZTE Neurológiai Klinika/ és Balogh Gábor Ph.D. /MTA SZBK/). Az agy-gerincvelői folyadék (cerebrospinalis) lipidomikájának vizsgálati eredményeiről számoltak be: ez a biomarker értékes információval szolgálhat a sclerosis multiplex-re és a Guillain-Barré-szindrómára (SM és GBS) jellemző, az idegsejtek közötti lelassuló vagy teljesen megszűnő információáramlás, a demyelinizáció kialakulására. Mindkét betegségnél károsodik az idegsejt nyúlványait borító, lipidekben igen gazdag myelin hüvely. Az SM a központi, míg a GBS a perifériás idegrendszer betegsége. A tíz éven át tartó transzlációs kutatás (2007-2017) során egy rendkívül átfogó, a szegedi Neurológiai Klinikán kezelt több mint 200 érintett páciens agyfolyadékában 222 lipid molekulára kiterjedő elemzést végeztek el.


Fontos a korai diagnózis


A kutatás alapjául szolgáló betegségekről a közlemény szerzői elmondták, hogy a sclerosis multiplex a fiatal felnőttkor egyik leggyakoribb neurológiai betegsége, Magyarországon közel 10.000-en szenvednek ebben a kórban. Típusos tünetei szerteágazók, például a végtagok zsibbadása vagy meggyengülése, homályos és/vagy kettős látás jellemezheti, esetleg vizelési problémák jelentkezhetnek külön-külön, de együttesen is. Emellett a szellemi teljesítmény is károsodhat. A központi idegrendszer több területét egyszerre érintő gyulladás váltja ki ezt a széleskörű tünetcsoportot. A ritka, autoimmun betegségként számon tartott Guillain-Barré-szindrómára jellemző, hogy a tünetei általában valamilyen vírusos, gyakran lázzal járó fertőzés után lépnek fel. Ilyenkor zsibbadnak és meggyengülhetnek az alsó végtagok, a gyulladásos folyamat felfelé terjedve akár komoly légzési problémákat is okozhat. Nagyon fontos a korai diagnózis felállítása a megfelelő terápia mihamarabbi elkezdéséhez. Míg az SM betegségnek jelenleg nincs olyan gyógymódja, amely teljes felépülést eredményezne - sok kutatás keresi a hatékonyabb és elviselhetőbb kezelési módot -, addig a GBS estében akár teljes gyógyuláshoz is vezethet az immunglobulin terápia vagy plazmaferezis.


myelin_sclerosis_multiplex


Paradigmaváltás előtt állunk


Az SZTE Neurológiai Klinika és az SZBK Lipidomikai Csoportja közös kutatása megállapította, hogy a Guillain-Barré-szindrómában talált jelentős lipidkoncentráció emelkedés, a sclerosis multiplexben pedig a myelin eredetű cerebrozidok feldúsulása jellemzi a perifériás idegrendszert érintő myelin károsodást. - A két betegséggel foglalkozó eddigi átfogó lipidomikai vizsgálat kevés és hiányos. Az SM-re jellemző jelentős tünet-heterogenitás, valamint a GBS-ben a betegség gyors előrehaladása szükségessé teszi a biomarker kutatások új és gyors módszereinek feltárását. Az utóbbi időben a lipidek az érdeklőkés középpontjába kerültek, amelyek a fehérje természetű molekulák mellett jelentős szerepet kapnak – értettek egyet a szerzők, és megerősítették: a mai diagnosztikus és terápiás döntések nagyrészt a beteg kórtörténetén és az MRI vizsgálaton alapszanak, illetve gyulladásos markereket keresnek az agyfolyadékban.


- Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, mert a háttérben zajló patokémiai és immunológiai folyamatok analízise – amelyek rendkívül fontosak lennének a terápia megválasztásánál, így például a gyógyszerváltásnál is – még jórészt kutatási fázisban vannak – részletezték. Elmondásuk szerint napjainkban egy igen komoly paradigmaváltás előtt állunk, ugyanis a molekuláris biomarkerek és a genetikai háttér tisztázása egy merőben új patokémiai szemléletmódot követel meg a neurológustól. Ilyen biomarker lehet például a neurofilamentum könnyűlánc-fehérje, amely az SM betegeknél az idegszövet károsodásával függ össze. A kinurenin anyagcsere folyamat feltérképezése ehhez hasonlóan fontos feladat. Szerencsés esetben a kutatási eredményeknek köszönhetően előre prognosztizálható lesz a betegségek kórlefolyása. Az SZTE és az SZBK közös lipidomikai vizsgálatainak óriási jelentősége, hogy még a nemzetközi irodalomban is alig van hozzáférhető adat erre vonatkozóan.


630d3322da7b00f470b5806a5b936b11


Egy új világ bontakozik ki


Egy egészen új világ bontakozik ki előttünk, amelyet nagyon sok elemében kell felderíteni. Ez a transzlációs kutatási program a klinikai történések és a lipidomikai adatok közötti összefüggéseket keresi – emelték ki, és a kutatás jelentőségével kapcsolatosan hangsúlyozták: ilyen mélységű lipidomikai vizsgálatot még soha nem végeztek ebben a betegségcsoportban. Ez volt az első lépés, és ez az új kutatás teljes mértékben a páciensek javát szolgálja. A lipidek analízise egyes betegeknél még differenciál diagnosztikai segítséget is nyújthat. További kérdésekre adhat választ a biokémiai lipid paraméterekkel összevetve a betegek állapotának, a terápiára adott válaszának, valamint a neurofiziológiai vizsgálati eredményének a követése.


A közlemény érdekességként arra is utal, hogy az akut COVID-19 fertőzés és a Guillain-Barré-szindróma kialakulása között kapcsolat lehetséges, ezért a COVID-19 fertőzés során a GBS előfordulása növekedhet. Emlékeztetettek rá, hogy jól ismert a COVID-19-nek – csakúgy, mint más vírusfertőzésnek – neurológiai szövődményei is lehetnek (például hányinger, hányás, szédülés, izomfájdalom, szaglás és ízvesztés, sőt tudatzavar is). A GBS sokszor vírusfertőzés után alakul ki. - A koronavírus járvány első hullámában a nemzetközi tanulmányok közel 50 Guillain-Barré-szindrómás esetet hoztak közvetlen összefüggésbe a COVID-19 fertőzéssel. Így levonható az a következtetés, hogy nagy figyelmet kell fordítani a COVID-19 neurológiai szövődményeire – hívták fel a figyelmet. Kiemelték, hogy Szeged kiváló helyszíne a kutatási együttműködésnek, hiszen a Szegedi Biológiai Központ, valamint az egyetem orvosi, természettudományi és gyógyszerésztudományi kara közötti szoros munkamegosztás nemzetközi szinten is igen értékes eredményekkel szolgálhat.


SZTEinfo - Lévay Gizella

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek