Screenshot_2020-11-24_Scientific_Reports

Az SZTE Neurológiai Klinika és az SZBK közös lipidomikai kutatása segíthet az SM és GBS betegségek kórlefolyásának pontosabb követéséhez és megértéséhez

A sclerosis multiplex, és a ritka betegségnek számító Guillain-Barré-szindróma kórlefolyásának követését és megbízhatóbb prognózisát is segítheti az SZTE Neurológiai Klinika és az SZBK Lipidomikai Csoport közös transzlációs kutatása, melynek eredményeiről a rangos Scientific Reports tudományos folyóiratban számoltak be.

Cerebrospinal fluid lipidomic biomarker signatures of demyelination for multiple sclerosis and Guillain–Barré syndrome” címmel jelent meg a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports tudományos folyóiratban a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinika és az SZBK Lipidomikai Csoport munkatársainak közös közleménye, amely ide kattintva olvasható. (szerzők: Péter Mária Ph.D. /MTA SZBK/, Török Wanda MD /SZTE Neurológiai Klinika/, Petrovics-Balog Anna MD /SZTE Neurológiai Klinika/, Vígh László akadémikus /MTA SZBK/, Vécsei László akadémikus /SZTE Neurológiai Klinika/ és Balogh Gábor Ph.D. /MTA SZBK/). Az agy-gerincvelői folyadék (cerebrospinalis) lipidomikájának vizsgálati eredményeiről számoltak be: ez a biomarker értékes információval szolgálhat a sclerosis multiplex-re és a Guillain-Barré-szindrómára (SM és GBS) jellemző, az idegsejtek közötti lelassuló vagy teljesen megszűnő információáramlás, a demyelinizáció kialakulására. Mindkét betegségnél károsodik az idegsejt nyúlványait borító, lipidekben igen gazdag myelin hüvely. Az SM a központi, míg a GBS a perifériás idegrendszer betegsége. A tíz éven át tartó transzlációs kutatás (2007-2017) során egy rendkívül átfogó, a szegedi Neurológiai Klinikán kezelt több mint 200 érintett páciens agyfolyadékában 222 lipid molekulára kiterjedő elemzést végeztek el.


Fontos a korai diagnózis


A kutatás alapjául szolgáló betegségekről a közlemény szerzői elmondták, hogy a sclerosis multiplex a fiatal felnőttkor egyik leggyakoribb neurológiai betegsége, Magyarországon közel 10.000-en szenvednek ebben a kórban. Típusos tünetei szerteágazók, például a végtagok zsibbadása vagy meggyengülése, homályos és/vagy kettős látás jellemezheti, esetleg vizelési problémák jelentkezhetnek külön-külön, de együttesen is. Emellett a szellemi teljesítmény is károsodhat. A központi idegrendszer több területét egyszerre érintő gyulladás váltja ki ezt a széleskörű tünetcsoportot. A ritka, autoimmun betegségként számon tartott Guillain-Barré-szindrómára jellemző, hogy a tünetei általában valamilyen vírusos, gyakran lázzal járó fertőzés után lépnek fel. Ilyenkor zsibbadnak és meggyengülhetnek az alsó végtagok, a gyulladásos folyamat felfelé terjedve akár komoly légzési problémákat is okozhat. Nagyon fontos a korai diagnózis felállítása a megfelelő terápia mihamarabbi elkezdéséhez. Míg az SM betegségnek jelenleg nincs olyan gyógymódja, amely teljes felépülést eredményezne - sok kutatás keresi a hatékonyabb és elviselhetőbb kezelési módot -, addig a GBS estében akár teljes gyógyuláshoz is vezethet az immunglobulin terápia vagy plazmaferezis.


myelin_sclerosis_multiplex


Paradigmaváltás előtt állunk


Az SZTE Neurológiai Klinika és az SZBK Lipidomikai Csoportja közös kutatása megállapította, hogy a Guillain-Barré-szindrómában talált jelentős lipidkoncentráció emelkedés, a sclerosis multiplexben pedig a myelin eredetű cerebrozidok feldúsulása jellemzi a perifériás idegrendszert érintő myelin károsodást. - A két betegséggel foglalkozó eddigi átfogó lipidomikai vizsgálat kevés és hiányos. Az SM-re jellemző jelentős tünet-heterogenitás, valamint a GBS-ben a betegség gyors előrehaladása szükségessé teszi a biomarker kutatások új és gyors módszereinek feltárását. Az utóbbi időben a lipidek az érdeklőkés középpontjába kerültek, amelyek a fehérje természetű molekulák mellett jelentős szerepet kapnak – értettek egyet a szerzők, és megerősítették: a mai diagnosztikus és terápiás döntések nagyrészt a beteg kórtörténetén és az MRI vizsgálaton alapszanak, illetve gyulladásos markereket keresnek az agyfolyadékban.


- Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, mert a háttérben zajló patokémiai és immunológiai folyamatok analízise – amelyek rendkívül fontosak lennének a terápia megválasztásánál, így például a gyógyszerváltásnál is – még jórészt kutatási fázisban vannak – részletezték. Elmondásuk szerint napjainkban egy igen komoly paradigmaváltás előtt állunk, ugyanis a molekuláris biomarkerek és a genetikai háttér tisztázása egy merőben új patokémiai szemléletmódot követel meg a neurológustól. Ilyen biomarker lehet például a neurofilamentum könnyűlánc-fehérje, amely az SM betegeknél az idegszövet károsodásával függ össze. A kinurenin anyagcsere folyamat feltérképezése ehhez hasonlóan fontos feladat. Szerencsés esetben a kutatási eredményeknek köszönhetően előre prognosztizálható lesz a betegségek kórlefolyása. Az SZTE és az SZBK közös lipidomikai vizsgálatainak óriási jelentősége, hogy még a nemzetközi irodalomban is alig van hozzáférhető adat erre vonatkozóan.


630d3322da7b00f470b5806a5b936b11


Egy új világ bontakozik ki


Egy egészen új világ bontakozik ki előttünk, amelyet nagyon sok elemében kell felderíteni. Ez a transzlációs kutatási program a klinikai történések és a lipidomikai adatok közötti összefüggéseket keresi – emelték ki, és a kutatás jelentőségével kapcsolatosan hangsúlyozták: ilyen mélységű lipidomikai vizsgálatot még soha nem végeztek ebben a betegségcsoportban. Ez volt az első lépés, és ez az új kutatás teljes mértékben a páciensek javát szolgálja. A lipidek analízise egyes betegeknél még differenciál diagnosztikai segítséget is nyújthat. További kérdésekre adhat választ a biokémiai lipid paraméterekkel összevetve a betegek állapotának, a terápiára adott válaszának, valamint a neurofiziológiai vizsgálati eredményének a követése.


A közlemény érdekességként arra is utal, hogy az akut COVID-19 fertőzés és a Guillain-Barré-szindróma kialakulása között kapcsolat lehetséges, ezért a COVID-19 fertőzés során a GBS előfordulása növekedhet. Emlékeztetettek rá, hogy jól ismert a COVID-19-nek – csakúgy, mint más vírusfertőzésnek – neurológiai szövődményei is lehetnek (például hányinger, hányás, szédülés, izomfájdalom, szaglás és ízvesztés, sőt tudatzavar is). A GBS sokszor vírusfertőzés után alakul ki. - A koronavírus járvány első hullámában a nemzetközi tanulmányok közel 50 Guillain-Barré-szindrómás esetet hoztak közvetlen összefüggésbe a COVID-19 fertőzéssel. Így levonható az a következtetés, hogy nagy figyelmet kell fordítani a COVID-19 neurológiai szövődményeire – hívták fel a figyelmet. Kiemelték, hogy Szeged kiváló helyszíne a kutatási együttműködésnek, hiszen a Szegedi Biológiai Központ, valamint az egyetem orvosi, természettudományi és gyógyszerésztudományi kara közötti szoros munkamegosztás nemzetközi szinten is igen értékes eredményekkel szolgálhat.


SZTEinfo - Lévay Gizella

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:

Innovációs és Technológiai Minisztérium