– A „COVID-19-pandémiától” hangosak a hírek, az „új típusú koronavírus” elnevezést néhány hét alatt megtanulta a világ. Az a wikipediából is tudható, hogy a vírusnak nevezett „szubmikroszkópikus biológiai organizmus nem sejtes szerveződésű, parazitaként az élőlények sejtjeiben képes szaporodni”. Mi az „új” a COVID-19 világjárványt okozó organizmusban a virológus számára?
– Önálló víruscsaláddal állunk szemben. A humán patogén koronavírusok hét faja közül négy már évszázadok óta közöttünk él: náthaszerű tüneteket okoz, kevésbé virulens, többnyire a hideg évszakban jelentkezik, majd tavasztól elcsendesedik. A három újabb humán koronavírus az ezredforduló után került át állatról emberre. Például a SARS-CoV-1 eredeti gazdája egy cibetmacska faj volt, s riadalmat keltett, hiszen – súlyos, akut légzőszervi problémát okozva – közel 10 százalék volt a mortalitása. Ezt a járványt aránylag rövid időn belül sikerült megállítani. Valószínűleg a tevéről került emberre 2012-ben egy viszonylag távolabbi rokon, a MERS-CoV, amelyről tudni kell, hogy a fertőzött paciensek közül minden harmadik meghalt. Ez a vírus már kétszer visszatért, de a járvány a Közel-Keletre korlátozódik. A jelenlegi COVID-19 pandémiát a SARS-CoV-2 koronavírus okozza. Ez rokona a SARS-CoV-1 vírusnak. Mindkét SARS vírust jellemzi, hogy a köpenyükben található tüskefehérje (S-protein) receptorkötő doménjével kapcsolódik az emberi sejtek felszínén elhelyezkedő ACE2 receptorhoz, s így kerül be a vírus a sejtbe. Ennek a jelenlegi, úgynevezett új koronavírusnak a mortalitása nem oly nagy, mint SARS-rokonáé, ám terjedésének gyorsasága miatt veszélyes.
– Egyesek azt állítják, hogy „a szezonális influenzajárványt okozó vírushoz képest nem kell jobban félni az új típusú koronavírustól”. Mit szól ehhez a virológus?
– Sajnos a szakmán belül még ma is sokan bagatellizálják a COVID-19 járvány veszélyességét. Tudni kell: egy átlagos influenzavírus mortalitása 0,1 százalék. Ezzel szemben, mai ismereteink szerint, az új típusú koronavírus harmincszor nagyobb halálozási rátát produkál. A pontos számot akkor tudjuk majd megmondani, ha sok emberen elvégezzük a szerológiai teszteket. Már az influenzavírusnál is az a probléma, hogy nem tudjuk, mekkora az aránya az enyhe tüneteket produkáló vagy tünetnélküli eseteknek. Az úgynevezett oxfordi modell szerint már a lakosság nagy része megfertőződött, s mi csak a jéghegy csúcsát látjuk. A Lombaridában és New Yorkban történtek viszont arra utalnak, hogy nem ez a helyzet: a fertőzöttek jelentős részénél komplikációk lépnek fel. Az idős emberek közül azok a legveszélyeztetettebbek, akik valamilyen krónikus betegségben is szenvednek. A jelenlegi SARS-CoV-2 koronavírus terjedésében az influenzához hasonlít, de úgy tűnik, nem szezonális jellegű.
– „Az új vírustól megfertőződött emberek tünetei hasonlóak az influenzáéhoz. Ezért nem kell félni az új koronavírustól” – mondják a tamáskodók. Miért veszélyesebb a COVID-19 járvány, mint az influenza?
– Mert a tüdőt támadja meg. Az influenzavírusok nagy többsége, különösen a szezonális törzsek, elsősorban felsőlégúti tüneteket okoznak. Jobbára csak az immunproblémával küzdők tüdejét támadhatják meg. A kifejezetten tüdőt támadó vírusok közül az egyik a spanyolnátha világjárványt okozó H1N1 szerotípusú influenzavírus volt. A SARS-CoV-2 koronavírussal fertőzöttek közül az, akinek nincs tünete, csak annyit észlel, hogy folyik az orra, esetleg többet köhécsel. Ám a viszonylag magas mortalitás és a súlyosabb szövődmények miatt komolyan kell venni az új típusú koronavírust. Nem maga a SARS-CoV-2 koronavírus okozza közvetlenül a beteg súlyos állapotát, hanem a túlzott immunválasz (citokin vihar), amely tüdőgyulladással jár: a hörgők megtelnek vízzel, s ez akadályozza a gázcserét. Ez persze nem jelenti azt, hogy az immunválasz gátlásával terápiás hatást érnénk el, mert a vírus károsító hatása érvényesül. A COVID-19 járvány azért is speciális, mert: állatról került át a vírus az emberre.
– Mondhatjuk, hogy a SARS-CoV-2 „egyesíti magában az influenza és a koronavírusok tulajdonságait”?
– Genetikailag nincs rokonság az influenza és az új típusú koronavírus között, de az új koronavírus valóban mutat hasonlóságot az influenzavírusokhoz, a terjedését illetően.
– Azt is mondogatják, hogy „nincs értelme harcolni a SARS-CoV-2 ellen, kár pénzt ölni vakcina- vagy gyógyszerfejlesztésbe, mert újabb és újabb mutációi fejlődnek ki az új koronavírusnak”. Milyen veszélyt jelent egy adott vírus „változatossága”?
– A vírusok mutációja kétoldalú. Sokan csupán azt emelik ki, hogy a mutáció révén a vírus képes kikerülni a már megszerzett immunitást, ami védőoltás, vagy a fertőzésen való átesés útján alakul ki. Valóban, ez egy valós probléma. Az influenzavírus ellen ezért szükséges minden évben új vakcina. Igaz, az influenzavírusoknak a mutáción kívül van egy másféle genetikai változékonyságot generáló mechanizmusa is: az RNS-alapú örökítőanyaga darabokból áll, és ezt képesek cserélgetni egymással. Ez főként a világjárványt okozó influenza törzseknél jelentős. A mutációk azonban lehetővé tesznek egy a fertőzés kimenetele szempontjából fontos folyamatot, nevezetesen azt, hogy a terjedés során csökken a virulenciájuk. Ez elsősorban a zoonotikus, vagyis állatról emberre átkerülő betegségek esetén fontos. E vírus az első emberrel való találkozásakor gyakran igen komoly tüneteket produkál, mivel még nem alkalmazkodott az új fajhoz. A légúton terjedő vírusoknak nem érdeke a gazdaszervezet ágynak döntése, hiszen ilyenkor a vírus is „ágyhoz kötött”, azaz nem tud fertőzni. Ezért az ilyen vírusok idővel rendszerint gyengülnek. Nem ez a helyzet a vektorok – például szúnyog, bolha – közvetítésével fertőző betegségekkel, hiszen itt nem a fertőzött személyeknek, hanem a vektoroknak kell mozogniuk. A SARS-Cov-2 vírus mutációs rátája viszonylag alacsony, aminek az lehet az oka, hogy ezeknek a vírusoknak van hibajavító apparátusuk. Ez akár jó hír is lehet, mert talán nem alakulnak ki új szerotípusok, amelyek ellen nem véd a megszerzett immunitás, viszont a virulencia-csökkenéshez elegendő az alacsonyabb mutációs ráta is: könnyebb egy struktúrát szétrombolni, mint egy újat felépíteni.
– Mi az oka annak, hogy e vírus ellenszerét megtalálni oly nehéz?
– Ez a vírus egyelőre nem látszik specifikusnak ebben a tekintetben. Arról van szó, hogy normálisan, bármilyen ellenszer előállítása hosszú éveket vesz igénybe, melynek oka, hogy tesztelni kell a hatásosságot és a potenciális mellékhatásokat. A fertőzést, illetve a betegség kialakulását meg tudjuk előzni, ezt teszik elsősorban a vakcinák. Vagy: a betegséget tudjuk kezelni, gyógyítani, ehhez alkalmazzák a kismolekulás készítményeket. A rendkívüli helyzet miatt jelentősen le lehet rövidíteni a teszteléseket néhány fontos lépés kihagyásával, azért egy bizonyos idő így is szükségeltetik: talán egy éven belül is rendelkezésre állhat például hatékony vakcina. Ezért jelenleg olyan stratégiát folytatnak, hogy más betegségek esetében bevált módszereket tesztelnek. Ilyenek például, a korábban más RNS vírusok – például Ebola, Marburg vírus, influenza, HIV – ellen részlegesen hatékonynak bizonyult kismolekulás szerek, vagy például a klorokin, melyet malária ellen és néhány autoimmun betegség esetén használnak. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár exportálja ezt a szert, de jelenleg az export tiltott az esetleges hazai felhasználási igény miatt. Nagy reményeket fűznek a TBC elleni BCG védőoltáshoz is. Sajnos, nem tudhatjuk biztosan, hogy a felsoroltak bármelyike hatásos lehet-e a koronavírus ellen. De a betegség lefolyásának lassítása is terápiás hatású lehet, hiszen a több idő esélyt adhat az immunrendszerünknek a kór legyőzésére.
– A Föld országainak a nagy részében megjelent a vírus, de más és más az aktivitása. Miért?
– Ennek társadalmi, biológiai és egyéb okai vannak. Országonként változik az idős emberek aránya. Olaszországban például igen sok az idős, és ezért a beteg emberek aránya is. A halálozási rátát illetően fontos az egészségügyi ellátórendszer fejlettsége, illetve a kormányzati stratégia a fertőzés kordában tartására. Nem mindegy, hogy a vírus terjedésének mely szakaszában és milyen szigorral vezették be az iskolák bezárásával és a nyilvános rendezvények lemondásával, a kijárási korlátozásokkal és karanténnal járó rendkívüli szabályokat. Lehetséges, hogy genetikai komponensei is vannak a vírussal szembeni ellenállóképességnek, de ezt egyelőre nem tudjuk, és ezt a kérdést nem is lesz egyszerű kutatni, hiszen az alapprobléma a kor és a meglévő krónikus betegség. Egy további nagyon fontos ok a tesztelés: sok országban azért kedvezőek az adatok, mert keveset tesztelnek.
– Az új típusú koronavírus elleni védekezés „alternatív formáiról” – a fokhagymától kezdve a melegvíz ivásig – orvosi végezettségű emberek is egymástól eltérő álláspontot fogalmaznak meg. Minderről mi a véleménye az ismeretterjesztés terén cikkírással és interjúival is aktív mikrobiológusnak?
– Megavitamin dózisokkal és gyógynövényekkel sem próbálkoznék a koronavírussal szemben. A homeopátiát ne is említsük, mert annak hatástalanságáról és veszélyeiről sokszor nyilatkoztam már, például itt.
– Virológusként mit javasol: az új típusú koronavírus fertőzést hogyan előzhetjük meg?
– A SARS-CoV-2 koronavírus két módon fertőz: egyrészt a levegőből, főleg köhögés útján, de az egy légkörben való tartózkodás is veszélyes. Ha mi magunk fertőzöttek vagyunk, akkor bármilyen egyszerű maszk hatásos lehet a vírus továbbadásának megakadályozására. A jól illeszkedő maszk különböző fokú védelmet nyújthat a vírusnak a szervezetünkbe jutása ellen is. A fertőzés másik módja az, amikor a különféle felületeken lévő vírusokhoz érünk kézzel, és ezzel a kezünkkel a szájunkba, orrunkba vagy a szemünkbe nyúlunk. Itt a kesztyűhasználat logikájának fontosságát emelném ki. Az, hogy kesztyűt viselünk nem garancia a fertőzés elkerülésére, hiszen ezzel is hozzáérhetünk az arcunkhoz, vagy másokat elfertőzhetünk, ha megfogdossuk például a gyümölcsöket a zöldségesnél. Mossunk kezet szappannal, illetve a kezünkre használjunk 70%-os alkoholt, vagy egyéb, a vírusokat inaktiváló készítményeket!
– Köztudott önről, hogy kerékpárral közlekedik, vagyis rendszeresen mozog. Most a neten és a köztelevízióban számos, otthon is végezhető mozgásgyakorlatot követhetünk. A fittség jelent-e védelmet a vírus ellen?
– A fittség az általánosan jó egészségi állapot eléréséhez és megőrzéséhez szükséges, ezért érdemes sportolni. Ne gondoljuk azonban, hogy, ha eddig nem sportoltunk rendszeresen, akkor hirtelen e tevékenységgel a vírussal szemben ellenállóvá válunk.
– A COVID-19-pandémia hogyan változtatta meg egy virológus életét, mindennapjait?
– Elsősorban abban, hogy otthonról dolgozom, távoktatást végzek, a munkatársaimnak is elsősorban elméleti munkát adtam, ami főként az adatok cikkek formájába öntését jelenti. Illetve: amikor behozom a leveleket a postaládából, megmosom a kezemet, amit máskor nem biztos, hogy megtennék…
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotók: Bobkó Anna
További információ:
Ködpiszkáló: videón a koronavírusos tévhitekről
13+2 tévhit a koronavírusról
