Covid-19: Online tudományos konferenciát rendeztek

A járványmatematikai kutatások szerepéről a koronavírussal szembeni védekezésben címmel rendeztek online tudományos konferenciát Palkovics László akadémikus, innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére 2020. április 23-án, csütörtökön. A konferencia célja az volt, hogy a tudományos élet képviselői és szakértők - epidemiológusokból, matematikai modellezőkből és az egészségügyi ellátórendszer adatait elemző szakemberekből álló munkacsoportok - bemutassák, a koronavírus elleni védekezés kapcsán hozott kormányzati intézkedéseket milyen tudományos kutatások és előrejelzések alapozták meg.

Előadást tartott Prof. Dr. Palkovics László akadémikus, innovációs és technológiai miniszter; dr. Oroszi Beatrix epidemiológus, járványügyi szakértő, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője; Dr. Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója, a SE Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja; Prof. Dr. habil. Jakab Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, virológus, a koronavírus kutatócsoport vezetője (Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Biológiai Intézet Virológiai kutatócsoport) és Dr. Röst Gergely egyetemi docens, matematikus (Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék).

A konferencián prof. dr. Palkovics László elmondta: a tapasztalatok azt mutatják, a kormány által meghozott, a társadalmat érintő intézkedésekkel hatékonyan lehet befolyásolni a vírusgörbe alakulását, lassítani a járvány terjedését. A vírus terjedése kontroll alatt tartható, de a széleskörű korlátozó intézkedéseket sem társadalmi, sem gazdasági szempontból nem lehet fenntartani hosszú távon. A védekezés május elején kezdődő második fázisában a feladat az, hogy meghatározzák a korlátozások biztonságos feloldásához szükséges feltételeket.
 
Dr. Oroszi Beatrix (epidemiológus, járványügyi szakértő), a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője arról beszélt: a vírus leginkább zárt közösségekben terjed Magyarországon, mint például az egészségügyi ellátórendszer és a szociális intézmények. A korlátozások miatt azonban egyelőre nem tudott utat törni a társadalom széles rétegei felé. A szociális távolságtartás azt eredményezte, hogy a járványgörbe egy erősen elfojtott járvány képét mutatja. A szakember a továbbiakhoz négyszintű megelőzési stratégiát javasolt, amelynek fontos pontja az, hogy az emberek visszatérhessenek a szabadabb mozgáshoz, valamint bővíteni kell a teszteléseket is. Fontosnak tartja a kontaktuskutatást és a maszkhasználatot.

Dr. Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója, a SE Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja előadásában arról beszélt, hogy a megbetegedések száma analóg képet mutat a társadalmi mozgás hálózatának a modelljével. A kutatók a mobilszolgáltatók cellaadatait elemezve vizsgálták meg, hogy mennyien maradtak otthon, illetve hogy mennyien mozogtak két város között. Látható volt, a korlátozó intézkedések bevezetése óta a mozgásindex országosan csökkenő képet mutat. Ugyanakkor voltak olyan időszakok, amikor egyes területeken – például a Balaton környékén – a mozgások kiugróan növekedtek.

Prof. Dr. habil. Jakab Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, virológus, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet Virológiai kutatócsoport vezetője elmondta: munkatársaival több mint 310 hatóanyagot tesztelnek, ennek zöme – 226 – újonnan szintetizált vegyület. Elmondta, hogy ismert hatóanyagokkal is próbálnak dolgozni, mert a korábban engedélyezett szerek sokkal hamarabb alkalmazhatók a védőoltás előállításban. Kutatócsoportjuk megállapította, hogy a vírus genetikai állománya nagyon stabil.

Dr. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa arról beszélt: munkatársaival olyan, a járvány várható terjedését előrejelző komplex modellt készítettek, amely figyelembe veszi az életkori és települési különbségeket. Ennek segítségével vizsgálták azt, hogy milyen következményei lehetnek a korlátozások lazításának. A számítások azt mutatják, hogy a reprodukciós ráta – tehát az, hogy egy fertőzött, hány embernek adja át a kórokozót – nagyon fontos, nem mindegy, hogy hosszú távon 1,2 vagy 1,3 körül alakul. Az 1,2-es ráta még kezelhető, ennél magasabb arányban viszont már az egészségügyi rendszer túlterhelésével kellene számolni. A komplex modell elkészítéséhez fontos adatokat kapnak abból a társadalmi kapcsolattartás változásait nyomon követő MASZK kérdőívből, amelyet eddig több mint 320 ezren töltöttek ki.

Dr. Röst Gergely hozzátette, a lefojtott járvánnyal nem érhető el a nyájimmunitáshoz szükséges átfertőzöttség, ami 50-66 százalékot jelent. Önmagában a társadalmi kontaktusok csökkentésével nem lehet elérni azt, hogy Magyarországon ne lépjük át az egészségügy kapacitásának korlátait, de még a védőoltás megléte előtt kialakuljon a tömeges immunitás. Egy olyan kombinált stratégia szükséges a továbbiakban, amely magába foglalja a maszkhasználatot, a fertőzöttek detektálását, a kontaktok elkülönítését, valamint a társadalmi kapcsolatok szintjének alacsonyan tartását.

A konferencia itt megtekinthető:

SZTEinfo