Díszdoktorokat avattak, kitüntetéseket adtak át a Szegedi Tudományegyetem Napján

Kitüntett dátum november 11. napja a Szegedi Tudományegyetem naptárában. Ilyenkor emlékeznek az 1872-beli november 11-re, amikor megkezdődött a tanítás a jogelődnek tekintett kolozsvári egyetemen. De 1940. november 11. napja, a Szegeden újonnan alapított Horthy Miklós Tudományegyetem tanévnyitójának az ideje is felidéződik az emlékezetben. 2002-ben pedig azért lett jeles nap november 11., mert azóta e dátum az integrációval létrejött Szegedi Tudományegyetemen az Egyetem Napjának ünnepe. 2014-ben – szokás szerint – a november 11. napjához legközelebbi szombaton, jelesül 2014. november 15-én tartott ünnepi ülést a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében.

Díszdoktorokat avattak, kitüntetéseket adtak át a Szegedi Tudományegyetem Napján - GALÉRIA/1

  Jeles vendégek az SZTE Szenátusa ünnepi ülésén

Az SZTE Szenátusának az Egyetem Napja alkalmából tartott ünnepi ülésén megjelentek az SZTE 12 karának vezetői, jeles professzorai és oktatói, a doktori iskolák képviselői.

Az ünnepélyt megtisztelte jelenlétével – többek között – Ormos Pál akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója; Fülöp Ferenc akadémikus, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke; Lukács János, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője; Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója; Nagy László, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem rektorhelyettese,

A Szegedi Tudományegyetem Napja ünnepség nyitányaként elhangzott a Himnusz.

Az SZTE díszdoktori címeit elnyert professzorai tiszteletére angol nyelven köszöntötte az SZTE Egyetem Napja ünnepségén megjelenteket, a kitüntetetteket, és hozzátartozóikat a szegedi universitas rektora, Szabó Gábor akadémikus.

  Egyensúly és versenyképesség

Ez az ünnepség fontos momentum az egyetem életében – jelentette ki megnyitó beszédében Szabó Gábor. Az SZTE rektora a 20. század elején Szegedre költöztetett egyetem viharos sorsát a korabeli Magyarországéhoz hasonlította. – Klebelsberg Kunó és Szent-Györgyi Albert egyaránt nagy lökést adott abban az időben az egyetemnek, éppen ezért a szellemiségüket mind a mai napig őrizzük – tette hozzá a rektor.

– A Szegedi Tudományegyetem napjainkra nemzetközileg elismert felsőoktatási intézménnyé érett. Éppen emiatt a nemzetközi kapcsolatok ápolása elengedhetetlen – mondta Szabó Gábor, aki hangsúlyozta: az egyetem működését belülről segítő dolgozók munkájáért is köszönetet kell mondani. – Egy változó világban csak akkor lehetünk sikeresek, ha képesek vagyunk megtalálni az egyensúlyt anélkül, hogy elveszítenénk a versenyképességünket. Ennek a kihívásnak pedig csakis az egyetem dolgozóinak együttes munkájával lehet megfelelni – zárta köszöntő beszédét a rektor.

Szabó Gábornak, az SZTE rektorának a 2014. évi Szegedi Tudományegyetem Napja ünnepségen elmondott beszédének teljes szövege itt olvasható.

  Német, olasz, finn és francia kapcsok

Tapssal is köszöntötték az ünnepségen megjelentek a Doctor Honoris Causa, vagyis az SZTE „tiszteletbeli doktora” címet elnyert tudósokat. Eben az elismerésben részesült: Walter Gropp professzor (Justus-Liebig-Universität Giessen, Németország), Korchmáros Gábor professzor (Universita della Basilicata, Olaszország), Reijo Sillanpää (University of Jyvaskyla, Finnország) és Noël Tonnerre professzor (Universite d'Angers, Franciaország).

M. Flint Beal professzor (Cornell University, USA) nem tudott megjelenni az ünnepségen, a megtisztelő címet későbbi időpontban veszi át.

A Doctor Honoris Causa, címet olyan személy nyerheti el, aki – többek között – kimagasló tudományos tevékenysége mellett munkásságával is támogatta a szegedi egyetemet, hozzájárult a Tisza-parti universitas jó hírének növeléséhez.

A kitüntetést kezdeményező kar dékáni vezetése ismertette a laudációt, majd az SZTE rektora nyújtotta át a díszoklevelet.

Walter Gropp munkásságát Hajdú József (SZTE ÁJTK dékán) méltatta. „Walter Gropp büntetőjogász professzor jelenleg a giesseni Justus-Liebig Egyetem jogi karán, Giessenben egyetemi tanár. A német büntetőjog-tudományban elsősorban klasszikus anyagi jogi dogmatikával foglalkozik, ebben a témakörben önálló monográfiákat jelentetett meg. Egyik fontos kutatási területe az összehasonlító büntetőjog, amelynek művelésére a nemzetközi joggal foglalkozó jogtudósokkal közösen létrehozta és vezeti a giesseni Franz von Liszt Intézetet. Gropp professzor 16 éve rendszeres oktatója az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának, német nyelven a büntetőjog legkülönbözőbb kérdéseit érintően tartott már kurzusokat szegedi joghallgatóknak, kollégáknak. Kurzusain az elmúlt években több száz diák vett részt, mentorálja a szegedi jogi kari Humboldt ösztöndíjasok tevékenységét is.”

Korchmáros Gábor laudációját Mucsi László (SZTE TTIK dékán) ismertette: „Korchmáros Gábor 1948-ban született Makón. 1971-ben matematikus diplomát szerzett az ELTÉ-n. 1987-től egyetemi tanár a dél-olaszországi Basilicata tartomány egyetemén, ahol tanszékvezetőként és dékánként is dolgozott. Publikációinak száma 239, 1649 hivatkozással és 21-es H-indexszel. Érdeklődésének fő területe a véges testek fölötti algebrai görbék és ezek automorfizmus-csoportjai. 2009-ben jelentős áttörést ért el egy olasz tanítványával közösen, amikor is új maximális görbék végtelen osztályát konstruálták meg. Ez „GK-görbe” néven fontos elméleti és alkalmazott matematikai kutatások tárgya. 2006 óta az működteti a „Bolyai János Doktori Szeminárium” programot. A Bolyai Intézet oktatóival és diákjaival 1990 óta folyamatosan ápolja aktív és gyümölcsöző szakmai kapcsolatát.”

Reijo Sillanpää professzor eddigi tevékenységéről Gáspár Róbert (SZTE GYTK dékánhelyettes) elmondta: „Reijo Sillanpää tanulmányait a Turkui Egyetem kémia szakán végezte, ahol 1972-ben szerzett diplomát, 2000-ben az Egyetem Szervetlen Kémiai Tanszékének professzorává választották. Munkássága során 347 közleménye jelent meg. Kiemelkedő tudományos eredményeket ért el a szerves kémia és kristályszerkezet meghatározás területén, melynek során különféle bórvegyületeket, diolokat, aminoalkoholokat, valamint ezek kondenzált származékait vizsgálta. Nevéhez fűződik 662 szerves és fémorganikus vegyület molekula- és kristályszerkezetének meghatározása. Több mint 20 éve kooperál az SZTE Gyógyszerkémiai Intézetével. Ennek eredményeként több mint 100, Szegeden előállított, új vegyület szerkezetének felderítését végezte el.”

Noël Tonnerre professzor érdemeit Szajbély Mihály (SZTE BTK dékán) ecsetelte: „Noël Tonnerre Professzor, az Angers-i Egyetem professzor emeritusa. Szűkebb kutatási területe a korai középkor (VI-XII sz.) története, a középkori történeti földrajz valamint a társadalmi struktúrák tanulmányozása, különös tekintettel Észak-nyugat Franciaország (Normandia, Bretagne, Anjou) történetére. Az SZTE Bölcsészettudományi Kar 4 tanszékének van szakmai kapcsolatban az Angers-i Egyetemmel. Az együttműködés kvalitásait francia állami, regionális és Erasmus ösztöndíjas pályázatok odaítélése is igazolja. Komoly szerepe van a magyar történettudomány eredményeinek franciaországi megismertetésében. Egyedülálló vállalkozás a magyar historiográfia történetében az a hat kötetes francia nyelvű Magyarország-történet, mely a legjelesebb magyar (köztük több szegedi) és francia történésznek a munkáját valorizálja.”

Az SZTE Doctor Honoris Causa címmel 2014-ben kitüntetett professzorainak laudációja (magyar és angol nyelven) itt olvasható.

Díszdoktorokat avattak, kitüntetéseket adtak át a Szegedi Tudományegyetem Napján - GALÉRIA/2

  Svájci és német együttműködés

Az ünnepélyen műsort adott Bozsóki Gergely, több nemzetközi gitárfesztivál díjazottja, az SZTE Zeneművészeti Kar hallgatója. Senator Honoris Causa, azaz „tiszteletbeli szenátor” kitüntető címet vett át Daniel Buser professzor (Universität Bern, Svájc), Kovács György (Universität zu Lubeck, Németország).

Az elismerést későbbi időpontban veszi át Jose Luis Vazquez-Burguete (Universidad de Leon, Spanyolország), aki váratlan elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni a szegedi ünnepségen.

Kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenység mellett az egyetem jó hírnevének öregbítése is feltétele a Senator Honoris Causa cím elnyerésének. Az elismerés birtokosai részt vehetnek az SZTE Szenátusa vagy a címet adományozó kar tanácsának ülésein.

A Senator Honoris Causa címet elnyert személyiségek közül Daniel Buser laudációját Nagy Katalin professzor (SZTE FOK dékán) ismertette. „Buser professzor 1980-ban szerzett fogorvosi diplomát a Berni Egyetemen, posztgraduális tanulmányait követően 1992-ben Alma Materében habilitált „Szájsebészet és Stomatológia” témában. Egyesült államokbeli tanulmányútjain elsajátította a legújabb, innovatív módszereket, vendégprofesszorként a bostoni, a dallasi, valamint a melbourne-i egyetem fogorvostudományi karán is oktatott. Az SZTE FOK számára is fontos szakmai szervezetek vezetőségi tagjaként hozzájárul a szegedi képzőhely nemzetközi tudományos láthatóságának elősegítéséhez. Segíti az itteni oktató-kutató tevékenységet. A két intézmény együttműködése közel egy évtizede áll fent.”

Kovács György eddigi munkásságáról Bari Ferenc professzor (SZTE ÁOK dékán) elmondta: „Kovács György a Schleswig-Holstein Tartományi Egyetem professzora, a Lübeck-i Interdiszciplináris Brachyterápiás Egység vezetője. Egyetemi tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyetemen végezte, kandidátusi értekezését a Magyar Tudományos Akadémián védte meg. Kovács professzor a közel-besugárzással történő gyógyítás, a brachyterápia nemzetközi szaktekintélye; számos új kezelési mód invenciózus kutatója és leírója. Kiterjedt tudományos együttműködést folytat a világ számos pontján és több magyar sugárterápiás centrummal is. Tudományos eredményeiért német és nemzetközi kitüntetéseket kapott. A Szegedi Tudományegyetemen 10 éve tart előadásokat.”

Az SZTE Senator Honoris Causa címmel 2014-ben kitüntetett professzorainak laudációja (magyar és angol nyelven) olvasható itt.

Díszdoktorokat avattak, kitüntetéseket adtak át a Szegedi Tudományegyetem Napján - GALÉRIA/3

  Elismerések az SZTE munkatársainak

A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa Pro Universitate-díjat adományozott Fülöpné Homoki-Nagy Mária professzornak, az Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszék egyetemi tanárának; Almási Tibornak, az Bölcsészettudományi Kar egyetemi docensének; Bodosi Mihály professzornak, az Általános Orvostudományi Kar Idegsebészeti Klinika professor emeritusának; Kovács Árpád professzor úrnak, a Gazdaságtudományi Kar Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete egyetemi tanárának; Szalay Istvánnak, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanító- és Óvóképző Intézet nyugalmazott főiskolai tanárának.

Pro Universitate-díjban az a személy részesülhet, aki az egyetemi oktatás-kutatás eredményeiért jelentőset tett, illetve az egyetemvezetésben és annak fejlesztésében kiemelkedő érdemeket szerzett.

A kitüntető díszoklevelet és emlékérmet Szabó Gábor, az SZTE rektora adta át.

Nyugdíjba vonulásuk alkalmából Professor Emerita, Emeritus kitüntető címben részesült Szente Magdolna professzor és Rakonczay Zoltán professzor. A Professor Emerita, Professor Emeritus cím a Szegedi Tudományegyetemről nyugdíjba vonult egyetemi tanárnak adományozható. A cím adományozásának feltétele – többek között – a Szegedi Tudományegyetemen, illetve a jogelőd egyetemen legalább 10 éven át egyetemi tanárként végzett kiemelkedő iskolateremtő oktatói és kutatói tevékenység.

A kitüntető címeket Szabó Gábor rektor adta át.

A Kristó Gyula Alapítvány Kuratóriuma Kristó Gyula Díjat adományoz Szőcs Tibornak, a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársának. A kiemelkedő jelentőségű középkorkutató, Kristó Gyula professzor emlékére alapított díjat az a szegedi egyetemen foglalkoztatott fiatal oktató, kutató, vagy az itt medievisztika doktori képzést végzett, de nem az SZTE kötelékében foglalkoztatott oktatók, kutatók kaphatják, akik a középkori magyar históriában érdekelt tudományok témakörében kiváló eredményeket értek el.

A díjat Makk Ferenc professzor, a Kristó Gyula Alapítvány Kuratóriumának elnökét, és Szabó Gábor rektor adta át.

Klebelsberg Kunó-díjjal tüntette ki a kuratórium Mándi Yvette professzort, az Általános Orvostudományi kar egyetemi tanárát és Bodnár László professzort, az Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanárát. A Klebelsberg Kunó-díj emeritus fokozatát kapta Dobozy Attila professzor, az Általános Orvostudományi Kar professor emeritusa; Móricz Ferenc professzor, a Természettudományi és Informatikai Kar professor emeritusa.

A Klebelsberg Kunó díjat a Szegedi Tudományegyetemen a tudomány, az oktatás, a kultúra, a művészet területén jelentőset alkotó, illetve olyan személy nyerheti el, aki jelentős mértékben hozzájárult a tudományos eredmények és a kulturális értékek megismertetéséhez és elfogadtatásához.

Makk Ferenc professzor, a kuratórium elnöke és Szabó Gábor rektor adta át az elismerő oklevelet és az emlékérmet a Szegedi Tudományegyetem Napja ünnepségén.

Az ünnepély a Szózat hangjaival zárult.

SZTEinfo – tudósított: Ú. I., Őszi Tamás, Gajzer Erzsébet

Fotók: Herner Donát