Világszínvonalú lett Szegeden a bőrbetegek gyógyítása

– 1983 óta a szegedi Bőrgyógyá­szati és Allergológiai Klinikán dolgozik. Miért választotta az orvosi hivatást, és miért éppen a bőrgyógyásza­ti területen kezdett el dolgozni?

– Alapvetően a természettudományok érdekeltek, így a matematika, a fizika és a biológia, valamint az olyan szakmák keltették fel az érdeklődésemet, ahol lehet kutatni. Ezért mentem orvosnak, de emellett a másokon való segítés is fontos volt számomra, vagyis maga a betegellátás is meghatározó volt a választásban. Lényegében mindig is az immunológia érdekelt. Amikor még hallgató voltam, akkor a legmagasabb szintű immunológiai kutatás a szegedi egyetemen zajlott Dobozy Attila professzor vezetésével, én pedig diákkörösként nála kezdtem a kutatómunkát, az ő hatására maradtam a bőrgyógyászat és az immunológia területén.

– A 80-as évek óta hogyan alakult át a bőrgyógyászat?

– Sokkal jobban megismertük a betegségeknek a kialakulását, részben a genetikai hátterüket, másrészt pedig azt, hogy ezek a hátterek hogyan járulnak hozzá a betegségek kialakulásához. Te­­hát sokkal többet tu­dunk segíteni a be­­tegeinknek, mint korábban. Példá­­ul a 80-as években a betegágyak harmadát pikkelysömörös be­­tegek foglalták el, hiszen akkor még olyan kenőcsökkel kezeltük őket, amivel bekenve nem tudtak hazamenni, ezért 4–6 héten át a klinikán feküdtek. Körülbelül 3–5 hónapig volt a beteg tünetmentes, majd kezdtük elölről a kezelést. Ma, amikor a fiataloknak akarjuk mutatni, hogy milyen kezelést alkalmaztunk a pikkelysömörre, nem tudjuk bemutatni, mert ilyen kenőcsök már nincsenek. Helyette olyan korszerű diagnosztikus és terápiás lehetőségek vannak, amelyekkel ambuláns módon tudjuk a beteget teljesen tünetmentesíteni, tehát a kezelés után egyből haza is tudnak menni.

– A bőrbetegségek kezelésére szolgáló, új fényterápiás eljárást dolgozott ki. Pontosan milyen be­­tegségek esetén alkalmazzák ezt?

– Egy olyan eljárást fejlesztettünk ki, amivel csakis a beteg bőrfelületet kezeljük, a tünetmentes bőrt egyáltalán nem terheljük. Ilyen fényterápiát alkalmazunk a pikkelysömör és a festékhiány ke­­zelésére. Büszkeség számunkra, hogy ezt a módszerünket Amerikában továbbfejlesztették, ugyanis terápiás eszközöket gyártottak, amelyekkel ma már világszerte gyógyítják a bőrbetegeket.

– A klinika igazgatójaként melyek a legfontosabb célkitűzései?

– A célunk az, hogy a kutatási eredményeinket minél előbb alkalmazni tudjuk a betegek kezelésében. Ennek érdekében mintegy 250 millió forintból egy úgynevezett GMP-laboratóriumot és fázis I vizsgálóhelyet hoztunk most létre, ami által olyan típusú terápiákkal tudunk gyógyítani, amelyek a világon elsőként itt lesznek majd alkalmazva embereken. Elsősorban a sejtterápiákra fókuszálunk, vagyis a betegből leveszünk bizonyos sejteket, azokat módosítjuk úgy, hogy visszaépítve gyógyító hatással legyenek az immunológiai problémára.

– A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Széchenyi-díjat kapott magas színvonalú munkájáért. Mit jelent önnek ez az elismerés?

– Ez az egész klinika elismerését jelenti, vagyis mind az alapkutatásban, mind pe­­dig a klinikumban dolgozó kollégáim munkájának az elismerése, hiszen a kutatás és a gyógyítás is csapatmunka. Ezen túlmenően pedig azt gondolom, hogy ez a díj az egész bőrgyógyász szakmának az elismerése, mert azt mutatja meg, hogy ezen a területen is lehet olyat alkotni, amit érdemesnek tartanak a tudományos életben odaítélhető legmagasabb állami kitüntetésre.

Link: delmagyar.hu