A régiófejlesztés stratégiája már a minisztériumok előtt van

– A régiók közül önök készültek el elsőként a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex régiófejlesztés stratégiájával. Melyek a fő elemei ennek?

– Nézze, ez a stratégiai dokumentum a helyzetelemzéssel együtt csaknem ötszáz oldal. Jó vastag lenne a Délmagyarország következő száma, ha most részletesen kifejteném a régiófejlesztés kidolgozott stratégiáját. De annyit mondhatok, hogy az egyik fő cél az elvándorlás megállítása, hosszabb távon pedig a népességnövekedés elérése, az itt élő emberek komfortérzetének dinamikus növelése, és természetesen a gazdasági számok növelése. Sajnos ezek megdöbbentően alacsonyak, de ettől szép ez a feladat: innen érünk el történelmi fejlődést a Dél-Alföldön.

– Ahhoz, hogy a mutatók javuljanak, valahogyan vonzóbbá kellene tenni a régiót. Miként csinálják?

– A Dél-Alföld most is vonzó, gyönyörűek a városaink és a természeti adottságaink is lenyűgözőek. Ennek ellenére a népesség csökken, nagy az elvándorlás. Ennek okai pedig a gyenge gazdasági mutatókban keresendőek. Például attól, hogy minőségi munkahelyeket teremtünk, már csökkentjük az elvándorlást.

Minőségi munkahelyek teremtése csak befektetőkkel lehetséges, befektetőknek pedig befektetőbarát környezet kell.

De a minőségi munkahelyek megteremtése mellett ugyanilyen fontos az egészségügy fejlesztése, a kulturális környezet megteremtése, és a szabadidő hasznos eltöltésére is meg kell teremteni a 21. századi környezetet. Ma már vitán felül áll, hogy a rekreációra fordított időt meg kell növelni, és megfelelő színvonalra kell emelni. Azt gondolom, ha ezt komplexen kezeljük, és tartjuk magunkat a most elkészült stratégiához, akkor már idén vagy legkésőbb jövőre érezhető lesz a javulás. Persze ez függ a világjárvány alakulásától is, de a vakcina megérkezésével most már bizakodhatunk, hogy együtt sikerül legyőzni a járványt.

– Csongrád-Csanád megye gazdasági helyzetéről volt kamarai megyei elnökeként gondolom mindent tud. Ehhez képest egy jóval nagyobb és komplexebb feladattal bízták meg. Bács-Kiskun megye és Békés megye mennyire jelent kihívást ebben a munkában?

– Szerencsésnek mondhatom magam: Csongrád-Csanád megye gazdasági helyzetéről, komplex fejlesztési lehetőségeiről kis túlzással álmomból felkeltve is tudnék nyilatkozni, de zavarba biztosan nem jönnék egyetlen egy gazdasági jellegű kérdéstől sem. Bács-Kiskun és Békés megye helyzete sem ismeretlen előttem, sőt mind két területen igen jó szakmai kapcsolatokat ápoltam és ápolok. Természetesen mindig tanul az ember, éppen ezért fel is elevenítettem több szakmai kapcsolatot, de újakat is kiépítettem. Az én célom az, hogy minden idők legnagyobb fejlesztéseit tudjuk kivitelezni a régióban.

– Miért vállalta a kormánybiztosságot, és hogyan kezdték a munkát?

– Tavaly többször nyilatkoztam a Délmagyarországnak is, hogy Szegednek és agglomerációjának nincs gazdaságfejlesztési és komplex fejlesztési stratégiája. A városvezetés nem lépett ebben az ügyben, ezért elhatároztam, kvázi társadalmi szerepvállalásban, hogy elkészítem ezt a dokumentumot. Ehhez természetesen igen komoly szakmai összefogás kellett, hatalmas szaktudás és nem utolsó sorban kitartó kemény munka. A konkrét gazdaságfejlesztési munka pedig akkor kezdődött, amikor Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére

Elindult a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030-ig tartó gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozása.

A munkát a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársaival kezdtük el, és a feladatot a Szegedi Tudományegyetem koordinálta. Három munkacsoport állt fel: a versenyképességi, a határon átívelő társadalmi kohézióért felelős és a klímabarát, erőforrás-hatékony környezeti fejlesztések munkacsoport. Kormánybiztossá egyébként tavaly szeptember elején neveztek ki.

– Konkrétumokat mikor lehet tudni? Mikor ad nekem egy példányt a stratégiából, hogy belenézzek?

– Jelenleg tárcaközi egyeztetések zajlanak a programmal kapcsolatban, és elképzeléseim szerint január első, de legkésőbb a második felében a kormány előtt tudom bemutatni az anyagot, mert természetesen ilyenkor ismertetni kell a régiófejlesztés stratégia kiemelten fontos alapelveit, irányait, és meg is kell védenem azokat. Utána önöket is tájékoztatom a részletekről.

– Nem lehet megkerülni a kérdést: mit tud a harmadik Tisza-hídról?

– Nekem szent meggyőződésem volt a 2019-es kampányban is, hogy lesz harmadik híd Szegeden. Ma már előrébb vagyunk, és az Innovációs és Technológiai Minisztériumban is dolgoznak az ügyön. Ott a jövő héten lesz a következő egyeztetésem, és akkor még több információval tudok önöknek szolgálni. Azt mondhatom, hogy kormánybiztosként is kiemelten kezelem ezt a témát.

Link: delmagyar.hu