Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Ha pollen kerül a légutakba, a szervezet legyengülve reagál a légúti vírusokra – többek között ez derült ki abból a világot felölelő kutatásból, amiben a szegedi egyetem szakembere is részt vett. Fel kell készülniük az allergiásoknak, mert erősödik az allergén növények pollenszórása. A részecskeszűrő maszk előnyükre válhat.
A jó idő beköszöntével folyamatosan növekszik a pollenkoncentráció a levegőben, ezt jól mutatja a Nemzeti Népegészségügyi Központ naponta frissülő polleninformációs szolgáltatása, miszerint hétfőn még egyik allergén növény pollenje sem volt magas koncentrációban jelen, kedd reggelre viszont már narancssárga jelzést kapott a nyár, valamint a ciprusfélék és tiszafafélék is.
Válasszuk külön a tüneteket
Tehát most ezeknek a növényeknek a pollenje van nagymértékben jelen a levegőben, de közepes szintű az éger, a kőris, a juhar, a fűz és a gyertyán pollenje is. Az alacsony kategóriába sorolták a fenyőféléket, a szilt, a mogyorót és a nyírt is. A központ előrejelzései szerint a hét további részében is legalább ilyen szintű koncentrációra kell számítani.
Emellett figyelmeztettek: fontos, hogy mindenki meg tudja különböztetni az allergiás reakciókat a koronavírus-fertőzés tüneteitől.
Leszögezték, a koronavírus gyakori tünete a láz, a száraz köhögés, a légszomj és a fáradtság, míg ezzel szemben az allergiások gyakori tünetei az orrfolyás, a tüsszentés és az asztmás nehézlégzés.
Szegedi kutató is vizsgálódott
A közelmúltban látott napvilágot az a kutatás, amelynek során 154 szakember közreműködésével a pollen és a koronavírus kapcsolatrendszerét vizsgálták. A munkában részt vett Makra László, a Szegedi Tudományegyetem Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézetének oktatója is, aki az egyetem oldalán számolt be a kutatásról. Kiderült, ha pollen kerül a légutakba, a szervezet legyengülve reagál a légúti vírusokra.
Céljuk az volt, hogy elemezzék, bizonyos időjárási feltételek mellett kimutatható-e pozitív összefüggés a SARS-CoV-2 fertőzés és a levegő pollenkoncentrációja között. Elmondta, a vizsgált környezeti tényezők közül a pollen hatása volt a legjelentősebb, amit nagyjából hasonló súllyal a levegő hőmérséklete és a relatív páratartalom követett.
A pollenkoncentráció változásának hatása átlagosan négy nap késéssel jelent meg a napi fertőzési arányokban.
Segít a részecskeszűrő maszk
Éppen ezért a jövőben a magas vírusterjedési hullámok elkerülése érdekében a levegő hőmérsékletének, páratartalmának és pollenkoncentrációjának veszélyes kombinációja esetén szigorúbb védelmi intézkedéseket javasolnak, például részecskeszűrő maszkok viselését tavasszal. A szakemberek úgy vélik, ösztönözni kell a megbízható, valós idejű bioaeroszol-mérő hálózatok kiépítését, valamint a polleninformációs és előrejelző rendszerek használatát is.
Link: delmagyar.hu
