Pardi Norbert: Nem nehéz célpont a koronavírus

A hírvivő RNS-alapú – angolosan mRNS-alapú – koronavírus elleni vakcináról adott számot kedden a philadelphiai Univer­sity of Pennsylvania egyetemen dolgozó Pardi Norbert a Dugonics Társaság online eseményén.

6 éves felfedezés

Az egykor a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott szakember elmondta, 2014 nyarán végezték el azokat a kísérleteket, amelyek során egyértelművé vált, hogy a zsírmolekula alkalmas az RNS csomagolására és megvédésére, amíg a szervezetben elegendő fehérje képződik róla, és megtörténik az immunválasz.

Ezt követően állatokon kezdték tesztelni az mRNS-alapú vakcinát, majd a jelenleg is alkalmazott influenza elleni védőoltásokkal hasonlították össze, így derült ki, hogy a módosított RNS-t tartalmazó oltóanyag hatékonyabb, mint az azzal összehasonlított anyagok. Ezután pedig a lehetséges mellékhatásokat vizsgálták meg.

Módosítható

Pardi Norbert megjegyezte, az RNS négy építőkőből áll, azonban ez nem kívülről érkezik a sejtbe, hanem abban képződik, éppen ezért az immunsejteken kialakul egy olyan RNS érzékelő receptor, ami gyulladásos immunválaszt ad akkor, ha kívülről érkezik RNS, hiszen azt vírusok is tartalmazhatják.

Azonban a Karikó Katalinnal végzett közös kutatásaik során rájöttek, hogy az építőkövek módosíthatók, ezt helyezik be az RNS-be, ami kívülről jut be a sejtbe, és nem vált ki gyulladásos reakciót.

Ez a többéves kutatómunka szolgált kiváló alapjául a koronavírus elleni vakcina előállításának, és ezért is tudták rendkívül gyorsan létrehozni a vakcinát. A világjárványnak megfelelően módosították az építőkövet.

Kiemelte, a koronavírus nem egy nehéz célpont, hiszen működik ellene az mRNS-alapú oltóanyag, azonban az AIDS kapcsán már nincs ilyen „könnyű” dolguk, mert bár ki tudja váltani az immunválaszt, de a vakcina önmagában nem elég ellene. Abban bíznak egyébként, hogy az RNS-kutatás egyéb betegségek megfékezését szolgáló oltóanyagoknak is jó alapot szolgáltat majd.

Univerzális vakcina a cél

Beszélt arról is, hogy nem kell amiatt aggódni, hogy mellékhatásai lesznek az mRNS-alapú Moderna, valamint a Pfizer–BioNTech vakcináknak, hiszen tavaly nyáron a hármas fázisú klinikai vizsgálatok során több mint 90 ezer embert beoltottak, panasz pedig nem volt.

Hozzátette, csupán olyan tünetek voltak, ami minden más védőoltásnál is előfordul, például a pár órás bőrpír vagy a duzzanat. Ugyanígy van ez annál a 60-70 millió embernél is, akik már az oltókampányok során megkapták világszerte az oltást a koronavírus ellen.

Kiderült az is, hogy most egy univerzális oltóanyagon dolgoznak, hogy a következő években létrejövő mutánsok ellen is alkalmazható legyen a vakcina, ne kelljen módosítani az összetételét.

Nem kell amiatt aggódni, hogy mellékhatásai lesznek az mRNS-alapú Moderna, valamint a Pfizer–BioNTech vakcináknak.

Link: delmagyar.hu