Meglepő oltástípusok is védelmet adhatnak a koronavírus ellen

Az élő, legyengített kórokozót tartalmazó oltások, mint a BCG (a tuberkulózis elleni), a kanyaró vagy a gyermekbénulás elleni vakcina, olyan immunválaszt képesek kiváltani, amely más fertőző betegségekkel, köztük a koronavírussal szemben is immunitást tudnak adni egy friss kutatás eredménye szerint. Úgy tűnik, azok az emberek, akik egy vagy több ilyen típusú oltást kaptak, de a koronavírus elleni vakcinákhoz azok nehéz elérhetősége miatt nem tudnak hozzájutni, mégiscsak rendelkezhetnek valamilyen szintű védelemmel, írja a MedicalXpress.

A legyengített kórokozós vakcinák tartalmazzák a fertőzést okozó patogént: az oltások nemcsak megelőzik a megbetegedés kialakulását, de akár élethosszig tartó védelmet is nyújthatnak azzal szemben. A PNAS-ben publikált tanulmány szerint feltörekvőben levő vírusokkal szemben is védelmet jelenthet az, ha valaki legyengített kórokozós oltásokat vett fel korábban.

A legyengített kórokozók életben maradnak a testbe beadva és így váltanak ki immunválaszt, ahhoz ugyanakkor túlzottan gyengék, hogy megbetegedést is kialakítsanak.

"A cél az, hogy az emberek elgondolkodjanak azon, hogy ezek a kórokozós vakcinák egy világjárvány kezdetén is alkalmazhatók, abban a reményben, hogy kitöltik a hiányt, amíg a specifikus vakcinák rendelkezésre állnak. A módszer a világ azon régióiban lehet fontos, ahol az adott új kórokozó elleni vakcinák beszerzése túl költséges vagy késik. Ezek az oltások, úgy gondoljuk, nagy eséllyel sok életet megmenthetnek" - mondja Robert Gallo, a kutatás szerzője.

Gallo, akinek csapata a HIV felfedezésében is részt vett, azt mondja, a hetvenes évek óta ismert a szakirodalomban, hogy ez az oltástípus segít a pandémiák kialakulását megfékezni. "Egy nagy oroszországi influenza-vizsgálat során a kutatók megfigyelték, hogy a gyermekbénulás elleni, szájon át bevehető szer által védett embereknél ritkábban alakult ki influenza" - mondja Gallo. A kutató reméli, hogy a következő pandémiák idején is sok ember profitálhat majd kutatásának eredményeiből.

Arra is kitért, hogy ezekre az oltásokra a variánsok terjedésének sincsen semmilyen hatása.

Stanley Plotkin, a rubeola-vakcina kifejlesztője szerint még hónapokig nem férnek majd hozzá a fejlődő országok lakosai a koronavírus elleni oltásokhoz: az ő immunrendszerüket például BCG-oltással lehetne stimulálni.

"Bizonyos oltóanyagok nem specifikus védőhatását számos tanulmány bizonyította: amíg nincs elegendő oltóanyag a koronavírus ellen ahhoz, hogy a világon mindenkit immunizáljanak, a nem specifikus immunitás kihasználása életeket menthet" - mondja Plotkin.

Magyarok is vizsgálják

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi Karának kutatói például 802 olyan közös fehérjerészletet találtak a BCG-oltás és SARS-CoV-2 vírus között, amelyek szerepet játszhatnak a vírussal szembeni immunválaszban. A tuberkulózis elleni oltásban és a koronavírusban olyan hasonló fehérjerészletek találhatók, amelyeket az immunrendszer az oltás után "megtanul" és későbbi SARS-CoV-2 fertőzésnél felismeri és védekezik a vírus ellen (keresztimmunitás).

A szakirodalomban egyébként közismert, hogy a BCG-oltás más - például különböző légúti fertőzések ellenfertőzések ellen - is véd.

Főként a koronavírus-járvány első hullámában figyelték meg, hogy azokban az országokban, ahol az oltási programot felfüggesztették vagy be sem vezették - mint például Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban -, a járvány drámai mértékben követelt áldozatokat. Ahol viszont a népesség nagy része megkapta ezt a vakcinát, alacsonyabb volt a fertőzések előfordulása és súlyossága.

Link: infostart.hu