Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A klímaváltozás hatásai globálisan nem egyformán érvényesülnek, a változások regionális szinten nagy eltéréseket mutathatnak, és még a város és a vidék viszonylatában is nagy különbségeket találhatunk.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói, Skarbit Nóra, Unger János és Gál Tamás azt vizsgálták, hogy várhatóan milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak térségünkre, ezen belül is a nagyobb településekre, városokra. Az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián elhangzó előadáson Skarbit Nóra ismertette eddigi kutatási eredményeiket.
A városoknak jelentős a hőtöbbletük az őket körülvevő térségekhez képest. Ezt elsősorban az okozza, hogy a beépített területek jobban felmelegednek, és tovább sugározzák ki a meleget, mint a természetes területek. Ráadásul a városokban általában kevesebb a növényzet, mely ezt módosítani tudná.
A kutatás három ország 26 városát vizsgálta, amelyek méretük, népességszámuk és földrajzi fekvésük tekintetében eltérnek egymástól. A városok felszínének leírására az úgynevezett lokális klímazónák rendszerét használták, amely 17 osztályt határoz meg. Ebből 10 a beépítettség valamilyen formáját jelöli, 7 pedig a beépítetlen területek jellemzésére a felszínük borítását.
A modellhez további adatokat adtak meg, például referenciaállomások léghőmérsékleti vagy légnedvességi adatait. Ezek után az úgynevezett Cuboid-módszer segítségével 8 időjárási helyzetet szimuláltak két uralkodó szélirány figyelembevételével.
Az eredményeket a 2021 és 2050 közötti, illetve a 2071 és 2100 közötti időszakokra vetítve adták meg, a trópusi éjszakák számának vizsgálatával. Az úgynevezett trópusi éjszaka az a jelenség, amikor a napi hőmérséklet folyamatosan 20 fok felett marad, éjszaka sem megy ez alá.
Az 1981 és 2010 közötti referencia-időszakot figyelembe véve elmondható, hogy például Budapest esetében átlagosan 13 ilyen nap volt egy évben. Ez az adat a 2071 és 2100 közötti időszakban akár 29–54 is lehet majd. Azt is fontos megjegyezni, hogy ez az érték még városon belül is nagy szórást mutathat a beépítettségtől függően.
Összességében elmondható, hogy a hőterhelés mértékét a klímaváltozás mellett nagyban befolyásolja a város földrajzi fekvése és mérete, illetve beépítettségének sűrűsége. A kutatók eredményei alapján a Kárpát-medencei városokban a 2050-es évekig a változás mérsékelt lesz, azonban a második vizsgált időszakban már igen drasztikusan nőhet a trópusi éjszakák száma.
Link: greendex.hu
