Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Karikó Katalint a koronavírus elleni mRNS-vakcina kifejlesztése miatt az orvosi Nobel-díj várományosai között emlegetik, de áttörő sikerű eljárásának köszönhetően a jövőben sokkal nagyobb előnyünk lesz számos más betegséggel szemben is.
A Brain Bar Mi a kérdés? című podcastsorozatának legújabb részében a kutató azt is elárulta, hogy milyen akadályokkal kellett megküzdenie a vakcina megalkotásához vezető úton. Beszélt többek között az RNS-ek szerepéről és arról is, hogy pontosan miből áll és hogyan készült el a koronavírus elleni vakcina.
„A génterápia árnyékában dolgoztunk mi” – mondta el a kezdetekről.
Én úgy gondoltam, hogy a legtöbb betegség nem génhiba, a legtöbb embernek van egy kis sebe vagy akkut betegsége, amit csak egyszer-kétszer kellene valamilyen RNS-sel megkezelni (…) ha a fehérjét kódoló RNS-t odavisszük a sebre, az meggyorsítaná a gyógyulást.
Nem vezetett egyszerű út a ma ismert mRNS eljárás szabadalmaztatásához. „Volt, hogy Chicago-tól Buffalo-ig a hónom alatt vittem a jeges táskában az RNS-eket” – mondta nevetve. Végül nem is az általa alapított céghez, hanem a Modernához és a BioNTech-hez került a jog. Az utóbbihoz „követte” Karikó Katalin is, a koronavírus megjelenése pedig már a BioNTech alelnökeként érte.
A módosított RNS vakcináról először 2017-ben írták, hogy működik, az eljárásra is ekkor figyeltek fel a gyógyszercégek. „2018-ben a Pfizer felkereste a BioNTech-et, hogy az influenza ellen RNS vakcinát akarnak kifejleszteni, és ebben az évben el is kezdtük a munkálatokat. Az utolsó pillanatban kellett átváltani a koronavírusra.”
Bár a nevét már világszerte ismerik, kevesen tudják, hogy majdnem abbahagyta az mRNS-kutatást, és más területet választott.
„A kísérletek során majd’ 10 évig nem derült ki, hogy az RNS, amit készítek, gyulladást okoz. 4 éven keresztül csak azon dolgoztam, hogy ezt kiküszöböljem, úgy, hogy nem tudtam, hogy ez lehetséges-e egyáltalán. 5 módosítást tudtunk megcsinálni, szurkoltunk, hogy ezek között legyen az, ami hatásos. Végül egy módosítással olyan RNS-t tudtunk csinálni, amellyel terápiás fehérjét lehetett volna kódolni. El se akartuk hinni, hogy ilyen létezik.”
A kutatón folytatja az mRNS-kutatást a járvány lecsengése után is, ebben látja a gyógyítás jövőjét. A tumorokba beinjektált RNS kutatására, az autoimmun betegségek gyógyítására és a rák elleni vakcinációra akarja a legnagyobb hangsúlyt helyezni.
Az immunrendszer és a vírusok állandóan harcolnak, de amikor bejön az RNS vakcina, akkor a meccs el van döntve, a vírus ki van ütve – mondta Karikó Katalin.
Link: vg.hu
