Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A koronavírus elleni vakcináknak is lehet mellékhatása, de az sokkal kisebb kárt okoz az emberi szervezetnek, mint a megbetegedés – mondta Karikó Katalin a Hír TV műsorában.
Karikó Katalin Széchenyi-díjas biológus, biokémikus, a BioNtech alelnöke, a Pennsylvania Egyetem professzora. A tudós úgy véli, hogy a szakemberek úgy vélik, az oxfordi vakcina biztonságos és nem okoz vérrögképződést. Megjegyezte, hogy a szakemberek számára az is kiderült, hogy a Szputnyik V sokban hasonlít az Amerikában elfogadott Johnson & Johnson oltóanyaghoz, így az is megfelelő védelmet nyújt.
Karikó Katalin szerint az is bizonyossá vált, hogy a közreműködésével megalkotott Pfizer vakcina a gyorsan terjedő brit és brazil variánsokkal is felveszi a harcot. Karikó Katalin szerint a járvány az Egyesült Államokban nyárra, a világon pedig a nyár végén visszaszorulhat.
Karikó Katalin számára nagy megtiszteltetés a Széchenyi-díj, hiszen a kormány ezzel ismeri el a munkásságát, ennek ellenére úgy fogalmazott, hogy számára legnagyobb elismerést „a vakcina által védett emberek öröme jelenti”.
Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus 1955. október 17-én született Szolnokon. A Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, 1983-ban doktorrá avatták. Az egyetem után az MTA ösztöndíjasaként a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában kezdett el vírusokkal dolgozni. 1985-ben családjával együtt az Egyesült Államokba ment. 1988-ig a philadelphiai Temple Egyetemen dolgozott, majd Washingtonba került, ahol molekuláris biológiával foglalkozott. 1989-ben ismét Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen (UPenn) kapott állást. Kezdetben a kardiológián volt molekuláris biológus és elindította az mRNS (hírvivő RNS)-kutatást. Innen az idegsebészetre került, 1998-ban kezdett dolgozni Drew Weissman immunológussal, akivel 2005-ben szabadalmat jegyeztetettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására (Karikó-Weissman-technika). 2006-tól az RNARx nevű cég társalapítója és vezérigazgatója volt, 2013-ban a mainzi székhelyű BioNTech cég alelnöke lett. 2020-ban szabadalma alapján készült el a világon első, klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina. 2020-ban ő kapta meg először a Közmédia Év Embere Díjat. 2021-ben Szeged város díszpolgárának jelölte, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) pedig a Doctor honoris causa kitüntető címet adományozta neki.
Link: mandiner.hu
