Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Decemberben volt 30 éve, hogy 30 kutatás és fejlesztés iránt érdeklődő szervezet megalapította a Magyar Innovációs Szövetséget, amelynek elnöke 2007 óta Szabó Gábor. Az SZTE egyetemi tanára, volt rektora az évforduló mellett a lézerközpontról is beszélt.
A Magyar Innovációs Szövetség szakmai szervezetként Európában egyedülálló, az induló intézmények, vállalatok közül hét jelenleg is működik. Mára tagjainak száma megközelíti a 700-at, fő tevékenységük az érdekképviselet és szolgáltatások szervezése. Köztük például a Magyar Innovációs Nagydíj pályázat, amelyen 1275 „műből” 1100 meg is valósult.
– Ezen túl 4500 fiatalt mozgósítottunk, közülük kiválasztottunk több mint 400 tehetséges diákot – mondta Szabó Gábor, a szövetség 2007-ben megválasztott elnöke.
Megkerülhetetlen
Az SZTE egyetemi tanára, volt rektora hangsúlyozta, a szövetség az innovációt érintő kérdésekben megkerülhetetlenné vált.
– Le akartam mondani, amikor rektor lettem, erre kollégáim javaslatára inkább átszerveztük a vezetést, csökkentve a rám háruló adminisztratív terheket. Arra kértek, legyek továbbra is egyfajta „címerállat”, hiszen számos háttérmunkában vették a hasznomat – mondta nem kevés öniróniával Szabó Gábor, az MTA rendes tagja.
– Az alapítás időszakában összeomló gazdaság és csőd volt, mégis akadt 30 vállalatvezető, aki azt mondta, a jövőre is kell gondolni, miközben mindenki a túlélésért küzdött. Innovációval foglalkozni egyfajta jellemhiba, habitus kell hozzá, ami túl lát a napi problémán, miközben kétséges a végeredmény – jegyezte meg a fizikus professzor.
Atomhulladék
2020-ban több mint egy tucat állásfoglalást adtak ki, joganyagokat véleményeztek, óriási tudás és tapasztalat van mögöttük, munkájukat az államigazgatás döntéshozói vissza is igazolják.
– Decemberben Gulyás Tibor helyettes államtitkár beszélt választmányi ülésünkön a jövő forrásairól, az EU-s pályázatokról. Elhangzott néhány észrevétel, ennek nyomán azóta munkacsoport is alakult, amely segíti majd annak a támogatási rendszernek a kialakítását, amelynek célja magyarok sikerességének javítása a közvetlen EU-pályázatokban – hangsúlyozta. Hozzátette, olyan emberek teszik össze a tudásukat, akik 50–60 sikeres uniós pályázaton vannak már túl.
– Toshiki Tajima professzor újévi üdvözletében örömét fejezte ki Palkovics László miniszternek azzal kapcsolatban, hogy jól halad az atomhulladék mentesítésével kapcsolatos program a lézerközpontban – mondta. Az ELI-ALPS ügyvezetője úgy látja, vannak ugyan csúszások, de 2022-re minden a helyére kerülhet.
Építkeznek
Az elhúzódó járványügyi helyzet miatt persze ma semmit sem lehet biztosra mondani, de Szabó Gábor bizakodó.
– Az őszi ütemtervet eddig tudtuk tartani, de jöhet olyan súlyosbítás, hogy korlátozzák az üzleti célú utazást. Tavaly ősszel a franciák például azért nem jöhettek, mert náluk volt zárás, miközben mi fogadtuk volna őket – mondta a professzor.
A fizikus rektori megbízottként az ELI mellett épülő tudományos parkért is felel.
– Amikor jövök befelé, látom az autókat az inkubátorház mellett, a munkaterület átadása már megtörtént. Dolgoznak rajta, ám az építőiparnak nem a tél a főszezonja. Az ablakon kinézve most is látok 10–12 autót, konténert, láthatósági mellényes munkásokat – nyugtatott meg bennünket a beruházással kapcsolatban.
Link: delmagyar.hu
