Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Új szakkal bővül a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara: művészettörténet alapszakot hirdetnek tavaszra, ősszel pedig már design- és művészetmenedzsment mesterképzésre is jelentkezhetnek a hallgatók, ahol fontos szerepet kap a gyakorlati képzés. Az új szakról Gyenge Zoltán dékánt kérdeztük, aki azt is elárulta, tévhit, hogy a BTK-n végzett hallgatók nehezen kapnának állást.
– Mi hívta életre ennek a művészetmenedzsment szaknak az indítását?
–Azt tapasztaltuk, országszerte igény van a kulturális intézményekben művészeti menedzser szakemberekre. Úgy gondoljuk, hogy képzésünk regionális tekintetben hiánypótló, célja, hogy Budapesten kívül is magas színvonalon biztosítsa a design- és művészetmendzsment-oktatást. Ezt a színvonalat a szegedi egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi, valamint Gazdaságtudományi Karának szakmai háttere, oktatói, meghívott előadói, infrastruktúrája és partnerintézményei együttesen biztosítják.
– Mi a különbség a korábbi esztétika szak és a helyére lépő művészettörténet között?
– A specializáció gerincét az esztétikával szemben kevésbé az elmélet, sokkal inkább korstílusok, a kortárs művészet és az építészettörténeti ismeretek alkotják. A képzés során hallgatóink olyan műveltséget, kvalitásérzéket, szemléletet sajátítanak el, amelyet akár későbbi MA tanulmányaik vagy a művészeti szcénában való munkájuk során is hasznosítani tudnak.
– Milyen előnyökkel jár, ha a művészetmenedzsment MA-t is elvégzi a hallgató?
– Az MA-ba illesztett gyakorlati kurzusok kifejezetten a munkaerőpiacra készítik fel őket, az utolsó félév például teljes egészében kulturális intézményekhez kiszervezett, oktatóink által koordinált szakmai gyakorlat. Fontos, hogy hallgatóink olyan gyakorlatias ismeretekre is szert tegyenek, mint például egy projekt gazdasági kalkulációjának elkészítése vagy a pályázatírás. Gyakorlóhelyeink közül a hallgató magának választhatja ki az érdeklődésének, további céljainak leginkább megfelelőt, ahol tényleges munkát végez. Szegedi gyakorlóhelyeink országosan is meghatározó intézmények, de Budapesten és vidéken is választhat gyakorlóhelyet a végzős hallgató.
– Mennyire piacképes ilyen diplomát szerezni?
– A képzés jó elhelyezkedési lehetőségeket kínál múzeumokban, galériákban, alkotóműhelyekben, illetve a for- és nonprofit szektorban egyaránt, otthonosan mozognak majd a hazai és nemzetközi művészeti közegben, valamint olyan gazdasági ismereteket sajátítanak el, amelyek képessé teszik őket a művészeti és a kreatív iparágak területein a kulturális intézmények menedzsmenttel kapcsolatos feladatainak ellátására, ezen felül elláthatják akár alkotóművészek szakmai képviseletét is.
– A BTK-t gyakran éri az a vád, hogy az ott végzettek nem tudnak elhelyezkedni. Vannak-e erre vonatkozó felmérések?
– Az elhelyezkedéssel kapcsolatos retorika teljesen hamis. A tényleges adatok azt mutatják, hogy a diplomások átlagos elhelyezkedési ideje 4,19 hónap. Az osztatlan tanárszakosok nagyjából 52 százaléka 1 hónapon belül talál munkát, míg a gazdasági és műszaki területen végzettek körülbelül 25-27 százaléka ugyanennyi idő alatt. Jellemzően a többi bölcsész álláskeresési ideje is kevesebb, mint a természettudományos végzettségűeké.
A művészetmendzsmentről az SZTE BTK honlapján is lehet tájékozódni.
Egyre több hallgatót vonz az SZTE.
Link: delmagyar.hu
