Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A szegedi egyetemtörténetről, Klebesberg Kuno munkásságáról és szegedi tudósok hálózatáról indított oktatási célú tematikus weboldalakat az SZTE Klebelsberg Könyvtár. 25 ezer oldalnyi háború előtti szegedi könyv is újonnan olvasható a neten.
Új történeti tartalmakat érhetnek el digitális formában a látogatók az SZTE Klebelsberg Könyvtár weboldalain. A könyvtár a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia pályázat keretében három oktatási célú tematikus weboldalt indított helyismereti órák, iskolai vetélkedők, szakkörök és egyetemre készülő középiskolások számára.
Digitális oktatóanyagok: több történelemórára elég
Az új oktatási site-ok mobil eszközökre felkészített oldalak, amelyeken a szerkesztők meglepően nagy mennyiségű tudásanyagot adnak át ötletes interaktív megoldásokkal. Az anyag a diákfigyelem számára készült: racionálisan, kevés szájbarágással, sok felfedezni valóval, jól elhelyezett fókuszokkal, idővonalakkal, térképekkel és fotókkal, videókkal, kereszthivatkozásokkal, játékokkal, a tanárok számára pedig módszertani segédlettel. A három mikroweboldal bárkinek élvezhető lesz, aki szeret meglepő történeti részletekre találni.
Az Egyetem Szegeden című oldal a Szegedi Tudományegyetem történetét, annak fordulópontjait foglalja össze a korai egyetemalapítási kísérletektől a legújabb időkig, külön összeállítást szentelve 1956 diákmozgalmainak, a rendszerváltozás környéki megújulási törekvéseknek, az integráció és a 2000-es évek fejlesztéseinek időszakának, az egyetemi ifjúsági egyesületek történetének valamint az egyetemi kollégiumoknak. Térképen lehet például nyomon követni az 1990-es hallgatói demonstráció útvonalát. A weboldal végigvisz az egyetemi helyszíneken, külön bemutatva a várostól az 1920-as években megkapott épületeket és az ezután következő Klebelsberg-féle építkezéseket.
A Klebelsberg Kuno élete és munkássága című tematikus oldal szó szerint megidézi egy egykori kultuszminisztert: már csak azért is érdemes fellapozni, mert a Klebelsberg-hagyaték fotói végignézhetők benne életének idővonalán. Az oldalon megvan Klebelsberg családfája, interaktív térkép mutatja azokat a szegedi helyszíneket, telepeket, épületeket, közterületeket, oktatási intézményeket, amelyeknek létrejöttében Klebelsberg Kunónak döntő szerepe volt, valamint külön Dóm téri panorámaképen láthatók alkotásának emlékei. Beszédei, írásai mellett a róla szóló karikatúrák gyűjteménye több élénk történelemórát kitenne. Aki pedig nem tudta, hogy Klebelsberg volt az első magyar sportminiszter, itt utánanézhet, hogy működéséhez majdnem négyezer sporttelep, céllövőpálya, tornaterem és teniszpálya kötődik. Az oldal végigvezet Klebelsberg népiskolai, a tudományos, a könyvtári- és a kultúratámogatási munkásságán is.
A járvány alatt összehozta a könyvtárosokat
A Szegedi tudósok hálózatban című weboldal három szegedi kutatási iskolát vesz szemügyre. A matematikai iskolán, az orvostudományi (azon belül a belgyógyászati és a sebészeti klinikán), valamint a szegedi magyar őstörténetet kutató munkaközösségen keresztül azt mutatja be, hogy kutatók hogyan szerveződnek tudományos hálózatba, hogyan ágazódik le pályájuk, öröklődik tudásuk, és épülnek egymásra teljesítményeik. A digitális anyag egészen különleges oldalakat is rejt: a belgyógyászati klinikáról nemcsak azt tudni meg, hogy ki kinek volt munkatársa, utóda, de a baráti, rokoni kapcsolatokat is, sőt, azt is, hogy Móra Ferencet, Márai Sándort melyik professzor kezelte. Az interaktív weboldal szemléletesen, történetekkel átszőve mutatja meg, hogy a részletekig megalapozott, egymáshoz illesztett kutatásokból hogyan lesz biztos, tanítható tudás. A szegedi egyetem szilárd váza ez a hálózat. Az egymásra felelő tudósi életművek felfedezése jóleső böngésznivaló lesz a konteóktól és hőzöngéstől megcsömörlött olvasónak, a középiskolásoknak pedig felkészítő a szegedi egyetemi élet hagyományaira.
Nagy Gyula főigazgató-helyettes, a projekt vezetője elmondta, a digitális oktatóanyagok készítését a könyvtárosok több hónapos kutatómunkája előzte meg. Az ötleteléstől a kutatómunkáig, a panorámakép-készítéstől a szerkesztésig a teljes tananyagot a könyvtár munkatársai készítették munkaidőn kívül. Kokas Károly informatikai főigazgató-helyettes szerint a 46 munkatársat a járvány idején is „megmozgatta és összehozta” a projekt. Az egyetemtörténeti oldalt Aranyi Zoltán, a Klebelsberg-oldalt Hernek István, a tudóshálózat oldalát Kokas Károly koordinálta, a módszertani segédanyagokat Csengődi Erika készítette. A munkaközösség egy látványos virtuális egyetemi tablóval tervezi a tartalom bővítését. A digitális tananyagokat a könyvtár külön oldalon teszi közzé portálján; itt érhető el a könyvtári alapismeretek tárgy távoktatási anyaga is, amelyet már a járvány első hónapjában elkezdtek összeállítani (ezen azóta 700 hallgató vizsgázott le otthonról).
Szegedi könyvritkaságok a neten
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia pályázaton mintegy 25 ezer oldalnyi szegedi impresszumú régi könyv digitalizálását és ingyenes közzétételét is elvégezte.
Ezek között olyan különlegességek vannak, mint József Attila Nem én kiáltok című verskötete, Juhász Gyula több verseskönyve (Ez az én vérem , Testamentom, Nefelejcs), Móra Ferenc versei, Tömörkény István Célszerű szegény emberek című poszthumusz novelláskönyve, vagy Somlyó Zoltán Dél van című verskötete. Újonnan olvasható digitálisan Lázár György szegedi polgármester Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira című 1909-ben megjelent könyve, Móra Ferenc monográfiája Tömörkény Istvánról, Cs. Sebestyén Károly várostörténeti könyve, A szegedi Palánk, Lőw Immánuel beszédei, Kogutowicz, Károly könyve a Trianon utáni elszakított magyarságról. A Délmagyarország kiadójának háború előtti könyvei között is az újonnan digitalizáltak között van, például Czibula Antal A gazdag város szegénysége című monográfia vagy Vér Györgynek, a Délmagyarország újságírójának naplója a Markó utcai börtönből (ahová az 1923. karácsonyi zsidóellenes csongrádi bombamerényletről írott cikkei miatt zárták). A lista korántsem teljes; itt érdemes keresgélni.
Hasonló pályázat keretében tavaly a Somogyi-könyvtár kezdte el a Szegedi Napló napilap digitalizálását, valamint ugyancsak készített oktatást segítő tartalmakat és ezekhez (androidos) mobilalkalmazást.
A két könyvtár együttműködésében most elkészült a szegedi időszaki kiadványok bibliográfiája is, ami a városban megjelent újságok, folyóiratok későbbi teljes digitalizálásának lesz az alapja. A papír kiadványok formájában rendelkezésükre álló teljes állománynak eddig mintegy 40 százalékát digitalizálták (és tették ingyenesen elérhetővé). Ebben nagy részt jelent a Délmagyarország 1910-2010 közötti állománya. A Szegedi Napló digitalizálása jelenleg is folyik a Somogyi-könyvtárban, de olyan lapok nem érhetők el még digitálisan (legfeljebb nagyon hiányosan és fizetősen), mint a Szegedi Híradó, a Szegedi Friss Újság vagy a Szegedi Új Nemzedék.
Az SZTE Klebelsberg-könyvtárban újabb történeti fotók szkennelésével is végeztek, mintegy 7000 új kép jelent meg az intézmény Médiatéka oldalán. A könyvtárban virtuális kiállításon dolgozták fel azokat a személyes tárgyakat, fotókat amelyeket a nemrég Szegedre látogatott Karikó Katalin adományozott az intézménynek.
Link: delmagyar.hu
