Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Újabb, kétezer éves holt-tengeri bibliai tekercsdarabokra bukkantak néhány hete a Júdeai-sivatagban, rajtuk 12 kispróféta írásainak részleteivel. Az elsőket 1947-ben találták meg, az akkor felfedezett tekercsek a világ legkorábbi bibliai kéziratait tartalmazzák, méghozzá Krisztus idejéből. Az effajta töredékek nemcsak a tudósok, de az átlagember fantáziáját is megmozgatják, sokak számára pedig – változatlanságuk miatt – a Biblia isteni sugalmazottságát is bizonyítják.
A holt-tengeri tekercsek története megtalálásuktól kezdve a múzeumba jutásukig önmagában kalandfilmbe illik, miközben akkora a jelentőségük a zsidó–keresztény világ számára, hogy létük számos legenda és összeesküvés-elmélet táptalaja. Kétezer év távlatából sok kérdés nyitva is maradt, a tekercsek egy része nagyon összetöredezett, bizonyos szövegekből csak többféleképpen értelmezhető részletek maradtak fenn. Az eredeti mellett rendre felbukkannak hamisítványok is, így aztán a lelkes érdeklődő könnyen kezd elméleteket gyártani velük kapcsolatban a frigyláda hollététől Jézus feleségén át az olyan eltitkolt tekercsekig, amelyeket kellemetlen tartalmuk miatt a Vatikán vagy Izrael tart vissza – esetleg mindkettő.
– Azt szoktam mondani a hallgatóimnak, hogy ha a nap bármelyik órájában bekapcsolják a televíziót, biztosan lesz az ismeretterjesztő csatornák valamelyikén egy műsor a Római Birodalomról vagy valamelyik bibliai könyvről és ezek kapcsán a holt-tengeri tekercsekről. Ezek mindig népszerű témák, bár a ránk áradó információkat nem árt kritikával kezelni – mondja dr. Dávid Nóra, a Szegedi Tudományegyetem ókortörténész-adjunktusa is, aki a kumráni közösség halottkultuszáról írta a disszertációját; ehhez a közösséghez köthető a holt-tengeri tekercsek jelentős része.
Az igazság a konteókhoz képest igen pőre, habár jelentősége óriási: a holt-tengeri tekercsek között van az Ótestamentum legrégebbi, majdnem teljes változata Krisztus korából (Eszter könyve kivételével). Addig csak a IX–X. századból fennmaradt kéziratokat ismertünk az Ószövetségből, vagyis ezer évvel későbbről.
Kincskeresők és hamisítók
– Az ezeket rejtő első agyagedényeket egy Farkasnak becézett, írástudatlan beduin kecskepásztor 1947-ben találta meg véletlenül. Utána többször cseréltek gazdát, nehezen jutottak el a megfelelő kezekbe, és ahogy kiderült, hogy ezzel pénz lehet keresni, a beduin sírrablóktól a nyugati kincskeresőkön át a hivatásos régészekig mindenki igyekezett megtalálni a többit – meséli Dávid Nóra. – Volt, hogy apróhirdetésben próbálták eladni a darabokat; a híres Réztekercset a küszöb alá rejtve őrizgették, ezért nagyon összetöredezett, és sorban bukkantak fel a hamisítványok az eredeti darabokkal váltakozva. Közben a tudományos világ eleinte nem igazán akarta elhinni, hogy ilyen kulturális kincs valóban létezhet, öt-tíz év volt, mire rájöttek, miről is van szó. Izrael állam születésének előestéjén az egyes területek tulajdonjoga is kérdéses volt; a szövegeket sokáig elemezték, csak a nyolcvanas években publikálták őket, ez nyilvánvalóan rengeteg muníciót adott a konteók gyártásához. És ezeket csak erősítette, hogy kincsekről is szó van az írások között, a küszöb alatt rejtegetett Réztekercs például egy leltárnak tűnik, ami bizonyos helyszínekhez rendel elrejtett tárgyakat, amelyeket eddig nem talált meg senki.
Link: demokrata.hu
