Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
1581. május 12-én Báthory István megalapította a jezsuita kollégiumot, amely a mai Szegedi Tudományegyetem jogelődje. A 440 éves évforduló alkalmából milliárdos beruházások indulnak Szegeden, és centenáriumi ünnepségsorozatot rendeznek.
440 éve az oktatás és a tudomány szolgálatában, 100 éve Szeged és a régió fejlődéséért – ezzel a jelmondattal szervez centenáriumi ünnepségsorozatot a Szegedi Tudományegyetem 2021. szeptember 1. és 2022. szeptember 1. között. Ezt Rovó László, az egyetem rektora és Zakar Péter, az egyetem rektorhelyettese jelentette be szerdán Báthory István, az egyetem alapítójának mellszobránál, amit meg is koszorúztak az egyetem létrehozásának 440. évfordulója alkalmából.
– 1581. május 12-én Báthory István erdélyi fejdelem megalapította a jezsuita kollégiumot Kolozsváron, amely a mai Szegedi Tudományegyetem jogelődje. Az egyetemek története akkoriban is elég viharos volt, a jezsuitákat elűzték, a rendet a birodalomban feloszlatták, de Kolozsváron megmaradt a felsőoktatásnak a hagyománya, majd 1872-ben Ferenc József uralkodása alatt született újjá az egyetem. Azt követően 1919-ben a tanárok jelentős részének menekülnie kellett Kolozsvárról, végül 1921-ben Szeged befogadja ezt az egyetemet, és egy új oktatási, kulturális centrum jön létre a városban – emlékeztetett Zakar Péter.
Kiemelte, a Szegedi Tudományegyetem büszkén vallja magát a Báthory alapította kollégium és részben a kolozsvári egyetem utódjának is. Hozzátette, a mai kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem vezetőivel arra törekednek, hogy egy sikeres következő időszakot tudjanak együtt megalapozni.
Ezt követően Rovó László bejelentette, hogy az ünnep alkalmából saját, kormányzati és uniós forrásokból olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amik nemcsak az egyetem, hanem Szeged és a dél-alföldi régió számára is meghatározóak lesznek.
– Létrejön a Science Park, tudományos laborok épülnek 50 milliárd forint értékben, és szintén mintegy 50-80 milliárd forint értékben néhány éven belül az egyetem tudományos eszköztári infrastruktúrája, épületei, oktatási lehetőségei minden tudományterületen megújulnak. Új arculatot kap a jogi, a zeneművészeti és a bölcsészettudományi kar épülete is, megtörténik a Fejközpont építésének előkészítése, megújul az orvosi képzést szolgáló Elméleti Tömb, és beruházások kezdődnek a klinikákon is – emelte ki a rektor.
Emellett az ünnep alkalmából 118 rendezvényt szerveznek jövő őszig, a legkiemeltebb ezek közül az egyetem napja lesz november 13-án. Többek közt kiállítás nyílik a Klebelsberg Könyvtárban, a magyar tudomány ünnepén is az évforduló áll majd az előadások középpontjában, megtartják a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar névadó ünnepségét a Szegedi Nemzeti Színházban, és mellszobrot állítanak Dávid Lajosnak.
Link: delmagyar.hu
