Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem gyökerei a 16. századi Erdélybe nyúlnak vissza. Miután 1541-ben a török elfoglalta Buda várát, az erdélyi fejedelemség lett a Magyar Királyság történeti hivatásának örököse, másfél évszázadon át a magyar szellem művelődési és tudományos életének központja, melynek egyik leghatalmasabb tényezője a magyar iskola.
Az erdélyi egyetem eszméje Báthory István (1533 – 1586) uralkodása alatt öltött testet. A katolikus Báthory Erdély kiemelkedő államférfija és fejedelme (1571), majd Lengyelország királya (1579), egyben Litvánia nagyhercege. Rettenetes Iván orosz cár hadait többször is diadalmas hadjáratban verte vissza. A lengyelek máig is egyik legnagyobb királyukként tisztelik. Krakkói sírja a Wawelben a lengyelek és magyarok közös nemzeti emlékhelye. Báthory lengyel királyként egy pillanatra sem feledkezett meg erdélyi származásáról.
Báthory a páduai egyetemen tanult. Habsburg fogsága idején (1565) – mint hívő katolikus – került közelebbi kapcsolatba a Jézus Társasággal, a jezsuitákkal, akik lelki vigaszt nyújtottak számára és igen nagy hatással voltak rá, különösen a kivételes képességű, devecseri születésű Szántó István (1541 – 1612). Szántó kezdeményezésére a pápa már 1580-ban Collegium Hungaricumot létesített Rómában.
A jezsuita rendet a lángoló lelkű baszk Loyolai Ignác alapította 1534-ben. Jelmondata: „Mindent Isten nagyobb dicsőségére!” Az igen hosszú, 14 éves képzési idő után céljaikat rendkívüli alapossággal, szervezetten és eredményesen hajtották végre. Számos egyetemet alapítottak világszerte, amelyekben egységes tanrend, „Ratio Studiorum” szerint folyt az oktatás. Modern katolikus oktatási rendszerünk megalapozói a jezsuiták. Ők nevelték többek között Zrínyi Miklóst, a költőt és hadvezért, és II. Rákóczi Ferencet is.
Báthory lengyel királyként először a litván Vilnában a jezsuiták iskoláját fejlesztette tovább egyetemmé (1579), mely egyetem ma is működik, és a hajdani Szovjetunió legrégebbi egyeteme volt.
Ezt követően a jezsuiták segítségét kérte régi, dédelgetett tervének, egy erdélyi egyetemnek a megvalósításához. Elsőként Szántó Istvánt, majd a spanyol származású Sunyer Ferenc lengyelországi jezsuita provinciálist, a vilnai egyetem rektorát kérte meg. Sunyer Ferenc lengyel csapata, melyben olaszok és németek is voltak, 1579. október 1.-én érkezett Kolozsmonostorra. 1580. február 20.-án Szántó is megérkezett hatodmagával Rómából. Az itt létesített intézetük középfokú iskola volt. 1581 áprilisában már Kolozsvárra is beköltöztek, ahol megkapták a ferencesek elhanyagolt kolostorát (ma a református kollégium telke) és egy klarissza apácakolostort a Farkas utcában. A jezsuita intézet 1581. május 10.-én nyílt meg, melyet május 12.-én, 440 éve, Báthory István Vilnában kelt alapító levelével egyetemi rangra emelt. Az egyetemnek két fakultása volt: hit-és bölcsészettudományi. Első rektora a lengyel Vangrovitius, nevesebb tanárai a magyar Szántó, Thormány Mátyás, Ladó Bálint, a székelyek apostola és Leleszi János, a német Pusch János, Schreck Farkas, az olasz Odelschalci Alajos és Sfondrato, a lengyel Justus Rabbus. Az egyetem megszervezésében oroszlán része volt az olasz-vatikáni, kiváló jezsuita diplomata, Possevino Antalnak, aki már több hasonló intézményt szervezett.
A tanári kar Padovában, Rómában és Párizsban tanult, így a kolozsvári egyetem szellemisége az itáliai humanista-barokk műveltségben gyökerezett. Alapító levele szerint ennek az egyetemnek jogai, ékessége és kitüntetései olyanok legyenek, mint a keresztény világ többi iskolájának: „Mindazok, kik a theologiai és bölcseleti karokban a széptudományokat, zsidó, görög és latin nyelveket dicsőségesen végezték el s tökéletes tudományra tettek szert, baccalaureusok, magisterek vagy doktorok lehessenek; s ez a fokozat éppen annyi jogot, méltóságot és díszt adjon nekik, mintha csak olasz, francia, spanyol vagy német akadémián nyerték volna.” A kolozsvári akadémia jelentőségét növeli, hogy a XVI. század végén, magyar földön egyetlen felsőfokú iskolaként működött. Itt tanult Pázmány Péter is, aki esztergomi érsekként 1635-ben Nagyszombaton egyetemet alapított, mely később fővárosunkba költözött és a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elődje. Így valójában ezen budapesti egyetemek bölcsője is Kolozsváron ringott. Mária Terézia a Báthory-egyetemen 1774-ben jogi, 1775-ben orvosi kart létesített. 1872-ben a Báthory egyetemből fennmaradt Jogakadémia és Orvos-sebészi Tanintézet talaján megalakult a Ferencz József Tudományegyetem, mely 1919-ben menekülni kényszerült a fővárosba, majd Szegedre, ahol 1921-ben nyílt meg az itt otthonra talált egyetem. Felépítésében és megszervezésében gr. Klebelsberg Kunó (1875 – 1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter (1922 – 1931), Szeged országgyűlési képviselője (1926 – 1931) szerzett elévülhetetlen érdemeket.
Link: szegedma.hu
