Vajon létezhet élet a Földön kívül?

A csillagászati megközelítés a földön kívüli élet kutatása során mindenekelőtt az életet lehetővé tevő körülményeket keresi, mint többek között a víz, a megfelelő hőmérséklet és légkör, az energiaforrások és a kémiai elemek, mint a szén, a nitrogén vagy a hidrogén előfordulása – fejtette ki Szalai Tamás csillagász a Szegedi Csillagvizsgáló pénteki újranyitásakor tartott előadásában.

Nem kizárt

Mindez együtt, egyszerre a Naprendszerben csupán a Földön adott, ám közülük egyes feltételek más bolygókon vagy azok holdjain is előfordulnak.

– A Mars jégsapkáinak zöme szárazjég. Óriási meglepetés volt, mikor kiderült, hogy a jégsapkák mélyebb rétegeiben van vízjég is, tehát kell lennie víznek is a mélyben – mondta a csillagász, aki másik példaként a Jupiter és a Szaturnusz jégholdjait említette.

– E holdaknak a külseje meg van fagyva, de elképzelhető, hogy a belsejükben folyékony víz van. Egy űrszonda megfigyelte, amint a Szaturnusz egyik jégholdján az egyik kráterből vízmolekulák lövelltek ki. Ezeken az égitesteken akár meglepően sok víz is lehet a jégréteg alatt – magyarázta.

További érdekességként a Szaturnusz Titán nevű holdját említette, ahol a mínusz 180 Celsius-fokos átlaghőmérsékleten metánfelhőkből metáneső esik.

– A metán szénből és hidrogénből épül fel, melyek az élet apró építőkockái – közölte.

Leküzdhetetlen probléma

Elmondta: ma már több ezer csillagot és bolygót ismerünk, ám a Naprendszerünkön kívüli kutatásnak jelenleg számunkra áthidalhatatlan gátat szab a távolság problémája.

– Egy tapsolásnyi idő alatt egy fénysugár hét és félszer meg tudná kerülni a Földet. A hozzánk legközelebbi csillagot a fény négy év alatt éri el, a jelenleg létező leggyorsabb űrhajónk ugyanezt az utat körülbelül százezer év alatt tenné meg. Ha a Tejútrendszer egyik végéből a másikba szeretnénk utazni, az a fénynek lenne százezer év. A szomszéd galaxis, az Androméda fénysebességgel kétmillió év távolságra van tőlünk – magyarázta a szakértő, majd hozzátette: így a tudósoknak kizárólag Naprendszerünkben van lehetőségük kutatni az élet lehetőségeit és nyomait.

– Több száz milliárd galaxist ismerünk. Óriási pazarlásnak hangzik, hogy nem lehetne máshol élet, mint a Földön. Egymás megtalálása viszont hihetetlenül nehéz ügy – összegezte.

Fényvitorla

Érdekességként említett egy orosz milliárdos által finanszírozott, Áttörés projekt nevezetű kutatást.

– Kitalálták, hogy rettenetesen pici űrszondákat kellene építeni, és azokat óriási, speciális vitorlákkal ellátni, melyeket nem a szél fújna, hanem a nap fénye sodorna. E pici eszközöket a számítások szerint fel lehetne gyorsítani akár a fénysebesség egyharmadáig is, tehát 12 év alatt eljutnának a szomszéd csillagig – fejtette ki a csillagász, majd hozzátette: a két legfőbb probléma azonban az elképzeléssel, hogy egyelőre nincs megoldás a szondák ütközésvédelmére, valamint arra, hogy céljukat elérve, hogyan lassítsák le azokat, hogy fotózni tudjanak.

Link: delmagyar.hu