Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Központ munkatársai egy olyan speciális molekulát fejlesztettek ki, amely a biológiai hatóanyagokhoz kapcsolva trójai falóként képes a molekulákat a sejtbe juttatni. Felfedezésük többek között a daganatos betegségek kezelésében jelenthet áttörést.
Bizonyos daganatos és autoimmun betegségekben már eddig is megoldást nyújtottak a modern biológiai terápiás kezelések, azonban ezek a hatóanyagok csak a sejteken kívüli célpontokat tudják támadni. Napjainkban a gyógyszerfejlesztés egyik legnagyobb kihívását az jelenti, hogy hogyan lehetséges a fehérje alapú gyógyszereket a sejten belülre juttatni, hiszen a jelenleg elérhető ilyen készítmények csak a sejten kívüli célpontokat képesek elérni.
Új lehetőség a betegségek kezelésében
A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet kutatói együttműködésben a Szegedi Biológiai Központ munkatársaival egy olyan speciális molekulát fejlesztettek ki, amely a biológiai hatóanyagokhoz kapcsolva trójai falóként képes a molekulákat a sejtbe juttatni. A módszer új lehetőséget nyithat eddig megoldatlan betegségek kezelésében. – Az elmúlt években azon dolgoztunk, hogy nagyobb méretű fehérjét vigyünk a sejten belülre, egy általunk tervezett hordozó molekulával. A „csali” molekula trójai falóként hatol át a sejtmembránon, egy olyan útvonalon, amelyet például a kolera és a tetanusz toxinja, vagy bizonyos vírusok is kihasználnak – magyarázta Imre Norbert, a kutatócsoport tagja.
Megtalálta a bejáratot
Martinek Tamás, a Vegytani Intézet vezetője elmondta, a sejtmembrán bemélyedései különböző útvonalakon juttatják be a molekulákat a sejtbe. – Az általunk vizsgált speciális molekula felismeri ezeket a bejáratokat, így az antitestet úgy tudjuk bejuttatni a sejtbe, hogy az nem bontja le. Egy olyan anyagot kellett találnunk, ami hozzáragasztja az antitestet a sejt megfelelő bejáratához – fejtette ki.
Szabadalmi bejelentést nyújtottak be
Horváth Péter, az SZBK Biokémiai Intézetének igazgatója hozzátette, egy új mesterséges intelligencián alapuló módszert fejlesztettek ki, amely a képanalízis és a képi tanulás kombinációját használja arra, hogy megtalálja a sejteket. Ezzel tudták ellenőrizni, hogy sikerült kollégáik kísérlete, vagyis hogy a molekulák valóban bejutnak a sejtbe. A tudományos eredmény kapcsán a Szegedi Tudományegyetem és az SZBK szabadalmi bejelentést nyújtott be.
Link: delmagyar.hu
