Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Személyre szabott orvoslás és sokkal hatékonyabb onkológiai kezelések kutatás-fejlesztései - ezt várják a jövőben a Szegedi Tudományegyetem biológiai mintatárolási igényeit kiszolgálni hivatott, 2020 tavaszára elkészülő biobanktól. Az épületbe egy 19 millió minta tárolására alkalmas, több mint 3 milliárd forint értékű robotizált berendezés kerül.
Magyarországon egyedüliként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) csatlakozott az Európai Unió tagállamainak biobanki tevékenységét felügyelő Biobanking and BioMolecular Resources Research Infrastructure-European Research Infrastructure Consortium (BBMRI-ERIC) infrastrukturális hálózatához. Az erről szóló megállapodást 2020. január 21-én írta alá Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja és Erik Steinfelder, a BBMRI-ERIC vezérigazgatója.
A világ egyik legnagyobb rákkutató intézete 3 milliárd forintos eszközzel támogatja a szegedi fejlesztést
További szakmai elismerést jelent, hogy a világ egyik legnagyobb rákkutató programjának európai vezetője, a svédországi European Cancer Moonshot Lund Center szintén támogatja a fejlesztést. A szegedi egyetem biobanki tevékenységéhez kapcsolódó oktatási, betegellátási és kutatási folyamatok magas színvonala és nagy potenciálja miatt a Spartacus Cancer Foundation alapítvány a világ élvonalába tartozó, modern, robotizált mintatároló rendszert adományozott az egyetemnek. A több mint 3 milliárd forint értékű automata berendezés 19 millió minta tárolására alkalmas.
Az eszköz a Szegedi Tudományegyetem új biobankjában kap helyet, melynek alapkövét 2020. január 21-én tette le Dr. Horváth Zita, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja, Erik Steinfelder, a BBMRI-ERIC vezérigazgatója, Prof. Dr. Markó-Varga György, a European Cancer Moonshot Lund vezetője és John Les Corps, a Spartacus Cancer Foundation alapítvány alapító tagja.
– A biológiai minták gyűjtésének és tárolásának több mint 75 éves múltja van a Szegedi Tudományegyetemen, a minták számos klinikai, orvosbiológiai és élettani kutatás alapjait jelentik – fogalmazott Prof. Dr. Rovó László rektor. Hozzátette, a biológiai minták tárolása a világon mindenhol jelentős technológiai fejlődésen megy keresztül, ezért a globális egészségügyi fejlődésnek megfelelően az SZTE-n több éve zajlik szakmai, infrastrukturális és minőségirányítási fejlesztés a biobanki tevékenységek területén.
– A BBMRI-ERIC jelenleg 20 országot foglal magában, ez mind méretében, mind pedig eredményességét tekintve az egyik legnagyobb európai kutatási infrastruktúrának számít – mondta Erik Steinfelder, a BBMRI-ERIC vezérigazgatója. Hangsúlyozta, hogy bár Magyarország nem tagja a szövetségnek, ugyanakkor a szegedi fejlesztések és tudományos eredmények ismeretében a szövetség döntése alapján Magyarországról egyedüli intézményként az SZTE közvetlenül csatlakozhat a hálózathoz. Ennek köszönhetően Magyarország ezen az új innovatív kutatási területen is fontos nemzetközi szereplőként képviseli az oktatás-kutatás-betegellátás hármas egységén alapuló kiválóságot.
Világszinten is jegyzett kutatók és szakemberek érkezését várják Szegeden
Számos nagy volumenű nemzetközi kutatás-fejlesztési programhoz való csatlakozás és új EU-s pályázati forrásokhoz való hozzáférés lehetősége teremtődik meg a szegedi egyetemen az új biobanki épülettel és a BBMRI-ERIC infrastrukturális hálózat támogatásával – hangsúlyozta Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. Kiemelte, az új infrastruktúra szervesen kapcsolódik az SZTE nemzetközi oktatási, kutatási és egészségügyi tevékenységéhez, így hosszú távon erősíti az intézmény nemzetközi kapcsolatait a European University Alliance for Global Health programban. Emellett támogatja a Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine európai uniós H2020-as pályázatot és az egyetemi elméleti és klinikai kutatócsoportokat. Hozzátette, az új kompetencia központ elősegíti azt is, hogy világszinten elismert kutatók, szakemberek érkezzenek Szegedre, hozzájárulva ezzel új nemzetközi kutatási projektek elindításához.
ITM: a szegedi egyetemi fejlesztés illeszkedik a minisztérium törekvéseibe
– A szegedi egyetem markáns helyet foglal el Magyarország és Európa felsőoktatási térképén, ezért az itt kialakuló biobanknak összetett hatása lesz a magyar felsőoktatásra – hangsúlyozta Dr. Horváth Zita, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette, az SZTE biobank kialakítása azt bizonyítja, hogy jelentős tudományos munka zajlik az intézményben, amit nemzetközi szervezetek is elismernek és támogatnak. A fejlesztés alátámasztja az Innovációs és Technológiai Minisztérium azon törekvését, hogy a felsőoktatási intézmények innovációs és tudásközpontként működjenek, vagyis egyszerre végezzenek oktatási, kutatási és gyógyítási tevékenységet is.
A biobank haszna: a betegségek által érintett szövetekből minták nyerhetők
– A biobanknak köszönhetően minőségi ugrás várható azokban a kutatás-fejlesztési tevékenységekben, amelyek humán szövetminták felhasználására épülnek. Az egyes betegségek patomechanizmusának megértéséhez ugyanis szükség van arra, hogy a betegség által érintett szövettípusból mintát vegyenek az orvosok. Az alapkutatási eredmények kutatás-fejlesztésben történő hasznosításával pedig új terápiás és diagnosztikai megoldásokat dolgozhatnak ki a szakemberek – tudtuk meg Prof. Dr. Széll Mártától, az SZTE stratégiai rektorhelyettesétől, a biobank vezetőjétől.
Szövetmintáktól a személyre szabott orvoslásig: ezt hozza a jövő
Hozzátette, a daganatos és a súlyos krónikus népbetegségek esetében az elmúlt évtizedek legnagyobb kihívását a személyre szabott terápiák kifejlesztése jelentette. Ennek klinikumba való alkalmazásához elengedhetetlen a betegminták gyűjtése, biobankban történő tárolása és vizsgálata. Hangsúlyozta, az SZTE biobanki tevékenysége nem csupán a minták fizikai tárolását jelenti, hanem az ehhez kapcsolódó betegadatok kezelését is és a szigorú szabályozásoknak való megfelelést is.
A Szegedi Tudományegyetem új biobankja, kiegészülve a modern mintatároló berendezéssel, világszínvonalon látja el az SZTE biológiai mintatárolási és kapacitási igényeit a következő évtizedekben. A kompetenciaközpont és a BBMRI-ERIC hálózathoz való csatlakozás olyan új lehetőségeket biztosít az SZTE számára, ami alapján a szegedi biobank Magyarország és a régió vezető biobankjává válhat. Ezzel az SZTE-n is megteremtődik az egyik legfontosabb feltétele a személyre szabott orvoslás eljárásainak bevezetésére, a jobb egészségügyi ellátásnak, a betegségek koraibb felismerésének és a gyorsabb, eredményesebb és hatékonyabb onkológiai kezelések kutatás-fejlesztésének.
Link: origo.hu
