Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Névtelen adatokat gyűjt Röst Gergely szegedi matematikus és csapata. Az általuk megalkotott járványmodellel igyekeznek megjósolni a koronavírus terjedésének ütemét és mértékét. A szegedi kutatók azt kérik, hogy a kérdőívet lehetőség szerint naponta töltsük ki, ezzel segítve a járvány megfékezését.
A Szegedi Tudományegyetem matematikusai még év elején kezdték el vizsgálni azt, hogy a Kínában kitört járvány más országokban milyen valószínűséggel okozhat megbetegedéseket. Boldog Péter, Tekeli Tamás, Vizi Zsolt, Dénes Attila, Bartha Ferenc és Röst Gergely egy háromfázisú modellt alkottak. Elsőként egy differenciálegyenlet-rendszer segítségével adtak becslést az összes kínai eset várható számára, majd a nemzetközi légiforgalmi adatok alapján, azt becsülték meg hány fertőzött utazó érkezhet Kínán kívüli célállomásokra. A modell harmadik fázisa pedig egy olyan folyamat, amelynek segítségével leírható a betegség terjedése a célországban a kezdeti időszakban, és kiszámítható a járvány kitörésének valószínűsége.
A légiforgalmi adatok alapján megállapították, hogy Olaszország Európán belül az egyik legkockázatosabbnak terület, ezért a modellek alapján számítani lehetett egy ottani járványra. Az is várható volt, hogy inkább Milánóban bukkan fel az új koronavírus, mint Rómában, mint ahogy az is, hogy Dél-Amerikában Brazília lesz az első ország, ahol először megjelenik a betegség. Az utazási modell segítségével Röst Gergely a New Scientist tudományos lapnak nyilatkozva már február 22-én úgy becsülte, hogy Iránban 1600-2400 fertőzött lehet a hivatalosan jelentett 28 helyett. Később beigazolódott ennek helyessége, és Irán komoly gócponttá vált.
A szegedi kutatók most itthon is adatgyűjtésbe kezdtek, nemrégiben létrehoztak egy kérdőívet Magyar Adatszolgáltató Kérdőív (MASZK), – mely ide kattintva érhető el – címmel, amelynek célja, hogy felmérjék a lakosság kapcsolattartási szokásait. Ezáltal olyan adatbázist építsenek ki, amely segít megérteni a vírus terjedését. A kérdések két csoportra oszlanak a demográfiai adatokra és a napi tevékenységgel összefüggő kérdésekre. Többek között olyanokra, hogy a koronavírus-járvány Magyarországon való kitörése előtt egy átlagos hétköznapon nagyjából hány emberrel töltöttünk együtt legalább negyed órát a különböző korcsoportokból. A szegedi kutatók azt kérik, hogy a második csoportba tartozó kérdéseket lehetőleg naponta töltsük ki – természetesen névtelenül – ezzel is segítve az a járvány megfékezését, kontroll alatt tartását.
Link: delmagyar.hu
