Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Amíg a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet Alkalmazott Matematika Tanszékének diákjai tanáruk vezetésével kidolgoztak egy matematikai módszert, amellyel pontosan modellezhető a Zika-vírus terjedése, addig a Bolyai Intézet egy másik oktatója laboratóriumi hidrogéngenerátorral nyert innovációs Oscart.
Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének kutatója és kollégái, valamint az egyetem partnercége rangos elismerést, innovációs Oscart nyert az Egyesült Államokban a piacon egyedülálló hidrogéngenerátorral. Az eszköz képes a szén-dioxidot hasznos anyaggá alakítani azelőtt, hogy a levegőbe kerülne, segítségével pedig kiválthatók a gázpalackok a laboratóriumokban. A szegedi kutatócsoport berendezése bekerült a világ száz legfontosabb innovációja közé.
„Vizet bontva elektrolizálunk, s így állítjuk elő a hidrogént a H-Genie berendezéssel. Jelenleg ez az egyetlen olyan generátor a piacon, amely nagynyomású hidrogént képes előállítani” – mondta Janáky Csaba az M5 Multiverzum című műsorában.
Hozzátette, az eljárás azért fontos, mert korábban ezt csak hidrogénpalackokból lehetett kinyerni.
„Ez most megoldódik azzal, hogy egy víztartályt feltöltünk desztillált vízzel, lezárjuk, beállítjuk a készüléken, hogy milyen sebességgel szeretnénk termelni a hidrogéngázt, és azt, hogy mekkora nyomáson szeretnénk, hogy kijöjjön” – fogalmazott a kutató.
Mivel a keletkező gáz raktározza a folyamatba befektetett energiát, a készülék a vegyiparban felmerülő energiatárolási nehézségekre is megoldást jelenthet. Ám ehhez nagyobb teljesítményre lehet szükség. Éppen ezért már zajlanak a komolyabb változatok kidolgozása a csoportvezető hallgatói és a fejlesztésben részt vevő ipari partner segítségével.
Modellezték a Zika-járvány terjedését
Az egyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének kutatói eddig nem látott pontossággal modellezték a közelmúltban Dél-Amerikában pusztító Zika-járvány terjedését.
Dénes Attila, a tanszék tudományos munkatársa elmondta, biológiai és matematikai szempontból is különösen érdekes volt a kutatás, mivel a Zika szúnyogcsípéssel terjed, de más szúnyogcsípéssel terjedő betegségekkel, például a dengue lázzal vagy a maláriával ellentétben ez a betegség nemi úton is elkapható. Éppen ezért több tényezőt is figyelembe kellett venniük a modellezéskor.
Több matematikai modell is született
A Zika-vírus a várandós nőkre jelenti a legnagyobb veszélyt, komoly magzati károsodást okozhat az egyébként enyhe lefolyású betegség. Ezért fontos terjedésének leírása, amelyre már több matematikai modell is született.
Dénes Attila elmondta, „kutatása alatt talált olyan modellt, amely figyelembe vette a nemi úton való terjedést, találkozott olyannal is, amely szem előtt tartotta, hogy a Zika-vírussal fertőzöttek, miután felgyógyultak nemi úton akár hónapokig is terjeszthetik a betegséget”. Hozzátette, „úgy találtuk, hogy még egy modell sem született, amely az összes, jelentősnek tartott tényezőt figyelembe venné”.
Ennek a modellnek a megalkotására vállalkozott az egyetem három doktorandusz és egy tanár szakos hallgatója Dénes Attila vezetésével.
Link: hirado.hu
