Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„A kiválogatás akkor fog elkezdődni, amikor a tudományos programok összeillesztése lezárul, és tudjuk, hogy mihez keresünk embert. Senki nem maradt még le" – jelentette ki Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Spirit FM Spirit Show műsorában. A majdani űrhajós kiválasztásának részleteiről pedig Dr. Grósz Andor, a Szegedi Tudományegyetem, Repülő-és Űrorvosi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára beszélt az adásban.
Mint ismert, megkezdődött egy hosszú távú tudományos misszió, amelynek célja, hogy az évtized közepéig magyar kutatóűrhajóst küldjenek a Nemzetközi Űrállomásra. Utoljára 40 évvel ezelőtt járt magyar a világűrben Farkas Bertalan személyében a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. Most újrázni készül Magyarország, és ahogy annak idején a szovjetekkel, ma is az oroszokkal készül az együttműködés. Ez utóbbit tavaly decemberben jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amikor Dmitrij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával megállapodott a felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának és kiképzésének megkezdéséről.
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos most elárulta, hogy jelenleg is zajlik az orosz-magyar vegyes bizottság felállítása a következő ülésre, amelyet várhatóan augusztus végén vagy szeptember elején tartanak meg videókonferencia keretében. „Egyeztetni kell a pontos tartalmat" - mondja Ferencz Orsolya. Magyarország jelenleg három tudományterületen tud komoly értéket felmutatni: az űrélettani és gyógyszerészeti kutatások, az anyagtudományok-anyagtechnológiai vizsgálatok, és a Föld környezetének vizsgálata. Mind a három területhez komoly program-javaslatot küldtek ki az orosz félnek, akik most mérlegelik és összeillesztik a saját tudományos tervükkel.
A kiválogatás tehát akkor fog elkezdődni, amikor a tudományos programok összeillesztése lezárul, és tudni lehet már pontosan, hogy mihez keresik a szakembert.
„Tudni kell, hogy milyen időtartamú lesz a misszió, két hónap-három hónap-négy hónap. De azt is tudnunk kell, hogy pontosan milyen területekre fókuszálunk. Senki nem maradt le" – hangsúlyozta a miniszteri biztos.
Nem a szuperegészséges embereket keresik
Amennyiben tehát a magyar és az orosz fél megegyezik a misszió konkrét tudományos tartalmáról, megkezdődhet a toborzás. A kiválasztással kapcsolatban Grósz Andor kihangsúlyozta, hogy míg annak idején a fizikai alkalmasság elsőbbséget élvezett a pszichológiai képességekkel szemben, addig ma megfordult a trend. Mára a pszichológia jelentős szerephez jutott. A kiválasztási folyamat egy nagyon részletes pszichológiai vizsgálattal kezdődik, amely akár eltarthat két napig is. Egy pszichológusokból álló csapat állítja össze a vizsgálatot, amelynek computeres és szimulátoros része is van. A kiválasztásért felelős orvosok egyikeként Grósz Andor elárulta, hogy a mai napig alkalmazzák a Bárány-féle forgószékes tesztelést is. De míg egy sima pilótajelöltnél csak 30 másodpercig kell egyik és másik irányba forgatni a széket, addig az űrhajós jelölteknél ez az idő 10 perc. Eközben pedig a szemmozgásnak a reakciójából következtetnek a jelöltnek milyen mértékű a szenzibilitása.
Mint mondja, nem a szuperegészséges embereket keresnek. Attól függetlenül, hogy a csapat a Marsra, vagy a Nemzetközi Űrállomásra készül egymásra vannak utalva, és egymást kiegészítve tevékenykednek. Ráadásul össze vannak zárva akár több hónapra is, mivel a jelenlegi misszió – Farkas Bertalanék 8 napjához képest – hosszabb időt szándékozik tölteni a világűrben. Így nem mindegy, hogy milyen pszichés kvalitásokkal rendelkeznek a csapat tagjai, mert egy valaki instabilitása meg tudja hiúsítani az egész programot.
„Nem szabad beültetni egy ilyen feladatra valakit, aki ugyan fizikailag alkalmas lenne, de pszichésen nem bírná a terhelést" – hangsúlyozza Grósz Andor.
Ebből pedig az következik, hogy csak az a jelölt folytathatja a kiválasztási procedúrát a hagyományos klinikai-orvosi vizsgálatokkal, illetve az úgynevezett repülő-orvosi funkcionális diagnosztikai vizsgálatokkal, aki átmegy előbb a pszichológiai vizsgálatokon.
Fizikailag vannak paraméterek, mint például, hogy a majdani második magyar űrhajós nem lehet magasabb 190 centiméternél, és 50-90 kiló között kell lennie a testsúlyának. A miniszteri biztos továbbá hozzátette, hogy mindenképpen rendelkeznie kell felsőfokú végzettséggel, és nem hátrány a természettudományos szakirány sem.
„Úgy kell elképzelni, hogy egy nagyon komoly tudományos olimpiát meg egy sport olimpiát összeraknánk, és a kettőt együtt kell megnyerni" – fogalmazott Ferencz Orsolya.
Az érzés, amikor már nem látjuk a Földet
Magyar kutatók vizsgálták azt a pszichés töréspontot, amely akkor jön létre, amikor az ember tényleges vizuálisan elveszti a látóköréből a Földet. Ferencz Orsolya emlékeztetett arra, hogy az eddigi missziók a Holdig jutottak, ahonnan még látni a Földet. Ám egy esetleges Mars-missziónál már megtörténik az a szituáció, hogy eltűnik a Föld. Tehát a mentális terhelhetőség nagyon komolyan esik a latba, hiszen óriási kockázattal jár egy ilyen misszió. „Ott nincs visszaút. Ha elindítunk valakit a Mars felé, akkor oda fog menni. Addig nem érdemes messzebbre küldeni embert, amíg nem tudjuk garantálni azt a két dolgot, hogy visszajön élve és egészségesen, illetve hogy feladatát el tudja végezni" – állapítja meg az űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Link: atv.hu
