Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem járványok modellezésével foglalkozó kutatócsoportjának vezetője február 22-én nyilatkozott a New Scientistnek. Akkor hivatalosan még csak 28 iráni esetről lehetett tudni. Csakhogy két, Iránból érkezett embert találtak fertőzöttnek Libanonban és Kanadában. Márpedig Irán nincs annyira bekötve a globális légi forgalomba, hogy ilyen csekély valós megbetegedésszám esetén is felbukkant volna két fertőzött külföldön.
Röst ezért azt valószínűsítette a modellek alapján, hogy igazából már akkor is 1600-2400 között volt a ténylegesen fertőzött irániak száma.
Azóta kiderült, hogy Irán gyakorlatilag Kínával azonos globális kockázatot jelent a járvány szempontjából. A fejlemények fényében ezért sem meglepő, hogy a tegnapi bejelentés szerint éppen iráni diákok hurcolták be először a koronavírust Magyarországra (az amerikai diáklányokon kívül, akik már távoztak Csehországba, amikor kiderült, hogy fertőzöttek).
A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékén évek óta foglalkoznak a különféle járványok matematikai modellezésével. Korábban alkalmazták a módszert az ebolára, a zikára, az influenzára és sok más ragályos betegségre. Értelemszerű volt, hogy most a Kínából kiindult új koronavírus-járvány viselkedésének előrejelzésében is részt vesznek.
Nem most kezdték a fertőzések terjedését matematikai módszerekkel vizsgálni, de az utóbbi években a számítási kapacitás rohamszerű növekedésével, illetve az epidemiológiai adatok sokasodásával, és sokkal gyorsabb közzétételével összehasonlíthatatlanul megbízhatóbbá váltak ezek a modellek. Ma már egészen pontosan meg lehet mondani az egyenletek alapján, hogy – legalábbis a járvány kezdeti időszakában, amikor még nem léptetnek életbe szerte a világon rendkívüli intézkedéseket – mely országok a leginkább veszélyeztetettek. Ezek alapján
Sokkal hatékonyabban lehet tervezni az ellenlépéseket.
A Röst Gergely által vezetett szegedi kutatócsoport akkor került a nemzetközi tudományos figyelem középpontjába, amikor február közepén megjelentették a Kínán kívüli Covid-19 járványok kitörésének valószínűségéről szóló tanulmányukat. Az elmúlt két hét történései több ponton is szinte tökéletesen megfeleltek az előrejelzéseiknek.
A vizsgálatban először megbecsülték a teljes kínai esetszámot, a fel nem ismert fertőzésekkel egyetemben. Ezután úgynevezett mobilitási (az emberek mozgását leíró) modellek segítségével becsülték meg annak valószínűségeloszlását, hogy a fertőzött kínaiak mekkora része utazhatott külföldre, mielőtt a repülő- és egyéb utasforgalom nagy részét le nem állították. Az elemzés során már figyelembe vették az akkor tudható utazási korlátozásokat. A harmadik fázisban az egyes országokra vetítve határozták meg, hogy a járvány kezdeti időszakában hogyan fog alakulni az esetszám a helyi körülmények függvényében.
Link: index.hu
