Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Békéscsaba több pontján zajlanak kisebb-nagyobb beruházások. Szakemberek és munkagépek dolgoznak azért, hogy a megyeszékhely szebb és rendezettebb legyen. A jórészt a magyar kormány által finanszírozott Modern Városok Program fejlesztéseinek köszönhetően a megyeszékhely történetében soha nem látott források biztosítják a fejlődést. Ugyanakkor a békéscsabaiak számára fájó, hogy a városban számos szilárd burkolat nélküli utca található, és sok helyen a járdák állapota is elszomorító.
A helyzet megoldásáról, valamint az elmúlt hetekben hozott fontos, a térség életét jelentősen befolyásoló döntésekről Herczeg Tamást, Békéscsaba országgyűlési képviselőjét kérdeztük.
– A koronavírus okozta gazdasági helyzetben van-e létjogosultsága újabb fejlesztésekről beszélni?
– Tavasz óta egyszerre legalább két fronton zajlik a küzdelem. Egyrészt megküzdünk a járvánnyal, másrészt a gazdaságban okozott negatív hatásával is felvesszük a harcot. Ilyen vészterhes időkben is azon kell dolgoznunk, hogy megalapozzuk a város és a térség gyarapodását. Ezzel kapcsolatos örömteli hír, hogy Gyula és Békéscsaba – tíz másik térséggel együtt – a hazai turizmus versenyképes területe lesz. A tizenegy turisztikai térség mindegyike olyan saját márkát dolgoz ki, amely segíti a pozíciójuk meghatározását és az értékesíthetőséget. A térségek egymástól jól megkülönböztethetőek, így lehetőség lesz a versenyképes utazási csomagok kialakítására. Szintén örömteli, hogy a Szegedi Tudományegyetem és a Gál Ferenc Egyetem együttműködésében már ettől az évtől közös képzések indulnak Békéscsabán. A járvány okozta gazdasági helyzetre tehát nem a hátralépés, a visszavonulás, hanem a kezdeményezés, az új lehetőségek keresése a válasz. Mindemellett rendkívül fontos, hogy olyan programok is megvalósuljanak, amelyek komfortosabbá teszik Békéscsabát, az itt élő emberek mindennapjait. Azon dolgozom, hogy a kormány erre irányuló döntésének köszönhetően sikerüljön elérni több fontos infrastrukturális fejlesztés támogatását. Az elmúlt hónapok hosszas munkájával, a minisztériumokkal történő tárgyalások és egyeztetések sorával, három fontos területen igyekszem Békéscsaba számára több milliárd forintnyi kormányzati forrást biztosítani.
– Három fejlesztési területet említett, ezek kapcsolódnak a Modern Városok Programhoz vagy uniós beruházásokhoz?
– A Modern Városok Program (MVP) fejlesztéseivel is van dolgom, hiszen a csabai piac bővítéséhez, komfortosabbá tételéhez további beruházásra van szükség. Ehhez a forrás előteremtése is feladat, csakúgy, mint a Munkácsy-negyedhez hiányzó többlettámogatás megszerzése. Az említett három kérdéskör azonban nem kapcsolódik a négy éve indult MVP-hez, akkor ezek nem élveztek prioritást. Útfelújításra néhány éve kapott pénzt a település, de annak jelentős része a tervezési munkák elvégzésére volt elegendő. Ha azt mondjuk egy településről, hogy modern, akkor abba bele kell értsük a járdákat, az utakat, az egészséges ivóvíz biztosítását, mindazt, ami a 21. században a városi lét alapvető eleme. Békéscsabának vannak olyan részei, melyek egyre népszerűbbek, egyre többen költöznek oda, de ezzel a növekedéssel nem tudott lépést tartani az infrastruktúra-fejlesztés. Az elmaradás érinti az ivóvízhálózatot, a szennyvíz- és csapadékelvezetést, utat, járdát. Az a szándékom, hogy a kormányzattal együttműködve tudjunk olyan fejlesztéseket végrehajtani, amelyek az itt élők mindennapjait alapvetően befolyásolják, a komfortérzetüket javítják.
– Ezek szerint infrastrukturális fejlesztések kezdődhetnek?
– Azon dolgozom, hogy ez így legyen, ám ezt több részre érdemes bontani. Egyrészt itt van Békéscsaba úthálózatának problémája. A városban járva-kelve szembesülünk azzal, hogy sok az aszfaltozatlan, vagy felújításra váró út. Bizakodó vagyok, hogy az elkövetkezendő időszakban, záros határidőn belül sikerül erre megoldást találni, és olyan életkörülményeket tudunk teremteni a legtöbb békéscsabai családnak, amelyek méltók a városi élethez.
– Sok utcában a járdák hiánya, illetve rossz minősége is problémát okoz. Ezeket is orvosolni lehetne?
– Ez is roppant fontos feladat! Az elmúlt tíz évben két olyan esztendő volt, amikor az önkormányzat önerőből, tehát saját forrásból kétszázmillió forintot tudott elkülöníteni járdaépítésre. Az összes többi évben kevesebb mint százmillió forint jutott erre a fontos területre. Azonban ennél jóval nagyobb a szükséglet, így az a cél, hogy ahol nincs járda, ott minél több helyen legyen, illetve, hogy a járdalapos felületek legyenek felújítva, kicserélve. Ebben az ügyben is folyik a munka, a Belügyminisztériumnál állhat rendelkezésre olyan forrás, amit tudunk használni Békéscsabán. Szeretném, ha egy nagy léptékű járdafejlesztési program valósulna meg. Remélem, sikeres lesz a lobbi, és belátható időn belül a megyeszékhely egyre több utcájában jó minőségű járdán sétálhatunk, tolhatjuk a babakocsit és a mozgásukban korlátozottak is akadálymentesen közlekedhetnek.
– Július végén jelentette be, hogy megoldódni látszik Békéscsaba szégyenfoltjának, a Körös Hotelnek az ügye. Ezen a területen történt előrelépés?
– A Körös Hotel, a békéscsabaiak többségének a várossal kapcsolatos gondolkodásmódját alapvetően befolyásolja. Abban egyetértés van, hogy a negyedszázada elhanyagolt épülettel valamit kezdeni kell. Az egykori szálloda ügyében hosszú hónapok munkája eredményeképp küszöbön áll a kormányzati döntés arról, hogy az állam megvásárolja az ingatlant, és elbontsa. Nagyon fontos kérdés nekünk, csabaiaknak, hogy mi lesz ennek a szűk 2000 négyzetméternyi területnek a sorsa. Ez ügyben azon dolgozom, hogy a békéscsabaiaknak, a helyi közösségnek legyen beleszólási lehetőségük. Ezért civil szervezeteket, konkrétan a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesületet és a Hatvanazer Fa Békéscsabán Egyesületet kérem fel arra, hogy segítsenek egy, az itt élők számára elfogadható rendezési terv kialakításában, a hotel helyén kialakuló köztérrel kapcsolatos társadalmi egyeztetésében. Az én szívemhez az állna a legközelebb, ha a felszínen zöldfelület lenne. Egy jelképes emlékezőhelyet mindenképpen jó lenne létrehozni, ami eszünkbe juttatja, hogy negyedszázadon keresztül milyen mozgalmas élet folyt ezen a területen. Azonban nem én szeretnék választani, hanem az lenne jó, ha a helyi polgárok véleményére alapozva az önkormányzat hozna erről felelős döntést.
– A nagyszabású fejlesztések az önkormányzattal együttműködve valósulnak meg?
– Az én dolgom az, hogy ezeknek fejlesztéseknek a lehetőségét megteremtsem ebben az egyébként koronavírus által terhelt, nehéz gazdasági helyzetben is. Az önkormányzatnak pedig a feladata, lehetősége és felelőssége lesz, hogy – mérlegelve a lakossági szükségleteket – meghozza a döntéseket: hol valósuljanak meg ezek a fejlesztések, hol készüljön el, vagy hol legyen felújítva út és járda.
– Említette a járványhelyzetet, ami rányomja a bélyegét a gazdaság működésére is. Ön szerint a következő időszakban tovább szigorodhatnak a korlátozások?
– Először is látnunk kell, hogy a nemzetközi elemzések szerint – a növekvő esetszámok ellenére is – a világ húsz legsikeresebben védekező országa közé tartozunk. A kormány pedig a Magyarországon élők kérésének figyelembevételével alakítja ki a védekezési stratégiáját. A járványhelyzettel kapcsolatos nemzeti konzultációt egymillió-nyolcszázezren töltötték ki, ezzel kijelölve a védekezés irányát. A válaszok alapján a magyar emberek azt várják a kormánytól, az egészségügyi rendszertől, a gazdaságirányításban résztvevőktől, hogy tartsák működőképes állapotban Magyarországot, és ne engedjék, hogy a vírus megbénítsa az országot és a magyarok mindennapjait.
Link: behir.hu
